Az elmúlt időszakban szakmai szervezetek, civilek, szülők, diákok és hallgatók tömegesen kritizálták a kormányt azért, mert szétveri az oktatást, tovább fokozza a hátrányokat, a rendszer pozitívumait pedig megsemmisíti. A közoktatást érintő számtalan negatív intézkedés egyike a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása. A mi egyik népszavazási kérdésünk a 18 éves korra való visszaállításról szól. A szakmai szereplők és mi magunk is mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy súlyosan káros társadalmi következményekkel jár a kormány meggondolatlan, lobbiérdekek által vezérelt lépése. Az a kormányzati szlogen, miszerint így majd hamarabb munkába mehetnek a fiatalok, akik amúgy csak feleslegesen nyűglődnének még két évet az iskolapadban, nem több, mint puszta hazugság; de egyébként jól jellemzi a kormány hozzáállását az oktatási problémákhoz.

Komolyan gondolja bárki is, hogy 16 évesen, érettségi és megfelelő képzettség nélkül lesz esély elhelyezkedni a legális munkaerőpiacon? A gazdasági válság miatt és az előző és a mostani kormányzat tevékenységének köszönhetően ez még érettségivel sem egyszerű. Magyarázattal szolgál viszont az oktatási kormányzat eltitkolt, de pár napja mégis nyilvánosságra került hatástanulmányának egy részlete.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Ez az a tanulmány, amit tavaly ön letagadott, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy ezt ön is aláírta. Ez a dokumentum többek között végigveszi az oktatást érintő megszorító lépéseket, hogy mi mekkora pénzkivonással és mekkora pedagóguselbocsátással jár. Ilyen elem a tankötelezettség leszállítása is, amitől önök 2015-ig 73 milliárd forint megtakarítását várják. Az anyag szerint ugyanis ez a lépés közel 70 ezer diák érettségi előtti lemorzsolódásával jár, ami 5 ezer tanár munkáját tenné feleslegessé. Gyerekek lemorzsolódásán és tanárok kirúgásán spórolna a kabinet? 70 ezer diákról mondanának le, és engednék őket ki a nyílt munkaerőpiacra, a biztos munkanélküliségbe. Ezzel szemben ön a napokban, brüsszeli magyarázkodása során többek között azt találta mondani, idézem: "Ennek a lépésnek nem lesz hatása az iskolaelhagyók számára, és ezt a statisztikák is bizonyítják." Akkor melyik statisztika hazudik, tisztelt államtitkár asszony? Az ön által aláírt tanulmány statisztikája, vagy az, amire éppen Brüsszelben hivatkozott?

Elég volt a kettős beszédből! Az LMP egy diákról sem mondana le 18 éves kora előtt. A mi népszavazásunk megakadályozná az ezzel járó forráskivonást a közoktatásból, az 5 ezer pedagógus elbocsátását. Továbbá a népszavazás megelőzné azokat a súlyosan káros társadalmi folyamatokat is, amiket ez a rossz lépés generálhat. Az, hogy a Fidesz-KDNP tálcán kínálná a 16 éves diákoknak az oktatásból való kilépést, hosszú távon súlyos kiadásokkal jár. Az államtitkár asszony által szignált hatástanulmány is felhívja a figyelmet arra a veszélyre, ami akkor fenyeget, ha több tízezer iskolázatlan diákot zúdítunk a munkaerőpiacra. Ezeknek a fiataloknak a döntő többsége nem fog tudni elhelyezkedni. Az ő segélyezésük, illetve értelmetlen közmunkákban való részvételük éves szinten több tíz milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek. Emellett hasonló nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés, hiszen érettségivel és megfelelő képzettséggel nagyobb eséllyel tudnának elhelyezkedni, és tudnának szerepet vállalni a közterhek viselésében is.

Éppen ezért mi eltökéltük, hogy népszavazással állítjuk vissza a 18 éves korhatárt. Nem is tehetünk mást, hiszen egy modern, tudásalapú társadalomban az életben való boldogulás és érvényesülés kulcsa a minél magasabb szintű képzettség megszerzése. Kérem, értsék meg, itt az ország jövőjéről van szó! Mi hiszünk ebben, a népszavazásunk erről szól, és ehhez kérem a magyar emberek támogatását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Harangozó Tamás tapsol.)