OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2011. november 2-ai ülésén megvitatta a H/4884. számú országgyűlési határozatot: "Megemlékezés napja a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdákról", és azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 19 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A parasztság történelme során szorgos munkával kapcsolódott be az árutermelésbe, az így szerzett jövedelmét pedig nem élte fel, hanem visszaforgatta a termelésbe, kisbirtokát fejlesztette, újabb földeket, igavonó állatokat vásárolt, esetenként alkalmi munkaerőt alkalmazott, így bővítette a termelést, hogy középbirtokossá válhasson. Ennek az árutermelő parasztnak a megnevezése Magyarországon 1948-tól a pártsajtóban kulák lett, és úgy vált közismertté, mint kizsákmányoló, a dolgozó nép ellensége, akit karikatúrákon nagy hasú naplopóként ábrázoltak, de megjelent pók, pióca, vámpír vagy egyéb vérszívó alakjában is.

A kulák orosz eredetű szó, jelentése ököl, kizsákmányoló nagygazda, zsíros paraszt, zsugori, amely a parasztság bármely tagjának megbélyegzésére szolgált a Szovjetunióban.

(22.50)

A Magyar Dolgozók Pártja előtt álló feladatokat a Központi Vezetőség 1948. november 27-ei ülésén így jellemezte, idézem: A szocializmus építésének módjában és formájában minden nép adhat a magáéból újat és sajátosat, de az alapban, a lényegben, a döntő kérdésekben nincs külön út. Amíg a paraszt azt látja, hogy a kulák egészen jól boldogul, addig hiányzik neki a serkentés a szövetkezésre. Ez a Szovjetunióban is így volt, de a gyökerében csak úgy tudjuk elintézni, ha elvesszük a földjét, házát, gépét, és hogy mit csinálnak velük, azt még nem tudjuk, de talán külön kulákfalvakat csinálunk, mint a Szovjetunióban, de azt látni kell, hogy ebből a kutyából nem lesz szalonna.

Tisztelt Országgyűlés! A H/4884. számú országgyűlési határozati javaslat több mint húsz év mulasztását pótolja. A kulákokról igazán nem emlékeztünk meg. Előttük nem hajtottunk fejet, tőlük nem kértünk bocsánatot, nem kárpótoltuk őket. Akik közvetlen szenvedői voltak ennek a kornak, már nagyon kevesen élnek, és azok is, akik élnek, bizony már 80 éven felüliek. A kulák üldözöttek leszármazottai, gyermekei szétszóródtak az országban, sőt a nagyvilágban. Nagyon kevesen maradtak szülőfalujukban. A kulákgyerekek nem tanulhattak tovább, a gyerek neve mellett ott volt a "K" betű még az osztálynaplóban is. A kulákgyerekek kirekesztetté váltak, nagyon sok szülő tiltotta, hogy gyermeke kulákgyerekkel barátkozzon. A "K" betű ott volt a beadási könyvön, ott volt a személyi azonosságot igazoló okiraton is.

A Honvédelmi Minisztérium kollégiuma 1950. június 27-én tárgyalt a kulákok és ellenséges elemek szerepéről a Magyar Néphadseregben. Janza Károly vezérőrnagy azt javasolta, hogy a kulák és egyéb megbízhatatlan elemeket és azok fiait is be kell hívni, nem lehet fegyvert adni kezükbe, hanem kemény építőmunkára kell fogni, és munkaszolgálatra kell vinni őket. Így lett az én édesapám is munkaszolgálatos.

A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdákról több mint húszéves késéssel, a történések után 60 évvel időszerű, hogy fejet hajtsunk, és egy napot kell hogy szenteljünk arra, amikor megemlékezik az ország minden lehetséges módon erről a sokat szenvedett középparaszti rétegről, amely az országért nagyon sokat tett.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem az Országgyűlés támogatását abban, hogy megszülethessen a határozat, mert Péter-Pál napja az a nap, amely nem munkaszüneti nap, hanem a magyar parasztságnak mindig egy ünnepe volt, amikor az aratás elkezdődött. Legyen ez a magyar gazdák napja, és emlékezzünk meg a kuláküldözés minden meghurcolt tisztességes magyar gazdájáról.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage