SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm a szót. Kedves Államtitkár Asszony! A törvényjavaslat igazi megoldást nem nyújt, rendszerszintű megoldást nem nyújt, ezt önök meg fogják szavazni, valószínűleg rövid távon valamiféle megoldást fog jelenteni. Mi, ha akarnánk sem tudnánk ennek keresztbefeküdni, de nem is akarunk, tehát mi nem fogunk nemmel szavazni ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban - szerintem ez már kiderült a szövegünkből, sőt, mintha a szocialisták szövegéből is ez derülne ki. Tehát Esztergom azonnali segítségre szorul, de a háttérben olyan jelenségek vannak, amelyeket szintén kezelni kell, méghozzá szerintem azonnal, sőt, nem most, hanem egy fél évvel, háromnegyed évvel ezelőtt kellett volna. Ez az egyik megjegyzésem. Itt majdnem minden hozzászólás a részünkről erre irányul.
Én is úgy gondolom, hogy itt kellene lennie a történet főszereplőjének, és itt, a parlament nyilvánossága előtt mint megválasztott képviselőnek el kellene mondania, hogy hogyan látja városának a jövőjét. De mondjuk, szemben Lukács Zoltán képviselő úrral, én azt gondolom, hogy egy botrányhősről van szó, tehát a botrányt nem az ellenzék csinálja. A látványpolitizálást én nem utasítom vissza, semmi más eszközünk nincsen, mint a látvány meg a cécó, de a botrányt nem mi csináljuk. A botrányt Meggyes csinálja évek óta, és azok az ügyek, amelyek itt húszasával vannak a sajtóban, az önök számára is nagyon szégyenletesek. Meggyes Tamás vérciki az önök frakciójának, ezt önök pontosan tudják. Nem lehet tovább mentegetni. Önök még néhányszor nyilván meg fogják tartani a mentelmi jogát, szívük joga, de ezzel Esztergomnak nem segítenek, és Esztergom számára tartós megoldást nem nyújtanak.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)