PÁL TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban úgy van, ahogy itt az előttem szólók mondták, hogy igazából ez a törvény nem egy nagy törvény, nem egy hosszú törvény, viszont azt gondolom, pontosan úgy, ahogy államtitkár úr mondta, nagyon komoly összegről szól, 220 milliárd forint elosztásáról a fővárosban. Nevezetesen arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok mekkora összeghez jutnak hozzá a különböző adókból, illetve az őket megillető forrásokból.
Az a törvénymódosítás, ami most előttünk van, bizonyos részben csak technikainak tűnik, ezt a bizottsági ülésen is elmondtam. Mert valóban úgy van, hogy átvezeti az idegenforgalmi adó beszedésének új rendjét. De arról nem szól a törvény, és a bizottsági vitában ezt jeleztük, az igazi probléma abból adódik, hogy az idegenforgalmi adó a forrásmegosztási keretben volt korábban, majd pedig a költségvetés módosításánál, egy hirtelen módosító javaslat alapján, Rogán képviselő úr ezt kivette ebből a csomagból, és azt mondta, hogy most már minden kerület maga döntse el, hogy maga kívánja-e beszedni vagy sem.
Valóban, ennek a technikai részét kezeli a mostani törvény. Ez önmagában rendben is volna. Azt gondolom, az igazi probléma az alapkérdés, hogy miért került ki az idegenforgalmi adó a forrásmegosztási keretből. Hiszen ez nem hoz mást, mint azt, hogy a fővárosban azok a kerületek, amelyek gazdag kerületek, a belső kerületek, a budai kerületek, ahol sok szálloda van, még gazdagabbak lesznek, azok a kerületek pedig, amelyek szegények, továbbra is szegény kerületek maradnak vagy tovább szegényednek. Magam ferencvárosi vagyok, a ferencvárosi önkormányzat kimondottan rosszul jár ebben a kérdésben.
Természetesen van egy másik része ennek a törvénymódosításnak, amiről viszont államtitkár úr sem szólt, nevezetesen az, hogy korábban volt az a rendszer, hogy az adott évi forrásmegosztás felülvizsgálata az év végén megtörtént. Volt egy ilyen elem. Ezt 2006-ban kivettük ebből a törvényből, pontosan azért, mert nagyon sok önkormányzat esetében az volt a probléma, hogy év végén vissza kellett fizetni a forrásmegosztásban kapott pénzből, nem lehetett tervezni. 2006-ban ezt a rendszert, az adatszolgáltatás rendszerét, a szétosztás rendszerét világossá tette a törvény, ezért fölöslegessé vált a forrásmegosztás felülvizsgálatának rendszere, az év végi újravizsgálás, és ezt nem kellett alkalmazni.
Most meglepő módon ez a törvény mégis visszahozza ezt a rendszert. Magyarul bizonytalan helyzetet hoz létre, hiszen az adott kerületi önkormányzatok év közben nem tudják, hogy majd az év végére hogyan fog megváltozni az év közben kapott összeg sorsa, mennyi az, amennyit vissza kell majd ebből adni, mennyi az, ami pedig helyben marad. Magyarul visszahozza azt a bizonytalanságot a törvénybe, ami az elmúlt évek során, 2003 óta pontosan a törvény igazi értéke volt, hogy egy kiszámítható, nyugodt, tervezhető és a vitákat elkerülő rendszer működött a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között, és azt kell mondjam, hogy a kerületi önkormányzatok között is, tehát nemcsak a főváros és a kerületek közötti viszonyban.
Tehát ezt a bizonytalanságot hozza vissza; egyébként maga a törvény nem is szól erről, csak egyetlen mondat van, hogy alkalmazni kell, de magában a törvényben egyébként nincs erre utalás. Igazából kicsit érthetetlen is, hogy ez miért van benne. Összességében, mint ahogy jeleztem, igazságtalanság lesz ebben, a gazdagok tovább gazdagodnak, a szegények tovább szegényednek, valamint egy bizonytalan elemet hoz vissza a törvény. Ezért a bizottsági ülésen nem támogattuk ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.