DR. LENHARDT BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Elsőként ki kell térnem arra, az Országgyűlés jelenlegi működésének gyakorlatára, ami sajnálatosan súlyosan csorbítja nemcsak a képviselői jogok lehetőségének gyakorlását, de a jogalkotási munka eredményességét és hatékonyságát is.

Tényleg felháborító, hogy amíg tavasszal az alkotmányozásra hónapok mentek el, heti egy üléssel, és utána is nagyon lassan lendült bele, aztán vége lett a tavaszi ülésszaknak, majd szeptembertől október végéig gyakorlatilag alig volt az önök részéről benyújtás - mondhatnám, hogy a kormány, de hozzászoktunk ahhoz, hogy most már nem a kormány nyújtja be a törvénytervezeteket, hanem önálló képviselői indítványként -, tehát nem nyújtottak be, alig volt érdemi javaslat, most pedig, karácsony előtt egy olyan ütemben és olyan dömpingszerűen terjesztették be, hogy gyakorlatilag nem lehet a felelős jogalkotói munkának eleget tenni, nemcsak az ellenzék részéről - nyílvánvalóan az a cél, hogy korlátozzanak ezen jogának a gyakorlásában -, hanem az önök részéről, a kormány részéről sem.

Most lehet, hogy azt hiszik, hogy a választókat nem érdekli, és oda se figyelnek. Nyilván van ebben sok igazság, de higgyék el, el fogjuk többször is mondani azért, hogy legalább a parlament munkáját figyelemmel kísérő nézőközönséghez eljusson, hogy igenis, az egy felelőtlen és rossz gyakorlat, hogy dömpingszerűen átverik ezeket, megsértve a jogalkotási alapelveket, és elfeledkezve a társadalmi egyeztetésről, a szakmai szervezetekkel való egyeztetésről, mint ahogy itt az előbb is elhangzott; gyakorlatilag azért, hogy valamilyen homályos célnak megfelelően most hirtelen egyben átvigyék, kizárva azt a lehetőséget, hogy hatékony kommunikációt és hatékony felkészülést fejtsen ki valamennyi szervezet.

Az alkotmányt is kéthetente-havonta módosítják, tehát ez mindenképpen egy olyan botrányos joggyakorlat és egy olyan eljárás, ami súlyosan felelőtlen Magyarország jogrendjével szemben is. Sajnos ennyi lehetőségünk van, hogy erre felhívjuk a figyelmét annak, aki minket hallgat, de ezt nagyon fontos elmondani. A cél, ami ebben megtestesül, sokféle lehet. Van, aki már előrehozott választásokról beszél, de mindegy, ebbe most ne menjünk bele.

A jelenlegi törvény, ami előttünk fekszik, aminek az alapja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a jól megszokott forma szerint megint csak egy salátatörvény, amiben összesen tíz darab törvényt módosítanak. Nyilván olyan kapcsolódó, hozzá tartozó tárgybeli témák miatt, amit mindenképpen indokolt egy füst alatt rendezni, de azért ez is egy kicsit a kapkodás és a slendriánság képét támasztja alá, hogy jellemzően így jelenik meg a törvénykezésben, és a zárószavazás előtti módosítókba csempésznek be néha olyan, teljesen oda nem illő témákat is, aminek semmi keresnivalója abban az adott törvényben.

A konkrét tárgyra térve, azt mindenképpen el kell mondanunk, hogy a céllal teljesen egyetértünk. Nagyon fontos és nagyon hasznos, ha hatékonyan sikerülne szabályozni úgy az egész csőd- és felszámolási eljárást, hogy elejét vegyük és lehetőség szerint minimálisra szorítsuk vissza azokat a nagyon jellemző gazdasági visszaéléseket, sőt bűncselekményeket, ami fertőzi az egész magyar gazdaságot, és fertőzi a morálját ezeknek a cégeknek. Mondjuk ki, hogy évente több mint százezer cég szűnik meg, majdnem hasonló nagyságrendben alapítanak, rengeteg cég már eleve csalárd és hamis szándékkal jön létre.

Tehát ebben teljesen egyetértünk. Nyilvánvalóan a megoldásban, a kivitelezésben lenne a Jobbiknak a jelenlegi elképzeléseken túlterjeszkedő elképzelése, és az eddigi gyakorlatnak megfelelően ugyanúgy, amit el szoktunk mondani, hogy merjenek egy kicsit nagyobbat álmodni, merjenek egy kicsit nagyobbat lépni.

Ugyanígy a magánnyugdíjpénztárak törvénysértő és megengedhetetlen módon működő gyakorlatát is kifogásolta a Jobbik, a programunkban is szerepelt, de utána azt azért mégis túlzásnak éreztük, hogy a költségvetési lyukak betömésére használják fel a jövő megtakarításait, ahelyett, hogy ez mindenkinek a saját neve alatt kamatozna tovább állami felügyelet mellett, és mondom, egyetértve azzal, hogy nem tudták volna így se eltőzsdézni, távol-keleti részvényekbe fektetni a különböző vagyonkezeléssel megbízott társaságok.

Ugyanígy a devizahitelek kérdésében, akiket már különböző módokon mentettek meg, csak ők szegények még ezt valahogy nem érzik, tehát fel kellene ébreszteni őket, hogy itt a devizahitelesek már meg vannak mentve a három csomaggal. Most a végtörlesztés miatt csaptak óriási palávert a pénzintézetek, amihez a pénzügyi világhatalmi szervezetek és az Európai Unió részéről sajnálatosan olyan háttértámogatást kaptak, hogy úgy néz ki, hogy erejük is van blokkolni ezeket az elképzeléseket, és a kormányt meg fogják ezzel - hogy úgy mondjam - az Európai Unió szervei előtt egy kicsit cincálni és egyfajta szégyenpadra vonni; amit természetesen mi szomorúan látunk, és meg kell mondjuk, hogy ennél még erősebb megoldásokra is ösztönöznénk a bankok ellen a kormányzatot, és támogatnánk azt a gazdasági szabadságharcot, ahogy támogattuk eddig is szavazatainkkal, mert egy hazánk van, és közös célok vannak Magyarország előtt, csak sajnos azt kell látnunk, hogy jelenleg az ellenérdekelt erők, akik meg akarják fojtani Magyarországot, akik tönkre akarják tenni, erősebbek.

Egy kicsit elkalandoztam, de ez azért volt fontos, mert ebben a fajta, a függetlenség, tényleg a teljes önrendelkezés kivívásáért vívott harcban nagyon fontos párhuzamosságok vannak itt, akár a cégeket érintő ügyekben, a cégtörvényben, és konkrétan a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvényben is.

A jelenlegi tervezet igazából a korábbit nem nagyon haladja meg. Történtek minimális módosítások, történtek benne előrelépések, és szemben az MSZP képviselőjével, mi nem úgy érezzük, hogy indokolatlan megtorlásnak lennének kitéve a szerencsétlen cégek. Mi úgy érezzük, hogy a törvényesség betartásához még keményebb szankciórendszerre lenne szükség, és még keményebben kellene fellépni a bíróságoknak és az igazságszolgáltatás szerveinek, hogy kiszűrjék a csalárdan működő cégeknek a tevékenységét. Itt olyan súlyos gazdasági bűncselekmények történnek az országban, amit elkendőznek, amiről az átlagembernek bőven van tudomása, mégis egy kicsit asszisztálunk hozzá, és nem teszünk meg - ez a legnagyobb bajunk - a lehetőség szerint mindent, hogy ezek ki legyenek szűrve.

Az építőipar ennek tárháza, és egy borzalmas tablót fest, hogy már eleve hogyan alakulnak meg ezek a cégek, milyen projektcégeket hoznak létre, csak és kizárólag a pénzmentési és pénzkivonási szándékkal. Egy adott pályázaton eleve úgy adják be a konkrét árajánlatot, hogy úgy kalkulálják, hogy úgysem fogják kifizetni majd az alvállalkozóknak az utolsó részleteit, akik szerencsétlenek pedig mennek, és próbálják a jogos, elvégzett munkájuk után járó fizetséget, járandóságot bekasszírozni. Évekig ostromolják, sajnos eredmény nélkül és ezáltal feleslegesen a bíróságokat, a különböző hatóságokat, akiknek az lenne a feladatuk, hogy segítsék őket, és rá tudják kényszeríteni azokat a tényleg tisztességtelenül működő cégeket a fizetésre, akik nekik ezt a problémát okozták.

(9.20)

Számtalan ilyen eset történt. Számtalan esetben külön ki tudom emelni az izraeli befektetők által épített lakóparkokat, amelyek gyakorlatilag kivétel nélkül így épülnek meg. Hogy milyen rossz minőségben, az egy másik kérdés, meg hogy milyen állampolgársággal engedik oda Magyarországon, magyar földön az oda betévedő állampolgárt, aki szeretne lakást vásárolni. Ott ez a gyakorlat teljesen általános volt, a sajtóban utána lehet nézni, pontosan arra alapozva, hogy ők úgyse fogják kifizetni a vállalkozásokat. És ezt megcsinálhatták tízszer-hússzor, de az államszervezet valami miatt tehetetlen, béna, és semmit nem tud kezdeni ezzel a magatartással.

