Mivel jelenleg a két állam között nincs hatályban a határforgalom ellenőrzését szabályozó egységes és korszerű nemzetközi szerződés, a megállapodás létrehozását szükségesnek tartjuk. Támogatjuk a Beregsurány-Luzsanka közúti határátkelőhely fejlesztését, valamint a Záhony-Csap közúti határátkelőhelyen közös kapcsolattartási pont létrehozását is. Örülünk annak, hogy a megállapodás 13. cikke szerint a szükséges feltételek megteremtését követően Beregdaróc-Beregdéda között autópálya-határátkelőhelyet létesíthetnek, így a kárpátaljai magyarság könnyebben közelítheti meg az anyaországot.

A Záhony-Csap között lévő közúti híd, valamint a beregsurányi határátmenet határforgalmi szempontból azért kiemelten fontos, mert csak ezen a két helyen bonyolódik le kelet felé a kamionforgalom, viszont a kiszolgáló létesítményeik fejlesztése elmaradt, így a közút mellett nomád állapotok uralkodnak. A környék egészségügyi létesítmények hiányában szemetes. Átmeneti megoldást jelenthetne mobil létesítmények rövid időn belüli telepítése. Az ünnepek előtt nagy a torlódás, továbbá az útviszonyok is elhanyagoltak.

(18.10)

A keleti piac felé nyitás közúti lehetőségei hasonlóak a vasúti folyosókhoz, tranzitútvonal vagyunk. Az autópályák, autóutak és főutak használatának magas díjszabása miatt sokan mellékútvonalon közlekednek, így a nagy tömeg ezeket az utakat teljesen tönkreteszi, emiatt sebességkorlátozások bevezetése szükséges.

Megoldás lehetne a kamionok ROLA-vonatokra történő terelése, de az elmúlt időszakban ez a kombinált fuvarozási forma sajnálatos módon alábbhagyott, pedig ezt a közlekedési módot az Európai Unió is támogatja. A telített közút miatt sok a baleset, ezért a magyar hatóságok kénytelenek a közlekedési szabályokat módosítani, előzési tilalmakkal, sávhasználatokkal, kamionstoppal, ami az áru továbbítási idejét megnöveli. Ebből adódóan kamionkonvojok alakulnak ki, sok az utoléréses és más balesetek. Ilyen esetekben más gépkocsival történő előzésük pedig rendkívül veszélyes.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a vasúti közlekedés fejlesztését tartaná fontosabbnak és gazdaságosabbnak. Záhony Közép-Kelet-Európa stratégiailag egyik legnagyobb és legfontosabb kapuja Kelet felé. Itt egy képzeletbeli vonal mentén öt kiemelt határátmenet helyezkedik el. Miért is a legkiemelkedőbb ez a keleti vasúti kapcsolat? Mert Magyarország a vasúti árufuvarozás fordítókorongja.

A záhonyi átrakókörzet és a határ forgalma 1980 és '90 között érte el a csúcspontját. A keleti piac felszámolásával 1990-től Záhony forgalma fokozatosan lecsökkent. A volt keleti blokk gazdasági közössége megszűnt, majd ezt követően versenyhelyzetbe kerültek egymással. 2008-tól, a magyar árufuvarozás privatizálásától a záhonyi átrakókörzet gyakorlatilag osztrák kézbe került.

Amíg az európai vasúti korridorok mentén az Európa-Oroszország-Távol-Kelet felé és vissza az átrakóállomásokat korszerűsítik, fejlesztik a fuvarpiac megszerzése érdekében, addig Záhony teljesen lemaradt, mert a magyar állam idegen országok és magánvasutak részére átjátszotta az állami vasúti árufuvarozást. Magyarországnak Európa legnagyobb logisztikaiközpont-tervéről pedig le kellett mondania.

Nem úgy a többi nyomtáveltérés miatt helyzetben lévő. Szlovákiában, az ukrán határtól Dobra-Kassa-Pozsony-Bécs széles nyomtávú vasútvonal építésére, a végleges szerződés aláírására 2010. április 6-án került sor Pozsonyban. 2011-13 között végzik el a jogi előkészítést és a tervezést. Az építkezés 2013-tól elkezdődik, a menetrend szerinti forgalom 2016-ban indulhat meg az új vasútvonalon. 2025-re a Pozsony és Bécs között épülő logisztikai központból évi 23-24 millió tonna áru szállítását tervezik.

A széles nyomtáv megépítése felmerült Bécsig, Magyarországon keresztül is, amikor első körben a szlovák kormány visszamondta ajánlatát. 2010-ben felmerült az orosz-magyar kormányszintű tárgyalásokon a Záhony-Dunaújváros közötti széles nyomtáv megépítése is, de a Magyar Vasúti Egyesülés nem támogatta ezt a beruházást. E pillanatban nem tudjuk, hogy hol tart ez az ügy.

Magyarországnak a gazdasági válságból való kilábaláshoz nélkülözhetetlen a Kelet felé történő piacnyitás. A Jobbik ezt kezdettől fogva tudja és javasolja. Két év után legalább elértük azt, hogy Orbán Viktor és kormánya felvette a kapcsolatot a kínai befektetőkkel és a közelmúltban Kazahsztánnal is.

Véleményünk szerint az árucsere-forgalom lebonyolítása legnagyobb tömegben és gyorsan csak vasúton képzelhető el. Ezt minden ország szakpolitikusa tudja, látja, csak hazánkban nem működik ez a látnoki képesség. Emlékezzünk a hetvenes-nyolcvanas évek árucsere-egyezményeire, amikor még Záhony átrakókörzetben volt munka, megélhetés és létbiztonság. Ma ez már a múlté. A keleti piac felszámolása a rendszerváltás utáni korszak egyik legnagyobb stratégiai tévedése volt. Sajnos a nyugati befektetők nem termelni, nem munkát biztosítani, hanem piacot venni jöttek saját maguk számára.

Van-e kiút ebből a huszonnegyedik órában? Igen, van. De amíg a megvalósítás elkezdődik, addig marad a határforgalmi megállapodás a jelenlegi elenyésző áruforgalomra. Hogy mit kellene tenni? Azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom a 2014-es választási programjában fogja önök elé tárni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)