BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Miután az általános vita végén részletesen - ha nem is mindenre kitérõen - választ adtam, ezért, ha megengedik, akkor most elsõsorban a benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot ismételném meg, amelyet valójában már a délelõtt folyamán több bizottsági ülés keretében is kifejtettünk.
Egyetlenegyet szeretnék kiemelni azok közül, amelyekre korábban a délelõtt folyamán nem reagáltunk, az pedig Ipkovich képviselõ úr felvetése. Az energiastratégia a hazai kitermelésû szénre és lignitre számít az elkövetkezendõ évtizedekben. A stratégia célkitûzései szerint a hazai kitermelésû fosszilis energiahordozókra kívánja építeni a teljes villamosenergia-termelés mintegy 15 százalékát. Ez azt jelenti, hogy megegyezik a jelenlegi szénalapú, lignitalapú villamosenergia-termeléssel. És ez egyben azt is jelenti, hogy itt elsõsorban, amikor szénrõl és lignitrõl beszélünk, akkor a Mátra-vidéki kitermelés az, amely számításba jöhet, és a Mátrai Erõmû kapacitásának a kiváltása az, amely hosszú távon tudja biztosítani a magyar villamosenergia-termelésen belül a fosszilis energiahordozókra épülõ részaránynak a megtartását, ellátásbiztonsági céllal, figyelembe véve a fenntarthatósági szempontokat. Tehát maga a stratégia is világosan beszél arról, hogy csakis a tiszta széntechnológia rendelkezésre állásával van lehetõség arra, hogy a mátrai kapacitások kiváltásra és meghosszabbításra kerüljenek.
Nem számolunk a toronyi lignit hasznosításával. Éppen a napokban, elõkészítendõ a stratégia elfogadásával együtt jóváhagyandó országgyûlési határozati javaslatban megfogalmazott ásványi vagyon készletezési és fenntartható módon történõ hasznosítását elõíró cselekvési terv elõkészületeit, arra a megállapításra jutottunk a szakmai szervezetekkel együtt, hogy valójában három olyan térsége van az országnak, ahol van reális esélye a mélymûvelésû, illetve a felszíni fejtésnek. Ez a Mátra-vidéki lignitlelõhely, amely kutatásra és megnyitásra került, az engedélyezési eljárásokat lefolytatták, jelenleg is üzemel. A másik a Mecsekben található Máza, illetve Váralja térségében, ahol feketeszén-elõfordulások vannak, és közepesnél jobb energetikai adottságokkal rendelkezik. A harmadik térség pedig Észak-Magyarország, Borsod térsége, Ózd térsége, ahol ugyan több területen elszórtan, de reálisan hozzáférhetõ és közepesnek mondható fûtõértékû szénvagyon áll rendelkezésre.
Társadalmi támogatottsága a toronyi feltárásnak nem volt, jelenleg sincs, maga a stratégia nem számol vele, és a készülõ cselekvési terv, amely rögzíteni fogja azt, hogy mely ásványvagyon felhasználására lehet konkrét fejlesztést tervezni, vélhetõen nem fog vele számolni, hiszen a 3,3 milliárd köbméterbe, amely hozzáférhetõ, megkutatott, társadalmilag támogatott, gazdaságilag kitermelhetõ, annak a térségnek az elméleti vagyona, természeti vagyona nem került bekalkulálásra. Tehát nem a stratégiának, hanem a cselekvési tervnek kell ebben a kérdésben a konkrét döntést meghozni, de stratégiai távlatokban mi nem tervezzük az e térségben található lignitnek az energetikai hasznosítását.
Tisztelt Országgyûlés! A módosító indítványok közül a szocialista képviselõk által benyújtott H/3839/12. számú módosító indítványt támogatni tudjuk, tekintettel arra is, amit itt képviselõtársaim is jeleztek, hogy az energiastratégia végrehajtásának a számonkérhetõségét és átláthatóságát javítsuk. Az nem igaz, amit Göndör képviselõ úr említett, hogy az a módosító indítvány, amelyet a kormány támogat, alapvetõen egy nyelvtani, stilisztikai javaslatot tett volna. Érdemi javaslat volt, ez az érdemi javaslat valóban a végrehajtás számonkérhetõségét, átláthatóságának javítását szorgalmazza, ami megítélésünk szerint a dinamikusan változó geopolitikai és gazdasági környezetben a stratégia gyakoribb kiigazítását teszi lehetõvé, tehát nem 3 évente, hanem a javaslat figyelembevételével 2 évente kerülhet majd sor a stratégia felülvizsgálatára országgyûlési keretek közepette.
Ezenkívül két olyan módosító indítvány is érkezett, mind a kettõ LMP-s, Jávor Benedek és Szilágyi László által jegyezve, amelyeket elfogadhatónak tartottunk és tartunk abban az esetben, ha megfelelõ jogtechnikai módosítók hozzácsatolása megtörténik. Mindkét módosító javaslat, a 3. és a 13. pontban rögzítettek is érdemben járulnak hozzá a határozati javaslathoz, ám olyan elemeket is tartalmaznak, amelyeket nem látunk összeegyeztethetõnek a stratégia fõ irányaival, ezért javasoltuk azt, hogy azok további átgondolásra kerüljenek, és a délelõtti szakbizottsági üléseken is jeleztük, hogy kapcsolódó módosító indítvány formájában támogathatónak tartjuk.
A többi módosító indítvány befogadására nem látok lehetõséget, mivel azok legnagyobb része a határozati javaslatot stratégiai oldalról kívánják megbontani. A legtöbb esetben arra törekedtek, hogy a javaslatot szövegszerûen pontosítsák, kiegészítsék, de ezzel együtt a legtöbb módosítás mögött a kormányétól eltérõ szakpolitikai szemlélet húzódik meg, amelyeket nem látunk konzisztens módon továbbvihetõnek az általunk megjelölt stratégiai célok megvalósítása során.
Tisztelettel köszönöm a képviselõtársak hozzászólásait, javaslatait.
(23.10)
Ahogyan említettem, egy módosító indítvány teljes mértékû befogadására látunk lehetõséget, illetve ha a két kapcsolt módosító indítvány benyújtásra kerül, akkor abban a formában ugyancsak támogathatónak tartjuk a javaslatokat.
Köszönöm a megtisztelõ figyelmet.