De én igazából nem ezért kértem szót Gyüre Csaba képviselőtársam megszólalása kapcsán, hanem ha jól értettem, akkor Gyüre képviselőtársam azzal érvelt a tagadásos cselekmény büntetőjogi tilalma ellen, hogy valójában - ha jól értettem képviselőtársamat - történeti dogmákat kíván védeni a büntetőjog. Ha jól értettem képviselőtársamat, akkor továbbra sem értem, hogy miért alkalmaznak kettős mércét. Hát a nemzeti jelképek esetében is arról van szó, hogy vannak bizonyos tételek, amelyeket történetesen önök vagy bizonyos tudásközösségek ebben a társadalomban dogmának tekintenek, és lehet, hogy a tízmilliós politikai közösség döntő többsége.

Nem attól lesz valami nemzeti jelkép, nem attól lesz valaminek fokozott a tisztelete, hogy büntetőjogilag védjük. Attól lesz egy jelképnek nagy a tisztelete, hogyha engedjük, hogy a politikai közösség egyenjogú tagjai szabad vitában állapítsák meg azt, hogy mik azok a szimbólumok, amik valójában kifejezik azt a politikai közösséget. És engedjük meg, hogy ez egy nyitott végű folyamat, és ahogyan halad előre az idő, ez történetileg ráadásul alakulhat is, hogy egy politikai közösség milyen jelképeket tart fontosnak, még fontosabbnak, vagy melyek azok a jelképek, amelyeknek történetileg csökken a jelentőségük. Önök például azt mondják, hogy a Szent Koronát külön be kell venni a nemzeti jelképek mellé. Fogadják el, hogy vannak olyan tudásközösségek ebben a társadalomban, amelyek ezt nem feltétlenül gondolják így (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és ezért éppúgy nem kell őket börtönbe küldeni, mint azokat, akik egyébként más történeti tényekkel óhajtanak vitatkozni.

Köszönöm szépen.