Az ellenőrző hálózat valóban jelentős mértékben leépült. Én 2004-2005-ben érzékeltem először, hogy jelentősebb elbocsátások voltak a növény- és állat-egészségügyi hatóságok részéről. Ez a folyamat elég hosszasan tartott. Nagyobb probléma az, hogy csak centralizáltan vannak ma Magyarországon olyan akkreditált laborok, ahol a bíróság előtt is kellőképpen megalapozott vizsgálatokat tudunk végezni azzal kapcsolatban, hogy egy adott termék vagy minta megfelel-e a magyarországi szabályoknak, a magyarországi élelmiszer-biztonsági feltételrendszernek. Ezért természetesnek veszem, hogy ha ez a módosítási javaslat elfogadásra kerül, akkor meg kell teremteni hozzá a pénzügyi feltételeket is. Nem gondolom, hogy mindjárt a következő hónapban képesek leszünk erre, hiszen mindenki ismeri az ország pénzügyi helyzetét, de ez a törvény megadja azokat a kereteket, hogy például milyen paraméterek mellett lehet kimondani egy élelmiszerről, hogy nem megfelelő minőségű. Ezt később követheti az, hogy a Nyugat-Európában is ismert gyorsteszterekkel történő fejlesztésekkel egyre több ellenőrzést lehessen végezni.

Tarnai Richárd képviselőtársam nagyon helyesen mondta, hogy véletlenszerű ellenőrzésekkel lehet majd eredményt elérni. Mindig is érdekes volt számomra, hogy mindig bejelentették előre, mikor mennek ellenőrizni. Például a turisztikai szezon elején lesz egy húsvéti ellenőrzés. A televízióban több esetben elhangzott, hogy mikor fognak menni a különböző kereskedelmi - általában kiskereskedelmi - egységekhez kommandók vizsgálni az általuk biztosított szolgáltatásokat.

Arra is felhívnám a figyelmet, hogy nem is olyan régen - a parlamentben is elhangzott erről egypár szó - olyan citromot hoztak be, és az egyik nagy áruházlánc forgalmazta, amelynek a hálójára rá volt írva, hogy a héja emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ilyen anomáliák is előfordulnak Magyarországon.

Miért emelem ezt ki? Azért, mert ez érdekes összefüggés. Egy olyan országban, ahol megszoktuk, hogy egy adott élelmiszer elkészítéséhez felhasználjuk a citrom héját, de a citrom csak egy apró betűs felirattal van ellátva, s aki észreveszi, észreveszi, aki nem veszi észre, az nem veszi észre, így bárki könnyen belereszelheti, mondjuk, a süteménybe az akármilyen növényvédő szerrel kezelt citrom héját. Egyébként argentin citromról van szó, ha pontosítani akarjuk a dolgot. Arra is oda kellene figyelni, hogy az adott országnak - amely a mi esetünkben természetesen Magyarország - mik az étkezési szokásai. Ha ezeket nem vesszük figyelembe, hiába írjuk fel rá. Ha én bemegyek egy boltba nadrágot venni, és azt mondják, hogy az emberi használatra alkalmatlan, vagy belül van egy erre utaló címke, akkor is meg fogom vásárolni, mert azért szoktam ruhaboltba menni, hogy ruhát vásároljak és nem egyéb céllal, például hogy annak részleteit felmosórongyként használjam. Elnézést, hogy így kitértem a témakör elől. Tehát azt tartanám nagyon fontosnak, hogy az ellenőrzési hálózat bővítése történjen meg, ne okozzon problémát az, hogy gépjárművekkel hány kilométert lehet egy adott hónapban megtenni. Nem tudom, hogy ez jelen pillanatban olyan nagy probléma-e, államtitkár úr majd reagál rá, de biztos, hogy a pénztelenség hátráltatja ennek a kérdéskörnek a megvalósíthatóságát is.

Örömmel vettem, hogy megjelenik a hamis élelmiszerek definíciója és a bérgyártók felelőssége; bár ezzel a kérdéssel foglalkozott az élelmiszer-biztonsági bizottság is, igaz, más szempontokból megközelítve. Nem csak élelmiszerek kerülnek be Magyarországra bérgyártáson keresztül, olyanok, amelyek vagy hamisak, vagy nem megfelelő paraméterekkel rendelkeznek. Ez a súlyosabb eset, ami az élelmiszerek esetében is előfordulhat, hogy a bérgyártók felelősségét nem lehet megállapítani. Helyesnek tartom, hogy ez így előtérbe kerül.

A pénzbírságok kiszabásánál jelen pillanatban nem látok más lehetőséget, mintsem az elrettentő mértékű pénzbírságok kiszabását, ami arra ösztönzi még a bevásárlóláncokat, a nagy áruházakat is, hogy tartózkodjanak az ilyen magatartástól, mármint a lejárt szavatosságú vagy hamis termékek árusításától. Önmagában azt, hogy a büntetési tétel növekszik, én helyesnek tartom, sőt azt merem mondani, hogy ez a 25 százalék körüli növekedés igazából nem is jelentős mértékű ahhoz képest, hogy egy élelmiszerrel milyen egészségkárosítást okozhatunk, egy hamis termékkel, amelyik olyan anyagot tartalmaz, ami károsítja a fogyasztó egészségét. Itt jön a társadalombiztosítás, az is egy következmény, hogy annak gyógyítania kell az embert a későbbiekben. Gondoljuk a tartósítószerekre és egyéb ilyen termékekre, az E-re, amik az élelmiszerekben előfordulnak. Csak úgy szoktuk őket aposztrofálni, hogy még nem tudjuk, mi a hatásuk. Most már kezdjük érezni, hogy valami nem stimmel a sok tartósítószerrel, de reméljük, hogy ez majd változni fog.

Összességében annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nagyon jónak tartom e kérdéskör rendezésének a kezdeményezését. Azt gondolom, hogy még nagyon sok minden van, amit ezenkívül pontosítani és továbbfejleszteni kell. Ha valóban megjön a hálózatból az emberek tapasztalata az ellenőrzések kapcsán, akkor biztosan elő fognak kerülni még olyan problémák, amik itt a parlamentben megtárgyalásra kerülnek, és a törvényt módosítani lesz szükséges.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.40)