S meg kell mondjuk, ahogy a közrend védelmében a Magyar Gárda volt a megoldás, amikor senki nem segített, csak önök minden lehetséges eszközzel lehetetlenné teszik, ugyanígy erre a magatartásra is volt megoldás. Pont a héten láthatták a hírekben, ha figyelték, hogy van egy érdekvédelmi szervezet, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szervezete, Éliás Ádám és társai vezetésével, akik látva, hogy az államszervezet képtelen segíteni - vagy nem tud, vagy nem akar -, a saját kezükbe vették a sorsukat, és igen eredményesen lépnek fel ezek ellen a csalók ellen, akik nem fizetik ki a hozzájuk tartozó magyar kis- és középvállalkozókat, és akik eleve olyan céllal bízzák meg az alvállalkozókat, hogy majd valahol elfolynak a pénzek, csak éppen ahhoz nem jutnak el, akihez jogosan kéne, hogy eljussanak. Ők blokád alá vették a Lidl logisztikai központját, és érdekes módon pár nap alatt sikerült megegyezni. A Lidl érdekes módon kénytelen volt ügyvédi letétbe helyezni 170 millió forintot, a jogos követelésük ellenértékét, s addig ott álltak, és nem mozdultak. Úgy tűnik, jelenleg az a leghatékonyabb, ha az emberek a saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást, mivel nem segít rajtuk megfelelő módon az államhatalom, csak utána majd ne mondják azt, hogy ez törvényellenes önbíráskodás.

Nézzük meg, hogy lehetne ezeket az alapelveket érvényesíteni, amiket megfogalmaztunk, és amiket a Jobbik a "Radikális változás" című programban is szerepeltetett. Fel is olvasom a vonatkozó pontot: "A gazdasági visszaéléseket a közbizalom helyreállítása és a megbízható működés érdekében szigorúan büntetjük. Gazdasági bűncselekmény gyanúja alapján a társaság vagyonának zár alá vétele indokolt, a csalárd, szándékosan okozott csőd kivizsgálása és bármilyen társaságot csődbe vivő személy eltiltása új cég alapításától, illetve a más társaságokban fennálló részesedésének nyilvánosságra hozatala." Ez a lényeg, hogy akik ilyen céllal érkeznek ebbe a szektorba, szándékosan ki akarják fosztani, becsapni és tönkretenni honfitársaikat - vagy nem feltétlenül honfitársaikat, mert ezek idegen emberek, és ezt minden további nélkül megtehetik Magyarországon, mert tűrjük -, azoknak szembe kelljen nézni egy eredményes ellenőrző munkával és olyan szankciórendszerrel, hogy meggondolják, ezt elkövessék-e.

Ez persze egy olyan kérdés, ami kicsit túlterjeszkedik és szétfeszíti a csőd- és felszámolási eljárás vitáját, mert felül kellene vizsgálni az egész gazdasági törvényt. Mert, ahogy Korten fogalmazott A tőkés társaságok világuralma című nagysikerű könyvében, a korlátolt felelősségű társaságok korlátlan felelőtlensége miatt gyakorlatilag bármit megtehetnek. Az egész problémahalmaznak ide nyúlnak vissza az alapjai, hogy 3 millió forintos törzstőkével - amit csak látra szólóan kell elhelyezni pénzügyi letétként - bárki alapíthat céget, és utána széttárja a kezét, milliárdos üzleteket is köthet és lepattanhat. Mindezt megengedjük, és virágzik ez a fajta működésképtelen és bűnözői hajlamokra ösztönző cégjogi helyzet. Ezt meg kellene szüntetni, és minden egyes társaság - legyen bármilyen formában is alapítva - tartozzon felelősséggel azért, amit csinál, amilyen kötelezettséget vállalt. Az nem működik, hogy ha az átlagember valamit vállal, aláír egy szerződést a teljesen tisztességtelenül működő bankokkal, akkor utána kiszipolyozzák, és miután a jelzáloggal terhelt ingatlanát elviszik és menekülési értéken kiárusítják, utána is követelik tőle a majdnem teljes összeget, míg egy cég bármit megtehet.

Ezért a Jobbik azt a megoldást találta ki, hogy az igen enyhe polgári jogi felelősségi rendszert szigorítani kéne a csődtörvényben is. Ahogy a Btk. 297. §-ában szereplő tényállásban benne van a tartozás fedezetének elvonása, ez jelenjen meg itt is. A jelenlegi Cstv. 15. §-a rendelkezik arról, hogy gyakorlatilag az egész eljárás során a jóhiszemű, az adott helyzetben elvárható magatartás - mint polgári jogi jogelv - alapján kell viselkednie és az eljárását irányítania egy adósnak. Szeretnénk, ha az adott helyzetben, amikor megállapítható vagy jó esetben vélelmezhető, hogy tisztességtelenség és visszaélés történt az adós részéről, hogy kijátssza a hitelezőket, és elvonja a vagyont, akkor a bíróság - akár hivatalból is - indítsa meg e Btk.-beli tényállás alapján az eljárást és legyen következménye.

Ugyanilyen a korábbi tulajdonosok felelősségére vonatkozó kitétel, amely a 33/A., valamint a 63. és 63/A. §-ban szerepel, amit a törvény elvileg lehetővé tesz, de rengeteg olyan kiskaput tesz lehetővé, ami által még a nyilvánvalóan csalárd emberek is ki tudtak menekülni, és utána lobogtatták a bírói ítéleteket, s mindenkit perrel fenyegettek, hogy ha ilyen kijelentéseket tesznek, akkor beperelik őket, és mit tudom én, hány millió forintot fognak tőlük nyerni. Bajnai Gordon a Hajdú-Bét felszámolójaként, illetve a Wallis-csoport egyik vezetőjeként iszonyatos károkat okozott, emberek haláláért közvetlenül felelős, akiket nem fizetett ki ez a csaló cég, és felakasztották magukat, mert egyszerűen nem tudták fizetni a hitelt, és tönkrementek. Hiába volt itt ez az írott malaszt, ami nagyjából ugyanott maradt, most még Bajnai fenyegetheti a magyar embereket, hogy feljelenti és kiforgatja a vagyonából azt, aki ki meri mondani az igazságot, hogy ők szándékosan elvonták a vagyont, és szerencsétlen magyar emberek haltak meg, ők meg gyakorlatilag röhögtek rajtuk. Majd utána azt tudta mondani, hogy nem értett hozzá. Itt több módosító indítványt terjeszt be a Jobbik, mert az kevés, hogy a vezetők előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy majd nem lesz fizetőképes. Ez olyan jogi csűrés-csavarás, amiből sajnos könnyedén ki lehet bújni a jelenlegi bírói gyakorlat alapján.

Nagyon fontos továbbá - amiről beszél is a tervezet -, hogy a felszámolói, végelszámolói díjak csökkennek. Ez igazából képletes, mert csak pár tized százalékról van szó. Mi ezt egy kicsit karakteresebben szeretnénk megjeleníteni, és maximalizálni szeretnénk a kifizethető díjakat. Itt olyan óriási összegekről van szó, hogy a tévénézők is elszörnyednének. Ez a vagyon függvényében van százalékosan megállapítva. Több tíz millió forintot lehet egy formális eljárás során zsebre tenni semmilyen munkáért. Igenis szükséges, hogy vigyük lejjebb ezeket a kulcsokat, és maximalizáljuk egy összegben, és ez jelenjen meg a törvényben is.

(9.30)

A bírságok növelése, mondjuk, ha valaki az adatszolgáltatásnál csal, ezt a 9. § (10) bekezdése rendezi. Az indoklásban azt írja az előterjesztő, aki kivételes módon most a magyar kormány és Navarcsics Tibor, hogy itt növelték a bírságokat. Eddig 200 ezer és 800 ezer között volt kiszabható a bírság összege, most 100 és 900 ezer között lesz kiszabható a bírság összege. Ez a növelés? Gyakorlatilag, amit elvettek százezret, azt hozzátették, de valószínűleg az alacsonyabb összeget fogja a bíróság kiszabni.

És utolsóként mondom, nagyon fontos, hogy a kielégítési sorrendet is gondolja újra a kormány és az előterjesztő, mert az, hogy a felszámolás költségei után második helyen rögtön a zálogjoggal terhelt követelést kell kielégíteni, ami gyakorlatilag a bank közvetlen fizetségét szolgálja, és az állam csak rangsorban az ötödik helyen fogja megkapni a juttatásokat, felháborító és elfogadhatatlan. Ez a törvény is ezért szolgálja a bankok érdekét, aminek vessenek véget. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage