Fontos ez annál is inkább, mert az utóbbi időben azt láttuk, hogy tulajdonképpen nemcsak hogy "az én váram az én házam" szlogen nem valósult meg vagy semmiféle tisztelettel nem bír, hanem ugyanúgy az emberek személye, az életük is totálisan értéktelen bizonyos bűnelkövető csoportoknak. Ezt nyugodtan gondolhatják is így, hiszen a megtámadottnak nem biztosított a jogrend megfelelő védekezési lehetőséget, esetleg néhány másodperce vagy tized másodperce volt mérlegelni azt, hogy szükséges-e, arányos-e az a védekezés, amit választ, miközben lehet, hogy utána évekig jogászok vitatkoznak azon, hogy ő jól döntött-e abban a pillanatban. Tehát a törvény eddig igenis a támadó és nem a megtámadott oldalára állt, és ezen változtatni kell. Ez a törvényjavaslat így ebben a formában már kezd alkalmas lenni arra, hogy ez megtörténjen.

Az általános vitában elmondtuk, hogy ez egy nagyon kusza és értelmezhetetlen javaslatként jött be, de valóban az, hogy a személy elleni támadások esetén éjjel vagy fegyveresen, vagy csoportosan támadnak meg valakit, akkor ő ezt értékelheti úgy, hogy az élete ellen irányul a támadás, illetve egy lakásba betörés esetén például éjjel valóban úgy gondolhatja, akit álmából felriasztanak vagy álmában arra ébred, ahogy Bárándy képviselőtársam mondta, hogy a házának az alsó szintjén kotorásznak értékek után, a gyakorlat és a tapasztalat az, hogy az az ember, aki így bemegy lopni, nem riad vissza vagy sok esetben nem riad vissza attól, hogy fizikai erőszakot vagy akár az életét is kioltsa a védekező lakástulajnak, aki felébred.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát úgy gondolom, hogy jogos ez a kitétel, jogos, ha valaki éjszaka lopni megy és bemegy más ingatlanába, akkor azt azzal teszi, hogy akár az életére is törhet. Számtalan olyan riport is elhangzott az elmúlt években, amelyekben arccal vállalták bűnelkövetők, hogy ha valóban őket éjszaka rajtakapják, miközben "a munkájukat végzik", tehát lopni mentek más emberhez, akkor jobb, ha az otthon tartózkodó emberek nem ébrednek fel és nem zavarják meg őket, merthogy akkor olyan cselekedetekre képes, úgy megijed szegény megriasztott tolvaj, hogy bármire képes. Na most, aki ezt kamerába elmondja, és több ilyen eset volt, elképzelhetjük, hogy az valóban mi mindenre képes, és az emberek ezt elképesztő módon igénylik, és ráadásul a társadalmi viszonyok ezt indokolttá is teszik, tehát úgy gondolom, hogy ez egy jó irány, ezt az irányt tartani kell vagy esetleg még ezen szigorítani is lehet, de a Jobbik ennek a felpuhításával vagy a jelenlegi változatnál puhább verzió elfogadásával nem fog egyetérteni.

A szűkös időkeret miatt szeretnék még kitérni első felszólalásomban arra, amiről már esett szó, ez az 5. pont, amelyben a visszamenőleges hatályhoz egy olyan kacifántos szabályt rendelünk, hogy a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények. Ezt elmondtuk a bizottsági ülésen is, hogy a módosító javaslatunk elfogadása az a minimum, amivel ezt korrigálni lehetne, lévén, hogy emberiesség elleni bűncselekmények vagy háborús bűncselekmények esetén logikus és elfogadható, hogy büntetni rendeljük ezeket a cselekményeket akkor is, ha az elkövetése idején nem voltak ezek büntethetőek.

(13.00)

Viszont ebben a formában a nemzetközi jog túl tág, a nemzetközi jognak számos és nemcsak büntetőjogi, hanem akár kereskedelmi vagy magánjogi része is van, és akár a gazdasági jogban is vannak olyan nemzetközi jogi normák - akár a cégek különböző magatartására vagy a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozóan -, amelyek bizony büntetni rendelnek a nemzetközi jog általános szabályai alapján bizonyos magatartásokat. Viszont nem gondoljuk azt, hogy ezekben az esetekben is a visszamenőleges hatályt át lehetne törni. Ez jogbizonytalansághoz fog vezetni, és az emberek tulajdonképpen olyan esetekkel találkozhatnak szembe, amikor őket úgy büntetik meg, hogy a Btk.-ban nem is lévő bűncselekmények alapján, ráadásul adott esetben... Egy percet kérhetek még, elnök úr, egy hosszabbítást?