De hogy a dologház meg egyéb avítt dolgok, ugye, itt a középkori büntetőpolitikára utalt Schiffer András velünk kapcsolatban. Tehát nem tudom, hogy a Csemegi-kódex száz évnél nem sokkal idősebb példánya miért lenne középkori, ami közel száz évig működött a magyar büntető-igazságszolgáltatási rendszerben. Voltak rendszerek, amelyek aztán megfejelték népbíróságokkal és a többi, abszolút justizmord ítéletekkel, és egyáltalán olyan konstruált tényállásokkal - a Rákosi-rendszerben, ugye, gyakorlatilag az ország harmada elítélt volt valamilyen jogcímen. Nyilván mi nem szeretnék ilyen irányba elmenni.

Azt mondjuk - még egyszer mondom -, hogy érpataki modell, és akkor ezzel le is zárnám ezt a részt. Tehát aki képes és kész arra, hogy a beilleszkedő, együttműködő kategóriába átlépjen a jelenlegi romboló és bűnöző életmódú kategóriából, azok számára legyen lehetőség erre - nyilván ezt egy építő jellegű szociálpolitikával és társadalompolitikával -, aki viszont nem, ott azt meg kell tanítani. Ezért van a szigorított dologház a megrögzött bűntettesek számára, majd részletesen ki fogom fejteni, a 62. ajánlási pontban szerepel, amelynek tényleg ez a lényege, hogy egyfajta jó értelemben vett munkára nevelés, megélhetésre nevelés, szemléletformálás, de egyben kontrollált jelenlét, és így lehet elérni azt a hatást, amit egy sima börtönbüntetés egyébként nem ér el. A börtönbüntetés jelenleg fő szabály szerint egy börtönakadémia első, második, harmadik, ki tudja, hányadik évfolyama, ezért kell a dologházat bevezetni, de ezt majd részletesen el fogom mondani.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)