A javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Az első, a Csemegi-kódexként ismert 1878. évi V. törvény matuzsálemi kort ért meg, hiszen különös része 1962-ig volt hatályban. A Csemegi-kódexet követő 1961. évi V. törvény a kamaszkort alig érte meg, 1962-ben lépett hatályba, és 1979-ben váltotta fel a máig hatályos, idén krisztusi korba lépő, 1978. évi IV. törvény, amelyről elmondható, hogy az elmúlt évek folyamatos, sokszor indokolt, de sajnos sok esetben indokolatlan módosításaival megfelelt az egyre gyorsabban, a rendszerváltozással ráadásul gyökeresen változó kor kihívásainak. Azaz megállapítható, hogy a hatályos Btk. jól szolgált, de mára azt is el kell ismerni, hogy kiszolgált, és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni.

A hatályos Btk. az 1979-es hatálybalépése óta több mint száz alkalommal módosult, ebből a jogalkotó az elmúlt három évtizedben több mint 90 alkalommal, tehát évente többször is módosította, és tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette. Ezek a változások több mint 1600 rendelkezést módosítottak, vezettek be, illetve helyeztek hatályon kívül. A módosítások nagy száma a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezet, a nemzetközi és európai uniós kötelezettségek teljesítése mellett arra is visszavezethető, hogy a rendszerváltás óta a különböző kormányzatok eltérő büntetőpolitikai irányvonalat követve alakították át, sokszor egymásnak ellentmondva a büntetőjogi rendelkezéseket, így a módosítások a törvény eredeti rendszerét mára jelentősen átformálták.

A nemzeti együttműködés programja úgy fogalmaz, hogy erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország Házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára. Ebből következően a kormány kiemelt feladata, hogy helyreállítsa Magyarországon a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, ha szigorú törvények születnek, amelyek minden jogkövető állampolgárnak védelmet garantálnak, a bűnelkövetők számára azonban hatékony és visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba.

Az új büntető törvénykönyvvel szembeni egyik legfontosabb elvárás tehát a szigorúság, amely nem feltétlenül jelent tételhatár-emelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését a törvényben. A szigorítás elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg. Az első alkalommal bűncselekményt elkövetők esetén a javaslat a prevenciós szempontok érvényesítését is lehetővé teszi. A végső cél, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen, így nyeri vissza a büntetőjog a szabályozási rendszerben betöltött zárókő szerepét.

A javaslat úgy hoz jelentős változásokat, hogy nem jelent egyúttal teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val, hiszen a sok módosítás és kiegészítés ellenére a hatályos Btk. megfelelő jogi védelmet biztosít alapvető értékeinknek. Azokat a problémákat azonban, amelyek a számos módosítás folytán a törvénykönyv egységének megbontásából fakadnak, végső soron csak egy új kódex tudja megoldani.

A hatályos Btk. előkészítésekor, a '70-es években a maihoz képest teljesen eltérő képet mutatott a bűnözés struktúrája. Megjelent a szervezett bűnözés, és az utóbbi években egyre elterjedtebbé váltak a lőfegyverrel, robbanószerrel elkövetett bűncselekmények. Sajátos részt képviselnek, és felmérhetetlen társadalmi, gazdasági kárt okoznak, illetve még az erőszakos bűncselekményeknél is súlyosabb morális következményekkel járnak továbbá napjaink bűnözésében a gazdasági és korrupciós jellegű bűncselekmények. A megváltozott körülményeket a javaslat sem hagyhatja figyelmen kívül.

Engedjék meg, hogy ezek után a törvényjavaslat hosszához képest röviden, azonban jelentőségének megfelelően az általában megszokotthoz képest részletesebben ismertessem a javaslat főbb pontjait.

Tekintettel arra, hogy a javaslat a hatályos Btk. helyébe lépne, elsőként azokat a rendelkezéseket emelem ki, amelyek a hatályos szabályozással megegyezően, változatlanul szerepelnek a javaslatban. Az általános részi előírások nagy része ilyen, a kormánynak ugyanis nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált és megfelelően alkalmazott dogmatikai alapelvek megváltoztatása. Így változatlanul szerepel például a javaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság és gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása, az értelmező rendelkezések döntő többsége; a változás ez utóbbiak körében pusztán a szerkezeti elhelyezés.

