BÁSTHY TAMÁS (KDNP): Elnök Úr! Először Scheiring Gábor képviselő úr felvetésével kapcsolatban mondom, hogy a meghíváshoz nem tudok hozzászólni, de meggyőződésem, hogy egyeztetési hiányosság volt mögötte. Sajnálom, hogy nem voltunk ott.
A másik dolog: a négyéves programtervezetet számon kérni másfél év kormányzás után még akkor is igazságtalan lenne, ha mindjárt az első költségvetési évben a költségvetésnek nem a kétszeres hiányát kellene feldolgoznia egy kormányzatnak. Mert nálunk sajnos ez történt.
Zakó képviselőtársamnak Varga képviselőtársam helyett én válaszolok, mert úgy látom, hogy nagyon rövid az időnk. Az adósságnak van egy sajátságos tulajdonsága: azt vissza kell fizetni.
(15.00)
Különösen vissza kell fizetni akkor, hogyha az adósságot az elődünk vette fel, ez körülbelül olyan felelősségvállalás, mint amikor a gyerekünkért állunk jót és vállalunk érte felelősséget.
Lamperth Mónika képviselő asszony felvetésével kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy két jövedelem között óriási különbség van. Az egyik az egy fizetés a munkáért, a végzett munkáért, egy olyan munkáért, amit nagyon sokan az ellenzék részéről vagy fölöslegesnek tartanak, vagy megalázónak tartanak. Kérem, nézzünk körül az országban! Ha valaki átmegy Ausztriába, akkor azt látja, hogy az utolsó talpalatnyi földnek is gazdája van, az állapota gondos, jó gazdáról tanúskodik, nálunk pedig sajnos az ország képe olyan, mint Augiász istállója. Az egész ország, ha valamennyien összefognánk, akkor is éves, többéves rendbetételre szorulna. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Van bőségesen mit tenni. Adjunk lehetőséget és fizetést azoknak, akik ezt meg akarják tenni!
Köszönöm, bocsánat. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)