NÉMETH ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság folyó hó 21-én, hétfőn tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és a bizottság 14 igen szavazattal és 3 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a javaslatot.

A bizottsági vitában számos dolog felmerült, az előterjesztők képviseletében is Pálffy István képviselőtársam mondta el a gondolatait, és idézte fel mindazokat az elemeket a törvényjavaslatból, amelyeket az előbb már részben hallhattunk. Ugye, itt érdemes megemlíteni ismét, hogy négy fejezetből áll ez a törvényjavaslat. Az első fejezetben a címer, a zászló és a lobogó, illetve az ehhez kapcsolódó használati engedélyezési szabályok találhatók, illetve mindazok a szabályok, amelyek az engedély nélküli használatra vonatkoznak. A második fejezetben, mint ahogy azt Pálffy képviselőtársam elmondta a bizottsági ülésen, a kitüntetések alapításáról esik szó, illetve megújításáról. Ugye, itt érdemes elmondani azt, hogy mely kitüntetésekről van szó, a Magyar Szent István-rend, a Magyar Corvin-lánc, a Becsületrend, illetve a Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Ezek közül megújított kitüntetésként említi a Szent István-rendet, újként a Becsületrendet, és hát értelemszerűen a másik két kitüntetést is definiálja. Definiálja azt is a mellékletekben, hogy évenként hány ilyen kitüntetés adható a különféle kitüntetések esetében, illetve hogy egészen pontosan milyen szabályok vonatkoznak ezekre a kitüntetésekre. A harmadik fejezetben az egyéb díjak és elismerések szerepelnek, és aztán később a negyedikben pedig a zárórendelkezések, amelyek korábbi törvényeket szüntetnek meg, a mellékletekről pedig már beszéltem, hogy miről is van ezekben szó. Nyilván itt a heraldikai és szakmai leírások is megtalálhatók.

Ami pedig az indoklást illeti: a törvényjavaslat indoklásában megtalálható és egyértelműen kifejezésre jut az, hogy a javaslat fenntartja a címer és a zászló funkciójában meglévő különbséget, és nyilván a használati szabályok is ehhez illeszkednek, a címert ugyanis inkább az államisághoz kapcsolódó, azt kifejező jelképként határozza meg, a zászlót pedig a nemzeti érzés kifejezőjeként szabályozza. Éppen ezért van az, hogy az utóbbit, tehát a zászlót kevesebb megkötéssel lehet használni, kevesebb megkötéssel használható jelképként tartja számon.

A vitában előkerült néhány olyan érv, amelyet szükségesnek tartok mindjárt leszögezni. Az egyik az, ami lehetséges, hogy a következő percekben vagy éppen órákban is elő fog kerülni, hogy ez a törvényjavaslat kizárólag egy személy nevéhez köt elismerést, ez pedig Szent Istváné. Azt gondolom, hogy ez olyan fontos alap, amelyet Pálffy István képviselőtársam elmondott a bizottság ülésén, amely magyarázatot ad bizonyos kérdésekre, magyarázatot ad azon kérdésekre, amelyek fölvetődtek akár a bizottságban, és nyilván válasz azokra is, amelyek itt még el fognak hangzani.

A bizottság nevében tehát, tolmácsolva azt, hogy a bizottság többségi, méghozzá meglehetősen jelentős többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvényjavaslatot, jó szívvel ajánlom a tisztelt képviselőtársak figyelmébe és elfogadásra a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.30)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage