SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm államtitkár úr konkrét válaszát, amit az előbb hallhattunk. Akkor ezzel megerősítette azt a tényt, amire megpróbáltam rávilágítani, hogy ezek szerint nemcsak az ellenzék, hanem Kövér László sem ért egyet az önök törvényével, hiszen teljesen másképp nyilatkozott, mint amit ön itt az imént elmondott.
Viszont arra a kérdésemre nem kaptam választ még mindig államtitkár úrtól, hogy a valódi célt meghatározzuk azon kívül a panelen kívül, amit ön folyamatosan mond. Akkor elmondom én, mert én hajlandó vagyok meghatározni azt, hogy miért nem támogatjuk mi igazán ezt a törvényt. Ön nem mondja el, hogy mi a céljuk ezzel a törvénnyel, én elmondom azt, hogy miért nem támogatjuk. Azért nem támogatjuk - és erre felhívom fideszes képviselőtársaim figyelmét is -, mert önök mindig a mában gondolkoznak. Egy kicsit sem próbálnak a jövőben gondolkozni. Abból indulnak ki, hogy önök most kétharmados többségben itt ülnek bent a parlamentben, és azt tehetnek, azt szavazhatnak meg, azt szavazhatnak le, amit csak akarnak.
Van egy rossz hírem: nem lesz ez mindig így. Nem lesznek mindig kormányon. És van egy másik rossz hírem is: azt sem tudjuk sajnos garantálni, hogy amikor önök nem lesznek kormányon, akkor a Jobbik fog kormányra kerülni, mert amennyiben a Jobbik kerülne kormányra, akkor a parlamentben az egyetlen olyan politikai erő lenne, amelyik nem használná ki ennek a törvénynek a kiskapuit és lehetőségeit, mert az egyetlen olyan párt, amelyik demokratikusan próbál meg működni jelen pillanatban is. Tehát mi nem élnénk vissza ezzel a helyzettel.
De mi van, ha nem mi kerülünk kormányra önök után? Akkor megadják azt a lehetőséget a következő kormánynak, hogy ezzel a törvénnyel visszaéljen, s önöket is és mindenki mást megfigyeljen. Miért nem ebből az aspektusból próbálják meg ezt az egészet szemlélni? Miért nem úgy próbálják meg szemlélni, hogy amikor majd ellenzékben lesznek, ez a törvény, amit most el akarnak fogadtatni, akkor is érvényben lesz. Önöket ugyanúgy sújtani fogja ennek a törvénynek az összes paragrafusa és összes rendelkezése.
Aztán biztos majd meg fogjuk kapni, mint ahogy államtitkár úrtól már az általános vita során is többször megkaptuk, hogy mi nem akarunk biztonságot Magyarországon, meg hát a nemzetbiztonsági kockázatokban nem segítünk. Ugyanígy megkaptuk ezt már akkor is, amikor önök módosították a büntető törvénykönyvet, és utána ezt a Jobbik nem szavazta meg. Hiszen mit ígért a Jobbik a választások előtt? Azt ígérte a Jobbik a választások előtt, hogy minden olyan törvényt meg fogunk szavazni, amely a nemzet érdeke, és minden olyan törvényt nem szavazunk meg, amely nem a nemzet érdeke. És azért nem szavaztuk meg ezt a törvényt, mert ebben a törvényben volt egy úgynevezett Gárda-ellenes passzus, amely azt mondta ki, és itt is a jogállamiság, megint; demokrácia, jogállam. Magyarországon úgy lehetett házkutatást tartani, hogy ahhoz a megfelelő szervektől engedélyt kellett kapni akkor, ha megvolt a megalapozott gyanú arra, hogy valaki bármilyen bűncselekményt követett el. Tehát kellett kérni erre a megfelelő szervektől engedélyt. Önök megváltoztatták ezt a törvényt úgy - s ezért nem támogattuk -, hogy egyetlenegy eset kivétele ez alól akkor, ha valaki tiltott társadalmi szervezetben való tevékenységben vesz részt, vagy pedig azt támogatja. Abban az esetben a rendőrség azonnal házkutatást tarthat nála. Hát ez nem demokrácia, ezért nem szavaztuk meg. És ezt a törvényt is nem azért nem szavazzuk majd meg, ha így marad, és nem vonják vissza, mert nem akarunk Magyarországon biztonságot, mert nem fontos számunkra a nemzetbiztonság kérdése, hanem azért nem szavazzuk meg, mert ez nem erről szól.
Megkérdezem és fölteszem azt a kérdést, hogy vajon valóban ez-e a legfontosabb hiányossága a nemzetbiztonságnak ma Magyarországon? Valóban az-e a legnagyobb hiányossága és ezen kell változtatni, hogy az adatokat hogy kezeljük, az adatokat mennyire kezeljük centrálisan? Vajon valóban ez szolgálja-e a nemzetbiztonság érdekét? Valóban az szolgálja-e a nemzetbiztonság érdekét, hogy olyan hatalmat adunk egy ilyen szervezetnek, amelynek jelen pillanatban - ahogy képviselőtársaim is említették - még azt sem tudjuk, hogy ki lesz a vezetője? Azt sem tudjuk, hogy ezzel a hatalommal ki élhet vissza egyáltalán. Valóban ez a megfelelő-e? Vagy azokat az adatokat, amiket kezelnek, vajon ki és mire fogja felhasználni? Felteszem, nem lenne-e fontosabb foglalkozni egy nemzeti kormánynak a nemzeti együttműködés jegyében azokkal a kérdésekkel, amik tényleg nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek? Ilyen például a honvédelem. Nem kellene-e inkább azzal foglalkozni, hogy Magyarországnak szinte nincs honvédsége? Ami pedig van, ami katonaság van, azt idegen célokra használjuk, és idegen országokban vannak jelen pillanatban.
