Azt szeretném jelezni, hogy az általános vita szakaszában önök úgy kezdték, hogy keveslik a 4 óra 20 percet, majd miután megnyílt a lehetőség, a vezérszónoki kör után két ellenzéki csoport nem is élt a lehetőséggel; ad egy. Azok, akik éltek a lehetőséggel, pedig általánosságban beszéltek, hogy rossz a kormány, el kellett volna..., és a többi, tehát a szokásos imamalom, ezt ismerjük. (Dr. Lamperth Mónika közbeszólása.)

Most konkrét, konkrét, konkrét kérdésekre konkrét válaszokat szeretnék adni, tisztelt képviselőtársam. Mindjárt kezdeném ott, hogy az ellenzéki padsorokban elsősorban - ahogy érzékeltem - a társadalmi párbeszéd hiányát, a szakszervezeti problémákat, a munkavállalók kizsákmányolását, meg hát ennek a szinonimáit keverték-kavarták megfelelő módon. Szeretnék rendet tenni ebben az ügyben.

Társadalmi párbeszéd az elmúlt időszakban több alkalommal és többféle fórumon volt, mint annak idején az önök idejében. Önök az Országos Érdekegyeztető Tanácsot gondolták úgy egyébként a mindenhatónak és a megváltónak; nálunk ugye kétfajta tanács működik. Az egyik egy szélesebb keresztmetszetű, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, ahol nemcsak a munkaadók és munkavállalók, hanem a társadalom szélesebb rétege is elmondhatja véleményét, és részt vehet a konzultációban. Nagyon fontosak ezek az észrevételek számunkra, és konkrétan a munkaadói-munkavállalói oldallal is egyértelműen többszöri alkalommal tárgyaltunk az elmúlt időszakban.

Hadd mondjak néhány dolgot, ami alapján az történt, hogy beépítjük a munkaadói-munkavállalói oldal javaslatait. Próbaidő, előjött ez az előbb ugye konkrétan. Kedves képviselőtársaim, a próbaidő - még egyszer szeretném hangsúlyozni - alapban három hónap. Kollektív szerződés dönthet arról, hogy hat hónapra egészüljön ki, a kollektív szerződés pedig a munkaadó és a munkavállaló egyetértésével történik vagy nem történik meg. Egyébként a közszférában - Pál képviselő úr jelezte, hogy ez a hat hónap nem az igazi - gyakorlatilag, ön is tudja, hosszú évek óta hat hónap egyébként a próbaidő mértéke. Tehát úgy gondoljuk - ráadásul ugye pontosítottunk, és azt mondtuk -, hogy a hat hónap kollektív szerződésben csak azokra vonatkozik, akik az új munka törvénykönyve hatálybalépését követően kötnek szerződést.

A kölcsönző cégekkel a "nem párbeszéd" jegyében hosszan, több alkalommal egyeztettünk, és itt a határozott idejű szerződések meghosszabbításának a kérdését is rövidre zártuk, vagy a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos és a vonatkozó szabályokat is egyértelművé tettük.

A keresetek csökkentése - ugye ez is sokszor elhangzott, mi jeleztük, és most is megerősítem - nem célja az új munka törvénykönyvének, de hogy gyakorlatilag "nem célja" garanciális elemeket is építsünk be, azt tettük, hogy az alapbérben vagy átalánybérben való megállapítás esetében az utolsó 12 havi bérpótlék átlagát kell alkalmazni. Ugye, akinek kicsit van vájtfüle erre, az tudja azt, hogy ilyen módon nem fog tudni csökkenteni, egyébként még ha a munkáltatónak a szándékában állna, akkor sem fog tudni a béren csökkenteni.

(10.30)

Szakszervezetek kérdése. Lehetővé tesszük a szakszervezeti szövetségeknek kollektív szerződés kötését. Ez kifejezetten a szakszervezetek kérésére érkezett be. Kedves Képviselőtársaim! Életszerű az, hogyha azt várjuk el, hogy legalább egy szakszervezet a szakszervezeti szövetségből reprezentatív legyen, magyarul, az összdolgozók legalább 10 százaléka tagja legyen az adott szakszervezetnek? Életszerű ez, képviselőtársaim? Én úgy gondolom, hogy igen.

A pótszabadság kérdése. Ez is fölmerült az előbb. Voltak itt cikkek, hogy el fogják venni a 10 nap pótszabadságot, merthogy a kollektív szerződésben lehet csak ettől eltérni. Szeretném még egyszer rögzíteni, bár nem tartottuk életszerűnek azt se... Gondoljanak bele, hogy 20 nap alapszabadság van, mindenkinek jár, a 10 nap pótszabadság különböző szolgálati idő vagy életkor szerint jár. Hát melyik az a szakszervezet, amely olyan kollektív szerződést köt, hogy egyébként a 10 nap pótszabadságot elvehetik? Az a szakszervezet szerintem tovább nem él, vagy ha én szakszervezeti tisztségviselő lennék, belemennék, ha mondjuk, nekem dupla fizetést adnának cserébe. Tehát nem életszerű ez. Ennek ellenére azt mondtuk, hogy rendben van, akkor hozzuk a szabályt úgy, hogy a kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára lehet eltérni, ott van taxatíve rögzítve, tehát nemcsak munkaszerződésben, hanem egyébként is a munkavállaló javára.

Túlmunka. Jelezték, hogy nem világos, nem egészen egyértelmű, hogy a túlmunka esetében az 50 százalék pótlékot vagy szabadidőt kell kiadni. Rögzítettük, egyértelművé tettük, hogy alaphelyzetben bérpótlékot kell adni, és ha a felek egyébként megállapodnak, akkor szabadidőben is meg lehet ezt váltani.

Vasárnapi munkavégzés. Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs tabutéma, nem szeretnék kerülgetni semmit, beszéljünk egyenesen, őszintén. Jelen pillanatban a vasárnapi nyitva tartással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a kereskedelemben 500-550 ezer ember dolgozik Magyarországon. A vasárnapi munkavégzés nagyságrendileg 100-110 ezer embert érint, akik dolgozóként vannak vasárnap. Ha a jogszabályt nem megfelelő módon kezeljük, ebből nagyjából 10-15 ezer ember, dolgozó munkahelye válik kétségessé, foglalkoztatási oldalról.

A másik oldalról, hogy a magyar szokások milyenek, és vasárnap hányan vásárolnak, és miért vasárnap vásárolnak ebben a kérdésben, ez egy hosszú dolog. Azért halkan szeretném jelezni, hogy érdemes a szomszédos országaink ebbéli gyakorlatát is figyelembe venni, és ha azt megnézzük, Szlovákiában, Csehországban, Romániában és a környező országokban nincs ez korlátozva, tehát magyarul, a vasárnapi nyitva tartás szabad. Ugye sejtik, főleg a határ menti térségekben mi történne, ha ezt a kérdést nem jól kezeljük.

De ami ennél fontosabb a vasárnappal kapcsolatban: nem reprezentatív felmérés, de azt láttuk, hogy több mint 65 százaléka azoknak, akik most vasárnap dolgoznak, bizony szeretnének a későbbi időszakban is vasárnap is dolgozni, merthogy olyan a helyzet Magyarországon jelen pillanatban, hogy a család nem nélkülözheti azt az összeget, amit egyébként vasárnap megkereshet.

Egyébként nyilván a szabályok most is azt mondják, hogy a tulajdonos úgy zsákmányolja ki magát, ahogy akarja. Tehát ha neki van egy boltja, és vasárnap egyébként éjfélig szeretne nyitva lenni, adja isten, egészségére, ezt megteheti a mostani szabályok szerint is, vagy adott esetben, ha hétvégén részmunkaidőben vesz fel valakit, ezt is megteheti. Tehát a szabályok ebből a szempontból is rugalmasak.

Bízom benne, hogy eljön Magyarországon az az idő majd, amikor a magyar ember is megteheti, hogy vasárnap a családjával együtt kirándul, vagy templomba megy, vagy minden egyéb olyan tevékenységet folytat, ami nem a gazdasághoz kapcsolódik szigorúan. Reméljük, hogy ez így lesz. Sajnos, a jelen magyar helyzet nem kifejezetten teszi ezt jelen pillanatban lehetővé.

A Jobbik részéről merült föl még az általános vita kapcsán, itt Bertha Szilvia képviselőtársamtól a pályakezdő-minimálbérrel kapcsolatos dolog. Ha már itt tartunk, engedjék meg, hogy rakjunk ebben is rendet. Azt mondjuk, hogy érdemes megvizsgálni annak lehetőségét, hogy ha a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását segítjük ezzel, mint ahogy egyébként az európai uniós tagállamokból 14-ben ezt megteszik, a szomszédainkon kívül egyébként a hollandok, belgák, franciák, britek - tehát azért érdemes ezen elgondolkodni.

A szocialista kormányok is úgy vannak vele, vagy a korábbi időszakban volt ilyen Magyarországon 2006-tól kezdődően, szeretném emlékeztetni önöket arra, amikor itt most vitázunk ezzel kapcsolatban, itt a szakképzettek esetében a 0-2 év közötti időtartamban fölfutó rendszerben működött ez a dolog. Ja, hogy ez politikailag érzékeny kérdés, és mindjárt az első főcímek, hogy szegény pályakezdők, nem elég, hogy olyan helyzetben vannak, amilyenben, még kevesebb pénzt akarnak nekik fizetni; szeretném fölhívni a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, hogy erről szó sincs. Pályakezdő-minimálbérről beszélünk. Addig, míg nem egyeztettünk az érintettekkel és a társadalmi partnerekkel, erről szó sem lehet, a kormány semmilyen szinten nem tárgyalta és nem is tárgyalja. Legkorábban 2013. január 1-jétől lehet egyáltalán bármiről beszélni. De ha pályakezdő-minimálbérről beszélünk, akkor tisztáznunk kell: pályakezdő az, aki a 25. életévét vagy diplomás esetén a 30. életévét nem töltötte be, és nem rendelkezik legalább egy év munkaviszonnyal. A minimálbér pedig Magyarországon csak a szakképzetlenekre vonatkozik. A szakképzettekre a garantált bérminimum vonatkozik, ami jelen pillanatban 108 ezer forint. Tehát magyarul, amikor azt mondom, hogy gondolkodik esetleg a kormány a pályakezdő-minimálbér bevezetésén, akkor csak a szakképzetlenek lehetőségét vizsgáljuk.

58 ezer pályakezdő álláskereső van a munkaügyi regiszterben jelen pillanatban. Ebből több mint 24 ezren - szakképzetlenek - gyakorlatilag vagy nulla forintért ülnek most otthon, vagy jó esetben egy év múlva kapnak 22 800 forintos kvázi segélyt. Vajon ha azt mondjuk nekik, hogy cserébe, ha 10 ezer forinttal esetleg nettóban kevesebb a jövedelem, mert érdekeltté kell tenni a munkáltatót, hogy fölvegye, de elvállalod-e azt, hogy egy évig megszerzed azt a munkatapasztalatot végre, amit mindig számon kérnek rajtad, amikor mész állásinterjúra, belemész-e ebbe? Önök szerint mit fognak erre a pályakezdő fiatalok mondani? Hála a jó istennek, azt érzékelem, hogy most már a vita kezd szakmai irányba terelődni így néhány nap elteltével, és már a szakemberek is megszólalnak ebben, hogy bizony ezt érdemes adott esetben átgondolni és foglalkozni ezzel a kérdéssel egyébként részletesebben.

Ami még fölmerült az LMP részéről itt a közmunkás-szabadsággal; itt aztán volt kizsákmányolás, meg hallottam mindenféle jelzőt ezzel kapcsolatosan. Egyrészt szeretném, hogyha sűrűbben járnának vidéken, nemcsak látogatóba, hanem úgy egyébként is egy kicsit élnének ott (Dr. Schiffer András közbeszól.), aztán érzékelnék azt, hogy mi is ott a helyzet valóságosan - nem egyszerű. Nem egyszerű a helyzet, ez tény és való, főleg azokban a térségekben, ahol a versenyszféra nulla jelenléttel van jelen, és az a kérdés, hogy segélyt kell adni vagy közmunkát, akkor bizony nem kérdés számunkra, hogy melyik alternatív lehetőséggel próbálunk minél több embernek munkalehetőséget biztosítani.

A vasárnapi bérpótlék elvéve - ezt nem egészen értettem, mert vasárnapi munkavégzésre 50 százalék bérpótlék jár. Tehát itt nem lehet ezen vitatkozni, meg nem is érdemes. Természetesen, ha valaki vasárnap dolgozik, legalább egy vasárnapot adott hónapban mindenkinek ki kell adni, tehát ez is a korábbi szabályozáshoz hasonlóan működik.

Schiffer képviselő úr, amellett, hogy mostanában valamilyen oknál fogva személyeskedés irányába elkezdett intenzíven... Semmi gond, nekem az a dolgom, hogy bírjam a gyűrődést, ezzel nincs is baj. Csak azt szeretném jelezni, képviselő úr, itt a pofátlan végkielégítésekkel kapcsolatosan, hogy egyrészt, ahogy ön is említette, szeretném, hogyha alaposan megnézné az eredeti munka törvénykönyvét, tehát ami július 1-jével lesz hatályos, hogy azok milyen garanciális elemeket építenek be.

Egy konkrét dolgot mondott, a BKV témáját például, hogy adott esetben a BKV-nál mi történhet. A BKV tulajdonosi köre a Fővárosi Közgyűlés. Ugye, nem akarja azt mondani, hogy a Fővárosi Közgyűlés, úgy, ahogy van, egyébként korrupt módon majd azt fogja tenni, amit tesz? (Dr. Schiffer András közbeszól.) Tehát szeretném jelezni itt, kedves képviselő úr, hogy ezt a kérdést a Fidesz tette helyre, és nagyon komolyan gondoljuk, hogy azt a fajta elemét, ami arról szól, hogy azokat a pofátlan végkielégítéseket, amelyek a korábbi években valóban számos esetben a közvélemény előtt is világossá váltak, mi megakadályozzuk (Dr. Schiffer András: Mi a garancia?), és ennek a garanciális feltételei meg is lesznek.

Bertha Szilvia képviselőtársam itt a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatosan felvetette, és általában akkor itt egy fél blokk erejéig kitérek rá, mert Schiffer képviselő úr is jelezte ezt a kizsákmányolás mellett, hogy vannak az OMMF, tehát a munkaügyi felügyelet szempontjából olyan kérdések, amelyeket érdemes kezelni. Így van.

(10.40)

A bűn és a bűnhődés - hogy mondjam - súlyát, fajsúlyát kell jól kezelni. Tehát a korábbi időszakban bizony számos esetben azt láttuk, és jogosan jöttek munkáltatói vagy munkavállalói oldalról, hogy olyan esetekben, ami szabályszegés szempontjából nem súlyos eset volt, nem is a büntetés kifizetésével volt itt alapvetően sokszor a baja a munkáltatónak, hanem azzal, hogy a büntetést kifizette, gyakorlatilag ha ő bármiféle pályázatot vagy állami támogatást igénybe szeretett volna venni, már nem tehette meg, mert hiszen ő kvázi - idézőjelben - büntetett előéletű.

Tehát röviden azt tudom ezzel kapcsolatban mondani, hogy minden, ami életszerű, ésszerű, szeretnénk jogszabályba betenni, és olyan kereteket meghatározni, ahol a munkavállaló érdekei sem sérülnek, és a munkáltató részéről sem kell, mondjuk, úgy dönteni, hogy adott esetben 3-4-5 évig elhúzódik egy munkaügyi bírósági per, a per végén egy embernek ki kell fizetnie 8,5 millió forintot, ezért a cég adott esetben elenged 25-öt, mert így járt, hogy meg kell szüntetnie gyakorlatilag a foglalkoztatását vagy a teljes tevékenységét.

Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az új munka törvénykönyvében például ennek a problémának a megoldása is benne van, nyilván itt majd fontos lesz az, hogy a munkaügyi bíróságok ne 6-7 évig húzzák ezeket a pereket, hanem egy éven belül valamennyi per fejeződjön be vagy fejeződhessen be.

Nyilván a teljesség igényére nem törekedhetek akkor, amikor a zárszó kapcsán minden egyes kérdésre próbálok választ adni, de azt tudom zárszóként elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a munka törvénykönyve, új munka törvénykönyve, ami július 1-jével Magyarországon hatályba lép, az mindazokat a problémákat, amelyeket a '92 óta, húsz éve hatályos és jelenleg számos problémát nem kezelő, régi munka törvénykönyve nem tudott orvosolni, az új orvosolja. Úgyhogy jó szívvel ajánlom mindenkinek, mind a magyar parlament, mind a munkaadói, munkavállalói oldal képviselőinek és valamennyi magyar állampolgárnak. Legyenek türelemmel, arra kérek mindenkit, hogy ennek az új munka törvénykönyvének a jótékony hatásai a foglalkoztatásélénkülés és a gazdaságélénkülés kapcsán is megjelenhessenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)