A javaslat általános része szerkezeti felépítésében is nagyrészt követi a hatályos Btk.-ét, hiszen az logikus, időtálló, ezért annak lényegi módosítása nem szükséges. A büntetések és intézkedések rendszere, valamint a büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezések esetében azonban szükségesnek tűnik egy, a jelenleginél koherensebb rendszert kialakító, a jelenlegi kormányzat büntetőpolitikáját tükröző felülvizsgálat. Mindezek alapján a javaslat egyrészt megtartja az elmúlt két év során bevezetett főbb módosításokat, az úgynevezett három csapás intézményét, a középmérték visszaállítását, de ezen túlmenően a hatályos Btk.-hoz képest több területen is lényeges változást hoz, ezek pedig a következők.

Magyarország kormánya elkötelezett állampolgárai lehető legszélesebb védelme iránt, ezért a javaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar büntető joghatóság kiterjedjen azokra a cselekményekre is, amelyeket nem magyar állampolgár külföldön, magyar állampolgár vagy a magyar jog alapján létrejött jogi személy vagy egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany sérelmére követ el, ez az úgynevezett passzív személyi elv.

A ne ölj parancsa olyan alapvető szabály, amelynek betartásához szükséges belátási képesség jó eséllyel hamarabb alakul ki, mint a büntethetőségi korhatárt jelentő betöltött 14. életév. Egyre fiatalabbak között terjed, és körükben sajnálatos módon egyre elismertebbnek számít a kirívóan erőszakos magatartás. Az e jelenséggel szembeni küzdelem természetesen több területet átfogó, komplex fellépést igényel. Visszaszorításához szükség van a családok, az iskolák, a gyermekvédelem, a média közös, egységes elvek mentén történő fellépésére.

(9.10)

Azonban ultima ratióként ugyan, de a büntetőjog sem vonhatja ki magát az alól, hogy erre a jelenségre reagáljon. Az új Btk.-nak világos üzenetet kell küldenie, hogy az erőszak minden formája, de különösen, ha az egy másik ember életének kioltásával jár, olyan alapvető emberi értékeket támad, amelyek védelmének szükségességével már a kiskamaszok, a 12. életévüket betöltött gyerekek is tisztában lehetnek. A javaslat ezt az üzenetet közvetíti, amikor bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén - leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre.

A 12-14 év közötti ilyen bűncselekményt elkövetővel szemben legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság, amelynek időtartama 1-től 4 évig terjedhet. A büntethetőség azonban ebben a korosztályban nem általános, az ilyen esetekben a belátási képesség vizsgálatához kötött.

Az állami erőszak-monopólium megkérdőjelezhetetlen, azonban az államhatalom által nyújtható védelem nem képes minden esetben elhárítani az azonnali veszélyt, nem lehet mindenki mellé rendőrt állítani. Ezért a javaslat az eddiginél erőteljesebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányul. Ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének túllépésére. Ez különösen olyankor lehet indokolt, amikor a megtámadott személytől fegyverrel akarják megszerezni a vagyontárgyait, vagy amikor éjjel jogtalanul behatolnak valaki lakásába, illetve a támadók számbeli fölénye is megalapozhatja ezt a feltételezést.

A javaslat szélesíti a bíróság által alkalmazható joghátrányok körét, illetve kisebb-nagyobb módosításokat hajt végre a hatályos szankciók tekintetében. Bevezeti az elzárást, amely például azokban az esetekben segítheti a bírót az alkalmazandó szankció mérlegelésében, amikor nem tartja szükségesnek szabadságvesztés kiszabását, de a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető személyi körülményei alapján előre látható, hogy ezek a büntetések nem lennének végrehajthatók vele szemben, azok szabadságvesztésre történő átváltoztatására lenne szükség. Az elzárás, amely a szabadságvesztéstől abban különbözne leginkább, hogy nem eredményezne büntetett előéletet és nem alapozna meg visszaesést, a hozzákapcsolódó megfelelő végrehajtási szabályok esetén jól szolgálhatja a speciális prevenciót.

A sportrendezvényeken, illetve azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottságára tekintettel új büntetési nemként bevezeti a sportrendezvények látogatásától való eltiltást.

Új intézkedési nemként megjelenik a jóvátételi munka, valamint az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele.

A részben felfüggesztett szabadságvesztés 2010. május 1-jei bevezetése a gyakorlati tapasztalatok szerint nem járt olyan előnyökkel, amelyeket a jogalkotó ahhoz fűzött. Például nem vált a végrehajtandó szabadságvesztés valódi alternatívájává, ugyanis bizonyos szempontból annál súlyosabb szankció. Ezért a javaslat - a jogalkalmazók egyetértését bírva - nem veszi át a hatályos Btk. erre vonatkozó szabályait. Ehelyett a feltételes szabadságra bocsátás szabályait alakítja át úgy, hogy bizonyos esetekben lehetővé váljon a feltételes szabadság tartamának meghosszabbítása; az elkövető a büntetés fele részének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhető, de hosszabb ideig áll majd a büntetés hatálya, azaz a próbaidő alatt.

A feltételes szabadságra bocsátás szabályai egyéb tekintetben is módosulnak. A javaslat nem a büntetés végrehajtási fokozatához, hanem az elkövető előéletéhez köti a feltételes szabadságra bocsáthatóság vizsgálatát. Fő szabály a büntetés kétharmad részének, de visszaeső esetén háromnegyed részének kitöltése. Ezzel párhuzamosan nemcsak az erőszakos többszörös visszaeső nem lesz feltételes szabadságra bocsátható, hanem az a többszörös visszaeső sem, akinek a szabadságvesztés büntetését fegyház fokozatban kell végrehajtani, tehát ha a kiszabott szabadságvesztés kétévi vagy annál hosszabb tartamú.

A kényszergyógykezelés olyan intézkedés, amelynek kezelő-gyógyító jellege a meghatározó a büntető jelleggel szemben. Ezt erősíti a javaslat azzal, hogy visszatér a 2010. május 1-jét megelőző szabályokhoz: a kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés lesz, amelyet akkor kell megszüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

A különös rész szerkezeti felépítése - szemben az általános részével - elavultnak tekinthető: olyan bűncselekmények vannak egy-egy fejezeten belül, amelyek védett jogi tárgyai jelentősen eltérnek egymástól. Ezen túlmenően a fejezetek sorrendje sem fejezi ki az alaptörvényben is megjelenő értéksorrendet. A javaslat a jelenleginél több, azonban kisebb terjedelmű fejezetre osztja a különös részt, így az egy fejezet alá tartozó bűncselekmények a védett jogtárgy alapján szorosabb kapcsolatot mutatnak, továbbá az alaptörvényhez igazodva részben megváltozik a fejezetek sorrendje.

A javaslat a büntetőjog ultima ratio jellegének erősítése érdekében és a profiltisztítás jegyében egyes, jelenleg bűncselekménynek minősülő magatartásokat dekriminalizál. Így nem szerepel a különös részben a határjelrongálás, a földmérési jel megrongálása, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás, a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése, a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése. Az árdrágítás bűncselekmény szintén kikerülne az új Btk.-ból, és nem szerepel a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése sem. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a magatartások szankció nélkül maradnának, azonban ezekben az esetekben a szabálysértési vagy a közigazgatási jogi szankció megfelelő és adott esetben akár hatékonyabb fellépést biztosít.

A hatályos Btk.-hoz képest a javaslatban új tényállások is helyet kaptak. Ezek egy része már meglévőkből vált ki; például a személyi szabadság megsértéséből és a kiskorú veszélyeztetéséből a kényszermunka, illetve az állatkínzásból az orvvadászat és az orvhalászat. Ez utóbbit egyrészt a természeti értékek fokozottabb védelme, másrészt a határozottabb fellépés, a szigorúbb büntetési tétel igénye indokolta. Vannak továbbá újonnan megállapított tényállások is, például az egészségügyi termék hamisítása és a közfeladati helyzettel visszaélés.

Az általános jellegű ismertetést követően a különös rész egyes tényállásainak a hatályos Btk.-hoz képest eltérő rendelkezései közül a következőkre hívnám fel a tisztelt Ház figyelmét.

A kábítószer-fogyasztás önállóan nevesítve a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett, szubszidiárius vétség lesz. A javaslat megszünteti a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat, de a bíróság a büntetés kiszabása során értékelheti a terhelt szenvedélybetegségét.

Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége mára erodálta a büntetőjogot, azt sugallja, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, elmegy az ember néhány felvilágosító előadásra, és ott folytathatja a tevékenységét, ahol abbahagyta. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az állam a kábítószerrel először találkozónak, pontosabban az először eljárás alá vont személynek kisebb súlyú visszaélés esetén kész segítséget nyújtani, de csak akkor, ha a segítséggel élő ezt komolyan veszi, és ténylegesen fel akar hagyni ezzel a tevékenységgel, nem csak megúszni kívánja tettének következményeit. Erre tekintettel a javaslat két éven belül csak egy alkalommal biztosít lehetőséget az elterelésre. Ugyanakkor a fogyasztók vonatkozásában a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

A nemzetközi elvárásokra figyelemmel a nemi erkölcs elleni bűncselekmények szerkezete és szövegezése jelentősen megváltozik.

(9.20)

Szigorodnak a büntetési tételek, illetve több bűncselekmény tekintetében is, például a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak vagy szexuális visszaélés, megszűnik a magánindítványhoz kötöttség. Az új Btk. szexuális erőszak elnevezésű tényállása összevonja az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak tényállását; súlyosabban minősül a bűncselekmény a sértett életkora szerint - 18, 14 vagy 12 év alatti. A szexuális kényszerítés - önálló tényállásként - a hatályos szabályozáshoz képest - kényszerítés bűntette - szigorúbban lesz büntetendő.

Az új Btk. megalkotását széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg. Szóbeli egyeztetésekre került sor a jogalkalmazók, a tárcák mellett civil szervezetekkel, érdekvédelmi szervekkel is. Az egyeztetések több megfontolandó javaslatot is eredményeztek, ennek eredményeként került sor például az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállásának megállapítására. Azzal, hogy új, önálló tényállásként megállapítja az együtt élők közötti lelki bántalmazást, a javaslatnak a súlyosabb következmények megelőzése a célja. Ez a tényállás a már jelenleg is bűncselekményként értékelt elkövetési magatartások mellett kisegítő jelleggel szolgálhatja a családon belüli erőszakkal szembeni hatékonyabb védelmet, mivel egyértelmű beavatkozási lehetőséget teremt a hatóságoknak már a verbális, lelki terror, megaláztatás esetén is.

Az ittas járművezetés esetében a hatályos Btk.-tól eltérően a javaslat már nem a nehézkesen bizonyítható alkoholtól befolyásolt állapothoz, hanem pusztán a meghatározott fokú véralkohol-, illetve levegőalkohol-koncentrációhoz köti a büntetőjogi fenyegetettséget. A tényállás a bírói gyakorlatban kialakult alkoholkoncentráció-értékeket, valamint az Európai Bizottság 2001-ben kiadott ajánlását is figyelembe véve, azt a mérhető értéket - 0,5 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációt - tünteti fel, amely a terhelt egyéni adottságaitól függetlenül már igen magas valószínűséggel az egyéni befolyásoltság kialakulásához is vezethet.

Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő még, hogy a javaslat szerint ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés esetén kötelezően alkalmazandó büntetés lesz a járművezetéstől eltiltás, amelytől a bíróság csak különös méltánylást érdemlő esetben térhet el. A javaslat régi adósságot törleszt akkor, amikor a nemzetközi büntetőbíróság római statútuma rendelkezéseinek megfelelően szabályozza az emberiesség elleni, illetve a háborús bűncselekményeket tartalmazó fejezeteket.

A hivatali és a hivatalos személy elleni bűncselekmények büntetési tételei emelkednek. Ezzel egyidejűleg a kazuisztikus felsorolást tartalmazó minősített esetek megszűnnének. A bántalmazás hivatalos eljárásban tényállás keretében a csoportos elkövetést minősített esetként rendeli büntetni a javaslat, egyben lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, ha az elkövető a hatóság előtt feltárja az elkövetés körülményeit.

A kormány elkötelezett abban, hogy a termőföld a magyar gazdák kezében maradjon, és ne lehessen a törvényi rendelkezéseket kijátszani színlelt szerződésekkel. Ennek viszonylag széles elterjedtsége megköveteli a büntetőjogi fenyegetettség megteremtését.

A magyar termények minőségi garanciáját hivatott szolgálni a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése tényállásának bevezetése. Az előbbi bűncselekmény a közbizalom elleni bűncselekmények között, míg az utóbbi a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények között kapott helyet.

Szintén a közigazgatás rendje elleni új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés, amely az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépést szolgálja, a gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis számtalan esetben kerül sor házasságkötésre, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tételére kizárólag magyarországi tartózkodási jog, illetve ehhez kapcsolódó egyéb jogosultságok érdekében.

A javaslat a vagyon elleni bűncselekményeket három önálló fejezetre bontja, külön szabályozza a személy elleni erőszak kifejtésével megvalósítható bűncselekményeket és az egyéb hagyományos vagyon elleni cselekményeket, továbbá speciális jellegére tekintettel a szellemi tulajdonjogot sértő cselekményeket. Több ízben is hallhattunk híreket arról, hogy állami tulajdonú vagy állami érdekeltségű vállalkozásoknál színlelt szerződések mögé bújva nagy összegű kifizetések történtek, tényleges ellentételezés hiányában. Ennek kíván gátat szabni a javaslat a gazdasági csalás beiktatásával.

A javaslat a csődbűncselekmény speciális alanyt meghatározó értelmező rendelkezését kibővíti azzal, aki ugyan már nem jogosult a vagyon feletti rendelkezésre, de arra lehetősége van, tipikusan ilyen személy a felszámolás elrendelését követően a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője.

A javaslat a fogyasztói érdekeket és a verseny tisztaságát sértő bűncselekményeket kiemelve a gazdálkodás rendje elleni bűncselekmények köréből, ugyancsak önálló fejezetben szabályozza. E fejezetből kiemelést érdemel a versenykorlátozó megállapodáshoz fűzött büntethetőséget megszüntető okok és korlátlan enyhítésre okot adó körülmények új rendszere, amelynek célja a versenytörvényből ismert engedékenységi politika büntetőjogi eszközökkel való támogatása.

A javaslat a katonai bűncselekmények körében is bizonyos profiltisztítást végez a jelenlegi helyzethez igazodva. Ennek keretében több bűncselekmény büntetési tételét is enyhíti, az igen súlyosnak tekinthető büntetési tételek további fenntartása ugyanis önkéntes haderő esetében, illetve a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó fegyveres rendészeti szervek hivatásos állományának vonatkozásában békeidőben szükségtelen, háború vagy az állam biztonságát veszélyeztető vészhelyzet esetén azonban továbbra is indokolt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kormány igyekezett a rendelkezésre álló keretek között megfelelő időt biztosítani az új büntető törvénykönyv észrevételezésére mind a szakma, mind a közigazgatás, mind az érdeklődő állampolgárok számára. Az egyeztetések keretében jelentős számú, több száz észrevétel és javaslat érkezett.

Általánosságban elmondható, hogy a hatályos törvény dogmatikai alapjain nem kívánt változtatni az előterjesztő, hiszen azok a gyakorlatban jól beváltak. Ezt a megközelítést egyesek előnynek, míg mások hátránynak tartották. Meggyőződésem, hogy a konzervatív jogágnak tekinthető büntetőjogot tekintve helyes volt az a kodifikációs alapvetés, miszerint az új Btk. kodifikációját nem a mindenáron való újítás, hanem a következetessé, kiegyensúlyozottá, könnyebben alkalmazhatóvá tétel szándéka kell hogy meghatározza.

Az érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel, valamint a szaktárcák szakértőivel folytatott egyeztetések meghatározóak voltak a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények, a dopping és az egészségügyi termék hamisítása, a kábítószeres tényállások, illetve a köznyugalom elleni bűncselekmények végső, most benyújtásra került változatának kialakulásában.

Érdekvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció eredményeként jelenik meg a nemi irányultság és identitás, valamint a fogyatékosság a közösség tagja elleni erőszak tényállásában mint védett csoportot képező tényező. Több észrevételező, így szakmai szervezetek, de az igazságszolgáltatás részéről is érkezett kifogás azzal kapcsolatban, hogy az egyeztetésre megküldött normaszöveg a hatályos szabályozáshoz képest túl szigorúan rendeli büntetni a csekély mennyiségű kábítószer átadását, illetve kínálását. A bemutatott érvek hatására a javaslat ebben a vonatkozásban már enyhébb, a hatályos szabályozáshoz igazodó büntetési tételeket tartalmaz.

A civil szervezetekkel folytatott egyeztetés eredményeképpen került be a javaslatba a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb fellépés reményével új bűncselekményként az együtt élők közötti lelki bántalmazás. Megjegyzem, ezzel a kormány már most eleget tesz annak a társadalmi elvárásnak, illetve igénynek, amire a közelmúltban népi kezdeményezés is irányult, nevezetesen, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő szabályozásának témakörét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, az elmondottak alapján az önök számára is levonható az a következtetés, hogy az új büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat egy alaposan előkészített, a büntetőjogi hagyományokra építő, ugyanakkor a szükséges frissítéseket elvégző, koherensebb, egyszerűbb, világosabb, egyben a kormány büntetőpolitikáját egyértelműen kifejező új büntető kódex megszületéséhez vezethet. Ehhez kérem az önök segítségét is azzal, hogy megfontolt és mértéktartó módosító javaslataikkal tegyék jobbá a benyújtott javaslatot, és ezekre a kormány nyitott lesz. Ugyanakkor nem fog támogatni olyan módosító javaslatokat, amelyek nem egyeztethetők össze büntetőpolitikánkkal, vagy felesleges, kazuisztikus szabályozáshoz vezetnének.

(9.30)

Csemegi egyszeri és megismételhetetlen kódexe a magyar büntetőjogban megkerülhetetlen és örök viszonyítási pont. Tekintettel napjaink igen gyorsan változó világára, nem gondolom, hogy ennek a javaslatnak olyan sikere és olyan hosszú élete lesz, mint egykor a Csemegi-kódexnek volt, de remélem, hogy a végeredmény meghatározó ideig a jogalkalmazók által elfogadottan és a kitűzött célnak megfelelően felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)