Tudom, tudom, önök azt fogják mondani, hogy persze nem is kell nekünk katonaság, mert hiszen mi a NATO tagjai vagyunk, ha bármilyen atrocitás ér minket, akkor a NATO megvéd bennünket, mert mindig ezt mondják. Igen, csak ez a tétel két okból, sőt három okból is hibádzik.
Az egyik azt, hogy olyan országok élnek körülöttünk, amelyek szintén NATO-tagországok. Vajon nekik miért van hadseregük? Ők ennyire buták? Ők annyira buták, hogy ők pénzt ölnek abba, hogy legyen hadseregük, mi meg annyira okosak vagyunk, hogy nekünk szinte jóformán nincs. Ez az egyik kérdés.
A másik kérdés az, hogy mi van akkor, ha konfliktus támad két olyan ország között, amelyik mind a kettő a NATO tagja. Akkor a NATO majd föl fog dobni egy pénzérmét, és megnézi, hogy vajon melyik oldalár állt? Nem, a NATO nem fog vele foglalkozni. S ami a legfontosabb, ami megdőlt nem is olyan régen, hogy mindig azt mondták, hogy majd a NATO megvéd. De mi történik az 5. cikkely alapján? Ha egy idegen állam megtámadja egy NATO-tagország államát, akkor az olyan, mintha az egész NATO-t támadta volna meg. Aztán amikor volt a török-izraeli konfliktus, akkor mit nyilatkozott a NATO-főtitkár? Úgy, ha esetleg konfliktus robbant volna ki Izrael és Törökország között? Azt mondta, hogy ők ezt a két ország belügyének veszik. Hát akkor nem érvényes az 5. cikkely? Mert a szerint a nyilatkozat szerint nem volt érvényes. Nem lenne esetleg fontosabb foglalkozni a légvédelemmel vagy a repülőtérrel? Ezt is többször felvetettük, hogy az vajon nem nemzetbiztonsági kockázat-e, hogy az állam még az utolsó részesedését is eladta a repülőtérből úgy, hogy arról a tulajdonosi háttérről, amely alapjában megvan, szinte nem is lehet tudni, hogy kik a tulajdonosok a különböző cégek alapján.
(22.00)
El tudják önök képzelni, hogy például a Tel-Aviv-i repülőtérnél nem tudnák azt, hogy ki a tulajdonos, vagy ki intézkedhet a repülőtér környékén a beléptetéssel és minden egyéb más dolgokkal?
Leírják, és itt van az általános indoklásban, hogy a NIBEK által ellátott új feladat a légi közlekedésről szóló törvénnyel összhangban utasinformációs egységként a légitársaságok által továbbított utas-nyilvántartási és előzetes utasadatok - a továbbiakban együtt utasadatok - kezelése, valamint értékelése és elemzése. A Magyarország területére érkező vagy onnan induló légijáratok utasadatainak kezelése az adatvédelmi előírások alkalmazása mellett eredményesebbé teszi a terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését, nyomozását, az elkövetők felelősségre vonását. Ez tehát benne van a NIBEK feladatában, most tényleg ez a legfontosabb.
Nem azt mondtam, hogy ez nem fontos, de ennél nem lenne fontosabb, hogy mondjuk, az ígéretükhöz híven, amit a választások előtt mondtak, legalább azt kiderítenék, hogy mit kerestek az izraeli kémgépek Magyarország légterében? Tudom, azóta fejlődtünk, sokat fejlődtünk, tehát az iráni külügyminisztert nem engedtük átrepülni sem a magyar légtéren, de még mindig nem tudjuk, hogy az izraeli gépek vajon mit kerestek Magyarország légterében, vajon milyen adatokat tudtak meg akkor vagy juttattak ki.
De beszélhetnénk nagyon sok mindenről. Beszélhetnénk arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból vajon az élelmiszer-biztonság mennyire fontos; mennyire fontos az, hogy ide multicégeket beengednek, és milyen ellenőrzés van. De a legfontosabb dolog, ha már nemzetbiztonsági kockázatokról beszélünk és nemzetbiztonságról: a föld és a vízkészlet védelme. Annak a földnek a védelme, ami hazánkat jelenti jelen pillanatban, annak a vízkészletnek, ami itt van a talpunk alatt, annak a vízkészletnek és annak a földnek a védelme, amit önök a választások előtt megígértek, hogy mindenáron megvédenek.
Emlékezzünk rá, hogy mi történt az alaptörvény tárgyalásánál! Valamennyien - mert megvan - amikor benyújtottuk a módosító javaslatunkat, ami az alaptörvényben szabályozta volna és mondta volna ki, hogy megvédjük Magyarországon a földet és megvédjük a vízkészletet, akkor önök ezt leszavazták! Ez nem nemzetbiztonsági kockázat, hogy bárki megvásárolhatja a földünket? Ezzel kellene foglalkozni!
(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ezek sokkal nagyobb nemzetbiztonsági kockázatok, mint amit itt jelen pillanatban ezzel a NIBEK-kel akarnak csinálni. És még mindig nem mondja meg... Megmondjuk, hogy miért nem támogatjuk. Azért, mert vannak ennél sokkal fontosabb dolgok, és nem az kellene, hogy az állampolgárokról ilyen nyilvántartásokat lehessen csinálni. Nem az kellene, hogy minden egyes magyar állampolgárt az állam potenciális terroristának tartson.
Mondják el, hogy mi a célja ennek a törvénynek, és akkor talán el tudunk kezdeni 6 óra után vitatkozni is róla. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)