NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy kis figyelmet kérnék a tisztelt képviselőtársaktól, már akinek nincs halaszthatatlan közfeladata így este 11 óra körül, hiszen a Házszabály előírja a képviselők kötelező részvételét az Országgyűlés ülésein, ami, legalábbis azt gondolom, a kormánypárti képviselőkre kötelezően vonatkozik, hiszen ők szavazták meg ezt a megint csak kissé hosszú napirendet, amit a tapasztalatok szerint normális emberi mércével nem lehet tisztességesen teljesíteni. Kérem, hogy akik jelen vannak, azok viszont akkor kapcsolódjanak be ebbe a vitába, amit, elöljáróban el kell mondjam, egy színjátéknak tartok.

(Nyakó Istvánt a jegyzői székben Göndör István
váltja fel.)

Az Országgyűlésnek ezt a napirendi pontját csak egy színjátéknak tekinthetjük, hiszen tudjuk jól, hogy a napirend elfogadása szerint és az ütemterv szerint matematikai elméleti esélye sem maradt meg, hogy amikről most vitatkozunk, ezek közül a módosító javaslatok közül akár egyetlenegyet is elfogadjon az Országgyűlés, hiszen ebben az esetben a zárószavazást nem lehetne megtartani a nyári szünet előtt, csak ősszel. Ezt nyilvánvalóan nem szeretné a kormánytöbbség, nem is így ütemezte. Ezt csak úgy lehet, ha lesöpörik azokat a javaslatokat, amelyekről tulajdonképpen már a benyújtásuk előtt döntöttek, hogy semmiféle ellenzéki javaslatot nem fognak elfogadni.

Azonban, ha már színjáték, akkor ezt a színjátékot játsszuk végig, és mondjuk el, hogy mit szeretne a Jobbik, min szeretne változtatni, amiről önök már jó előre eldöntötték, hogy el nem hajlandók fogadni.

Az egyik módosító javaslatomat Staudt Gábor képviselőtársammal azért nyújtottuk be, mert szükségesnek tartjuk, hogy ha már a határozati javaslat indokolása szerint a Kossuth tér a gyülekezési jog állampolgári gyakorlásának kiemelt színtere, akkor erről rendelkezzünk a határozati rész érdemi részében is. A tüntetők kiszorítása 2006 óta ugyanis széles körű társadalmi felháborodást váltott ki, ezért indokolt a módosító javaslatunk, amely kimondaná, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a fentieken kívül, a rögzítetteken kívül úgy készítse elő ezeket a feladatokat, úgy végezze el, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának, a legnagyobb tüntetéseknek is a jelenleginél alkalmasabb helye legyen a Kossuth tér.

(23.00)

LMP-s képviselőtársam egy hasonló módosító javaslatában, ami egy kicsit másról szól, de azért ő is hozzáteszi, hogy bizony az eredeti indokolás szerint a gyülekezési jog állampolgári gyakorlásáról beszélt, pedig hát ha már a tibetiekről szó volt ma itt napirend előtt meglehetősen korrekt módon, vagy talán egy azonnali kérdés formájában, bocsánat - napirend előtt múlt héten volt -, nos, akkor jegyezzük meg, hogy valóban, lehet, hogy vannak itt olyanok, akik akár nem is magyar állampolgárok, mondjuk, tibetiek, akik adott esetben mégis szeretnének tüntetni az Országgyűlés épülete előtt. Én azt gondolom, hogy nekik is biztosítani kellene. Úgyhogy van még mit csiszolni ezen, akár az indokolásban is. Ahhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, viszont az érdemi rendelkező részben mi simán csak úgy fogalmaznánk, hogy a gyülekezési jog gyakorlásnak kell a jelenleginél alkalmasabb helyet biztosítani, hiszen valóban, még mondhatjuk azt, hogy a tüntetéseknek sem méltó helye jelenleg az Országgyűlés.

Ha már ott tartunk, hogy a tüntetőket kirekesztik, akkor jegyezzük meg, hogy a jelenlegi javaslatuk kirekesztené az országgyűlési képviselők gépkocsijait is a térről, amelyeknek jelenleg helyük van parkoló formájában. Erről szól, ahogy nézem, egy másik javaslata Szilágyi Péter képviselőtársunknak. Nagyon helyesen azt mondja, hogy nem az állami szervek működésével összefüggésben a térre érkező gépjárművekről kellene beszélni, pontosabban arról kellene beszélni a kormányzati szervek helyett. Önök megfeledkeztek arról, hogy ez itt egyáltalán nem egy kormányzati szerv székhelye, elsősorban nem annak, hanem az Országgyűlésnek, egy állami szervnek, tehát meglehetősen tágabban ildomos lenne fogalmazni.

De hát azért ami a legszégyenteljesebb, túl ezeken az apróságokon, akkor beszéljünk arról, hogy mi sérti legjobban az Országgyűlés méltóságát. Azt gondolom, hogy az, hogy ha ide kimennek a kormánypárti képviselők az ülésterem folyosójára, akkor láthatják a Szabadság térről a szovjet emlékművet, annak akár az önkényuralmi jelképeit is, hiszen valóban a sarló-kalapácsos ábrázolás a Btk. 269/B. §-ába ütközik. Önök ezt jelenleg továbbra is megtűrik, miként azt is, hogy "dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek" felirattal gyalázzák meg a magyar szabadság terét. Igen, a magyar szabadságról elnevezett téren, hiszen itt korábban körülbelül száz évig egy osztrák tüzérségi laktanya volt, itt végezték ki Batthyány Lajost, és számos más magyar forradalmárt végeztek ki vagy börtönöztek be itt, nem véletlenül, róluk kapta később a "szabadság" nevet ez a tér, és a környező utcák is vértanúk nevét viselik természetesen.

Erről az általános vitában egy kicsit hosszabban is beszéltem, most már nem kívánom ezt megismételni, azonban erre a módosító javaslatunkra ismételten felhívom a figyelmet, hiszen jövő héten fogunk, fognak önök is erről szavazni. Persze megtehetik, hogy egy újabb gyalázatos, egy újabb hazaárulással felérő módon (Dr. Rétvári Bence nevet.) önök ismét hitet tesznek ennek a szobornak a létjogosultsága mellett, ismétlem, a magyar szabadságról elnevezett téren, amely beárnyékolja a Kossuth teret is, sőt a Magyar Országgyűlés működését is, hiszen ahogy említettem, innen, tulajdonképpen az ülésterem folyosójáról is láthatjuk a kommunista megszállók önkényuralmi emlékművét, amelyen valóban mulasztásos folytatólagos jogsértésként megvalósul az önkényuralmi jelkép közszemlére tétele is.

Természetesen ez nem zavarta eddig az Országgyűlésben jelen lévő pártokat, a Jobbik viszont azért jelent meg, hogy kifüstölje innen akár az MSZP-s képviselőket (Az elnök csenget.), akár az ilyen szovjet emlékműveket.

Időm lejárt, látom, elnök úr. Pedig egyszakaszos vita esetében nem 15 percre lenne lehetőségem?

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage