Ezt én vitatom, hogy egy személy bölcsebb tud-e lenni, mint egy testület, de ha már így van, akkor a módosító javaslat arról szól, hogy amennyiben a kutatási kérelmet elutasítják, akkor azt legyen szíves az adott személy írásban indokolni, hiszen tanulnia kell belőle a kutatást végzőnek, hogy a következő körben vagy hozzáférhetetlen az a közirat, amelyet ő szeretne kutatni, vagy formai, vagy pedig tartalmi hibát követett el az engedély kérése során. Erről ő soha nem fog megbizonyosodni, hogyha maga az elutasítás általában véve jogi értelemben is rendelkezik valamiféle határozattal, hogy mi alapján tiltja meg, és nem elég egy törvényi helyre hivatkozni e tekintetben, ami a kutatómunkát illeti.

Ha megengedi, elnök úr, akkor egybefoglalnám az 1-17-en belül azokat az ajánlási pontokat, amelyekről szeretnék beszélni, ez pedig a 13-as. Itt az általános vitában is elhangzott, hogy az rendben van, hogy egy papír mindent kibír, az nincs rendben, ha történelmet akarunk hamisítani, mert ugyan arról lehet lefolytatni egy vitát, hogy jogilag hogyan képződik az alaptörvényből tulajdon. Tehát ezt még nekem senki nem tudta elmagyarázni e helyen, hogy azt a jogi megfogalmazást, hogy az állam tulajdonát képezik, az mit jelent. Hogyan képződik az állam tulajdona? Úgy képződik, hogy ha valaki elveszi, államosít, csakhogy meg kellene vitatni akkor egy másik kérdést is, tisztelt államtitkár úr, hogy amit önök köziratnak ismernek, azok nem köziratok, hanem magániratok, ma létező egyesületek, létező jogutód szervezetek, amelyek nem töltöttek be közhatalmi funkciót, ezeknek a magániratai. Ezeket a magániratokat akarják önök államosítani.

Tehát nem szól másról maga ez a javaslat, mint arról, hogy az '44-től, most már majd jön az MDP is módosító javaslatban, hiszen az eredetiben csak '48 volt, de most már '44-től 1989-ig minden olyan jogelőd szervezet bűnöző szervezetként van titulálva az alaptörvény okán, amiben a levéltári törvény az alanyi kört meghatározza. Most azon nem nyitok vitát, hogy a Nékosz az volt-e vagy sem, azt gondolom, hogy a ma élő nékoszosok, például a Bibó Kollégium, aki a Nékosz szellemiségét vallotta magának, most kíváncsi lennék, hogy a ma kollégistái hogyan, miképpen gondolkodnak a Nékosz tevékenységéről, amit '49-ben éppen megszüntetett az akkori államhatalom.

Vagy hogyan és miképpen szól a történet, mondjuk, a mai Nőszövetségről, vagy miképpen szól, mondjuk, a szakszervezetekről? - tehát hogy azok az iratok, amelyek itt most éppen az állam tulajdonát fogják képezni, ezek az iratok nem köziratok. Ezért is van benne egy másik javaslat, hogy próbálja megfogalmazni a kutatónak is a közirat és a magánirat közötti különbséget, hogy különbséget kellene tenni. Abban az esetben lehetne érdemben azt a témát megvitatni, azt a kérdéskört, hogy ugyan természetes és törvényszerű, hogy fel kell tárni a múltat, de hogy az a kategorizálás, amelyet most jelen pillanatban a levéltári törvény megfogalmaz, államtitkár úr, őszintén szeretném önnek mondani, hogy nagy tapasztalás az már, hogy aki megpróbál a jelenben történelmet újraírni, az hogyan jár. Tehát nem kívánom sem a kormánynak, sem önnek személyesen, szakmai útját és szakmai múltját tekintve, hogy megfeledkezzen arról, hogy a történelmet vagy objektíven igyekszünk vizsgálni, vagy pedig ha saját magunk számára ez nem értelmezhető, akkor megkérjük azokat, akiket amúgy az előző törvény - már a '95-ös, vagy a '69-es is - meghozott, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeknek az állam tulajdonába kerülnek a köziratai. Melyek azok a szervezetek, amelyek amúgy kuratóriumot létrehozva, döntést hoznak arról, hogy mely anyagok hogyan és miképpen férhetők hozzá és hogyan kutathatók?

Ezeket önök most mind megszüntetik és egyoldalúan közlik, hogy kik azok, akik mind '44-től '89-ig az előző rendszerben a hatalom birtokosai vagy az előző rendszer kiszolgálói voltak, és ezeknek az adataira egyszerű jogi fordulattal állami tulajdont képeznek.

Végezetül csak egy mondat, ami szintén egy módosítóval került be, és úgymond ez a legérdekesebb, és ez már az általános vitában is világosan látszott, ez pedig az, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ugyanúgy a bűnöző szervezetek körébe kerül, az ő magánokiratait is, amelyek nem gyakoroltak közhatalmat akkor sem, semmilyen objektív történelmi tény nem támasztja ezt alá, önök államosítani akarják ezeket a papírokat is.

Arról szól a módosító javaslat, hogy ne tegyék, vegyük ki ezeket a szervezeteket, és kezdje újra a jogalkotó megfogalmazni, mert bizonyára találunk olyat közösen is, amelyek felelősek voltak az elmúlt rendszer bűneiért, azokat viszont értelemszerűen köziratként állami tulajdonba kell venni.

Szeretném jelezni, hogy ez ma már mind önöknél van, helyesebben nem önöknél, hanem az államnál. Köszönöm szépen.