GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A Nemzetgazdasági Minisztérium, vélhetõen a kormány tudtával - idézõjelbe teszem -, egy "társadalmi konzultációra" bocsátotta a munka törvénykönyvének azt a tervezetét, általam torzónak vélt irományt, amelyet sokan valószínûsítünk, hogy néhány olyan jogász készített elõ, akiknek bizonyos munkaadói csoportok fontosak, a munkavállalók kevésbé, illetve a szakszervezetek sem.
Elõzetes egyeztetések nem nagyon voltak. Nyugodtan azt mondhatom, hogy utólagosak sem, néhány kedvelt, néhány kiválasztott munkaadói vagy munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet hívtak meg mindösszesen, de érdemi eredménye ennek sem volt, mert nem voltak felruházva kompetenciával az illetékesek.
Azt kell mondanom, hogy az elmúlt idõszakban az Országos Érdekegyeztetõ Tanács szétverése megmutatta azt, hogy mit fog hozni a történet a jövõre nézve. Nem akarok itt belebonyolódni abba, hogy a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó mit teremtett már az emberek számára, de azt mindenképpen megemlíteném, hogy ezen munka törvénykönyve tervezetének keretei között olyan torz helyzetek hívódhatnának életre, amennyiben ez elfogadásra kerülne, amelynek esetében az emberek kevesebbet kereshetnének több munka mellett is.
A másik oldalról nézve, bizonyos védettségeket meg akartak szüntetni. Ez érintette a kismamákat, érintette az 55 év felettieket, nagyon sokakat, de nemcsak a védettség, hanem a jogfosztás is megvan ebben a törvénytervezetben.
Mint mondtam, a szakszervezeteket lenullázzák. Mûszakpótlékokat vonnak el, megszüntetik a délutános pótlékot, az éjszakait 15 százalékra redukálják, a túlóra helyett azt mondják, hogy majd adnak szabadidõt, aztán vagy kiadják a munkáltatók, vagy nem. A kollektív szerzõdés keretei között és a munkaszerzõdésekben a munkavállalóra nézve lehet majd negatívabb érvényû intézkedést foganatosítani, mint amilyen gyakorlatilag az általános jogszabályi keretfeltételek között meghonosodott. Vagy azt mondom, hogy a kártérítési felelõsség tekintetében a munkaadók kártérítési felelõsségét szûkítik, a munkavállalókét pedig bõvítik. Példaként említhetem, eddig azt volt, hogy a szándékos károkozás kapcsán teljes felelõsség volt, most már a gondatlan károkozás is ezt vonja maga után, legalábbis az elképzelések szerint.
Olybá tûnik számomra, hogy az a fajta viselkedés, amit tanúsítottunk sokan, civilek, szakszervezetek és a politikai ellenzéki oldal is, talán-talán elvezet oda, hogy néhány dologban: védettség, szabadság, egyéb más ügyekben visszalépjen a kormány. De akkor is torzónak tartom azt, amit egyáltalán elõterjesztettek.
Kérdezem tehát: ki a felelõs azért, hogy ilyen törvénytervezet egyáltalán konzultációra kerülhet? Még nem tették bele a törvénykezés menetrendjébe, de kérdezem: mikor kívánják visszavonni a betételt követõen, ha ilyen beltartalommal bír? Miért akarják azt, hogy az emberek több munkával kevesebb pénzhez jussanak? És mi van a szakszervezetekkel?
Várom megtisztelõ válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)