A törvényjavaslat - egyezően a már felidézett, de a parlamentnek még elő nem terjesztett új polgári törvénykönyv megfelelő szakaszának a szövegével - azt mondja, hogy anélkül kérheti a fél a szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné. És valóban nem lényegtelen a paragrafus (2) bekezdése, amelyik a világosság kedvéért azt is kimondja, hogy ezt a szabályt az ügyész általi perindításnál is alkalmazni kell.

Az LMP problémái azzal kezdődnek, hogy mi szükség van arra, hogy már az új polgári törvénykönyv beterjesztése előtt egy szabályt előrehozzon egy önálló képviselői indítvány - tudjuk, hogy a Fidesz nem kormányoz, hanem önálló képviselői indítványokkal próbálja az országot igazgatni. Miért pont ezt a szakaszt kell kiemelni az új polgári törvénykönyv rendelkezéseiből? Nem kaptunk erre magyarázatot. Gondolom, majd Vas Imre megvilágosít minket, hiszen már Szakács Imre és Papcsák Ferenc is eltávozott. Nem várom el államtitkár úrtól, hogy megvédje ezt a javaslatot, hiszen láthatóan a kormánynak általában a kormányzáshoz semmi köze nincsen; majd nyilván Vas Imre ad egy veretes dogmatikai érvelést, hogy mi szükség van arra, hogy a jelenlegi polgári törvénykönyvbe emeljék be a még be sem terjesztett polgári törvénykönyvnek ezt a szakaszát.

De a problémánk a következő: így, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása teljes jogbizonytalanságot fog eredményezni. Az új polgári törvénykönyvnek - függetlenül attól, hogy mi a véleményünk róla - van egy koherens érvénytelenségi és annak jogkövetkezményeit szabályozó fejezete; abból ragad ki egy szabályt anélkül, hogy az alkalmazását és az érvénytelenség jogkövetkezményeire adott új biztosítékokat átemelné. Tehát van a hatályos polgári törvénykönyvnek egyfajta filozófiája az érvénytelenség jogkövetkezményeit illetően, ez be van ágyazva a hatályos polgári törvénykönyvbe, ehhez képest az új polgári törvénykönyv szabályrendszeréből, annak a szövetéből emel ki annak kontextusa nélkül egy, a hatályostól eltérő szabályozást. Azt gondolom, ez mindenképpen - ha másra nem is gondolunk, de mindenképpen - jogbizonytalanságot eredményez, és a Fidesz az elmúlt két évben már élen járt a jogbizonytalanság fokozásában, ezt például láthatjuk az államadósságban jelentkező kamat növekedésében is. Egy olyan ország, amelyben jogbizonytalanság uralkodik, aligha tud sikeresen küzdeni az államadósság ellen - zárójel bezárva.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt lássuk világosan, hogy melyek azok a garanciális szabályok a jelenlegi polgári törvénykönyvből, amelyek eltűnhetnek akkor, hogyha az érvénytelenség kiküszöbölését nem kéri egy peres fél, adott esetben az ügyész. Ilyen garanciális szabály, illetve ilyen jogkövetkezmény a jelenlegi polgári jogi rendszerben az érvénytelenségi ok utólagos kiküszöbölése. Mondjuk, egy deviza- vagy forinthitel esetén a blankettaváltozásból vagy az alkalmazott devizaeladási-vételi árfolyamok közötti különbözetből, az indokolatlan kamatemelésekből eredő utólagos változásokból mint érvénytelen kikötésekből eredő megemelt költségeket ebben az esetben nem kell figyelembe venni az adós tartozásának a meghatározásakor.

Kettő: ilyen jogkövetkezmény az alaptalan gazdagodás megtérítése esetén az adós mentesítése a visszafizetés alól, abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást, például a nyújtott devizahitelt, amit az utólagos egyoldalú módosítások miatt már nem tudott fizetni, olyan okból nem tudja visszatéríteni, amelyért a másik fél, tehát a bank felelős.

Három: a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedett félnek köteles megtéríteni az aránytalan előnynek megfelelő részt. Így a bank az utólag érvénytelennek minősített szerződési feltétellel szerzett aránytalan előnyt köteles megtéríteni az adósnak - a jelenlegi szabályok szerint. Ezt akarják önök legalábbis viszonylagossá tenni.

Negyedjére: szűkíti, illetve kizárja a bírói döntés és mérlegelés szabadságát, amely szerint a bíróság az érvénytelenség következményeit a fél kérelmétől eltérő módon is megállapíthatja. Hiszen a jelenlegi rendszerben még van lehetőségük a bíróságoknak arra, hogy eltérjenek a kereseti kérelemhez kötöttség fő szabályától, és mondhassák azt, hogy a fél kérelmétől eltérő módon vonják le az érvénytelenség jogkövetkezményeit. Önök ettől teljes egészében meg fogják fosztani a bíróságokat.

Ha az igazi indokokat meg akarjuk érteni, akkor nyilvánvalóan nem haszontalan fölidézni azt, hogy az önök által egyébként hosszú éveken keresztül ekézett, és azt hiszem, Gaudi képviselőtársam által már felidézett szocialista polgáritörvénykönyv-tervezet ugyanerről a szabályról hogyan rendelkezik, és ennek mi az indokolása. A 2006-os Ptk.-tervezetben ez a szöveg így nézett ki: a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól akkor is, ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alátámasztását ezzel egyidejűleg nem kéri. Tulajdonképpen önök megtehették volna azt, hogy amikor elhalasztották az MSZP-s Ptk. hatályba léptetését, mondhatták volna azt Vas, illetve Papcsák képviselőtársaim, hogy kivéve ezt a passzust. Ezt önök nem tették; úgy látszik, azóta világosodott meg Vas Imre és Papcsák Ferenc, hogy mégis múlhatatlan szükség van erre a dogmatikai változtatásra.

Mi volt a Gyurcsány-kormány indokolása az ugyanilyen irányú javaslattal kapcsolatban? Azt mondta: a javaslat a gyakorlat ilyen irányú igényeinek megfelelve lehetőséget biztosít arra, hogy a fél, annak ellenére, hogy az érvénytelen szerződés további jogkövetkezménye iránt marasztalásra irányuló kereseti kérelmet terjesztene elő, csak a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérje. Ez a lehetőség valóban az eljárásjogi szabályok szerint kivételes megállapítási keresetek körét bővíti. És itt jön a lényeg: a javaslat azért ad erre módot, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a felek a gyakran bonyolult elszámolási vitájukat peren kívül, rugalmas módon rendezhessék, annak érdekében is, hogy ezáltal akár üzleti, akár magánemberi kapcsolatuk a jövőben is fennmaradjon.

Helyben vagyunk. Önök, a bankárkormány, Vas képviselőtársam, önök ezzel a javaslattal a bankok érdekeit szolgálják. Ez a javaslat tudniillik arra jó, önök attól féltek, hogy elszaporodnak azok a perek, amiket megtévesztett fogyasztók, banki ügyfelek indítanak a nagy pénzintézetekkel szemben, és még mindig jobban járnak ezek a pénzintézetek akkor, ha külön-külön megállapodnak - mutyiban - a peres felekkel, mint hogyha jogerős ítélet nem csak arról rendelkezik, hogy adott esetben egy blanketta megtévesztő, tisztességtelen feltételt is tartalmaz, hanem mondjuk, egy Kúria-döntés levonja a tisztességtelen feltételekkel megkötött banki szerződések következményeit is.

(20.10)

Önök most álltak a bankok oldalára. Természetesen meg akarják hagyni a lehetőséget arra, hogy a kisemmizett emberek megállapítási keresetet indíthassanak a bankok ellen, de meg akarják úszni azt, hogy adott esetben az ebből eredő következményeket egy jogerős bírói ítélet levonja, hiszen az egyes ügyféllel a bank meg tud állapodni, úgymond meg tudja kérni, hogy ne kérje a következmények levonását, viszont ha adott esetben precedensül szolgál egy-egy következmény levonása, az nyilván kellemetlenül fogja érinteni azokat a pénzintézeteket, amelyek hosszú éveken keresztül orruknál fogva vezették a fogyasztókat, a banki ügyfeleket.

A következőre készülnek önök, és éppen ezért nem lényegtelen az a (2) bekezdés, amely az ügyészi perindítás esetére is kiterjeszti ezt a szabályt. Természetesen továbbra is fogják játszani azt a játékot, hogy önök állnak a bankokkal szemben a fogyasztók oldalára, az önök legfőbb ügyésze szépen meg fogja indítani ezeket az érvénytelenségi pereket, hogy a nemzeti cinizmus rendszerében meg lehessen rendezni, hogy a Fidesz az, aki az emberek érdekeit védi, el lehet mondani, hogy önök az emberek mellé álltak, Lázár Jánosnak is, Vas Imrének is, Orbán Viktornak is, de önök ezt természetesen mindenféle kockázat nélkül fogják megtenni, hiszen majd ezeknél a pereknél Polt Péter véletlenül nem fogja kérni az érvénytelenség következményeinek a levonását. Önök így vakítják az embereket, így akarják félrevezetni a választópolgárokat, így akarják félrevezetni a hitelkárosultak százezreit. Azt gondolom, vége van már annak, hogy önök így tudják megvezetni a magyar állampolgárokat, a szitán lassan mindenki át fog látni, Vas képviselőtársam. Teljesen egyértelmű, hogy önök ezekkel a módosításokkal az éveken keresztül tisztességtelenül eljárt bankoknak akarnak mentőövet dobni.

A másik, amire gondolni tudjunk, az az, amiről a Jobbik ugyan sokat beszél, de az LMP cselekedett, tudniillik mi tavaly beterjesztettünk, Gaudi képviselőtársam, egy törvényjavaslatot a köztulajdon hatékonyabb védelme érdekében. Az LMP-nek volt egy törvényjavaslata, amit a kétharmados többség természetesen nem vett tárgysorozatba, amely meg kívánta adni a jogot az ügyésznek arra, hogy visszamenőlegesen a jó erkölcsbe vagy jogszabályba ütköző, például privatizációs ügyletek esetén érvénytelenségi pert indítson, tudniillik erre jelenleg a polgári törvénykönyv nem ad lehetőséget az ügyészi szervezetnek. Önök ebben az esetben is el tudják játszani azt a játékot, hogy indítanak, mondjuk, jó erkölcsbe vagy jogszabályba ütközés miatt érvénytelenségi pereket, ha ezt a jogot egyébként az ügyész megkapja, anélkül, hogy az érvénytelenség következményeit kérné majd a pereskedő ügyész.

Összefoglalva: az, hogy önök a meglehetősen vaskos polgári törvénykönyv tervezetéből egyetlen szakaszt kiragadnak, és beültetnek egy egészen más logikájú civil kódexbe, szakmailag is elfogadhatatlan, és jogbizonytalanságot eredményez. Nem tudunk másra gondolni ennek kapcsán, mint hogy valamilyen hátsó szándék vezeti önöket; nyilván nem Vas képviselőtársamat és Papcsák képviselőtársamat, hiszen nekik nyilvánvalóan fogalmuk sincs arról, miért kapták azt az utasítást, hogy ezt a törvényjavaslatot be kell terjeszteni. Valamilyen hátsó szándék van a kormány mögött. Arra tudunk gondolni, hogy önök egyrészt sunyi módon a bankok oldalára álltak, és ezt úgy kívánják megoldani, hogy közben el kívánják játszani azt a színházat, hogy továbbra is az emberek érdekeit védik.

A másik, amire gondolni tudunk, hogy esetleg készülnek néhány olyan kirakatperre, ami 10-15-20 évvel ezelőtti, valóban gusztustalan privatizációs ügyeket fog feszegetni, de majd úgy fogják megpiszkálni ezeket az ügyeket, hogy a megállapításon és a szokásos, Habony által megírt cirkuszi darabon kívül más következményekkel egy ilyen per ne rendelkezzen. Ez az önök célja, ez egyszerű szemfényvesztés, mert egyébként jogpolitikai, dogmatikai, szakmai indoka annak, hogy egy még be sem terjesztett polgári törvénykönyv tervezetéből egyetlen elemet kiragadnak, és beültetnek egy más logikájú, jelenleg még hatályos polgári törvénykönyvbe, ésszerű magyarázata nincs.

Az pedig tényleg a szemérmetlen cinizmus kategóriája, hogy Papcsák úr, aki élen jár abban, hogy a kormány helyett képviselői önálló indítványokkal kormányoz, és legutóbb pár héttel ezelőtt terjesztett be egy nyúlfarknyi Pp.-módosítást, most azt mondja, hogy önök kímélően járnak el a nagy kódexekkel szemben. Legalább a valóságot tiszteljék, Vas képviselőtársam! Ön hány javaslattal bombázta meg az elmúlt két évben a parlamentet, ahol hol a büntető törvénykönyvet, hol a polgári törvénykönyvet, hogy a polgári perrendtartást cincálta?! Vas képviselőtársam, nagyon jól emlékszem arra, hogy ön beadott olyan Btk.-módosítást is, amiről fogalma nem volt, hogy ezt önnek miért kell benyújtania. Ez történt 2010 nyarán.

Önök folyamatosan, különböző hátsó szándékoktól vezérelve nyúlnak hozzá az alapvető kódexekhez, ezzel fokozzák a jogbizonytalanságot az országban, és tovább veszélyeztetik a magyar gazdaság biztonságát.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)