*

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán egy kisebb vitát kiváltó, de mégis nagy jelentőségű javaslatról szeretnék önöknek beszámolni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az utóbbi években a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló egységes európai igazságügyi térség fenntartásában és fejlődésében mérföldkőnek számító intézkedések születtek a határokon átnyúló hatású polgári ügyek területén. A tartási igényekkel, különösen a gyermektartással kapcsolatban azonban nemcsak az Európai Unión belül, hanem nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető az a törekvés, hogy az egyes államok minél szélesebb körben nyújtsanak segítséget a jogosultak és kötelezettek részére erre kijelölt központi hatóságaik útján.

A korunkra jellemző társadalmi mobilitás, a nemzetközi kapcsolatok folyamatos fejlődése következtében egyre több esetben csak úgy juthatnak az arra rászorulók az egzisztenciájukat jelentő járulékokhoz, ha más államban próbálnak meg igényt érvényesíteni. Nem véletlen ezért, tisztelt képviselőtársaim, az a fokozott európai uniós és nemzetközi figyelem, amely ezeket az eljárásokat övezi. Ezek tárgyát ugyanis legnagyobb részt olyan igények, követelések képezik, amelyek egy vagy több gyermek mindennapi megélhetését, korábbi életkörülményeinek fenntartását, megfelelő színvonalú felnevelését hivatottak biztosítani. A határok nélküli Európa eszméjéből megszületett egységes európai igazságügyi térség gondolata a határon átnyúló tartási ügyek vonatkozásában az elkövetkező hetekben valósul meg a gyakorlatban.

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendeletet ugyanis idén június 18-ától kell alkalmazni. A rendelettel párhuzamosan az Európai Unió aktív részvételével került kidolgozásra a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló 2007. november 23-i hágai egyezmény. Ez tágabb nemzetközi színtéren is megvalósíthatóvá teszi többek között a rendelettel is elérni kívánt célkitűzéseket. A hágai egyezmény tárgyi hatálya elsősorban a 21 éven aluli gyermekek tartására, vagyis a tartásdíj megállapítására, felemelésére, leszállítására vagy megszüntetésére, illetőleg e határozatok elismerésére és végrehajtására terjed ki. Hazánk több szempontból is kiemelkedő szerephez jutott a létrehozásában, kiváló hazai szakemberek is évekig dolgoztak az előkészítésén. Az Európai Unió képviseletében pedig a magyar elnökség ideje alatt Navracsics Tibor miniszter úr írta alá az egyezményt.

Mind a hágai egyezmény, mind a rendelet fő célja, hogy az állampolgárok minél egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban tudják peres vagy peren kívüli tartási igényüket érvényesíteni, követelésüket behajtani akkor is, ha az ehhez szükséges eljárást, például pert, végrehajtási eljárást más államban kell lefolytatni. Ennek megvalósításában kiemelkedő szerepet kapnak az egyes államok kijelölt központi hatóságai, Magyarországon a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, mivel az ügyfelek e központi hatóságok segítségével intézhetik a tartási ügyeiket külföldön, illetve a külföldi kérelmezők megkereséseinek teljesítése is a központi hatóságok közreműködésével történik. A rendelet és a hágai egyezmény értelmében a központi hatóságoknak a területükön lakó ügyfelek kérelmeit fogadniuk kell, el kell látni őket a szükséges tájékoztatással, segítséget kell nyújtaniuk a különböző iratok, igazolások beszerzésében, lefordításában, és gondoskodni kell a kérelmeknek a külföldi központi hatóságokhoz történő továbbításáról. Ezen túlmenően a központi hatóságoknak a külföldről érkező hasonló megkeresések teljesítését is elő kell mozdítaniuk, részben saját intézkedésekkel, részben az illetékes hatóságok megkeresésével.

Ehhez elengedhetetlen, hogy rendezetten, gyorsan és költséghatékonyan történjen a központi hatósági feladatok ellátása. Ezt is szem előtt tartva szabályozza a törvényjavaslat a központi hatóság feladatellátásának rendjét annak szellemében, hogy az ügyfelek minél könnyebben, egyszerűbben, lehetőség szerint a lakóhelyükhöz közel intézhessék ügyeiket. A törvényjavaslat célja, hogy a határon átnyúló tartással kapcsolatos nemzetközi megállapodásokban, illetve európai uniós jogi normákban a központi hatóságra ruházott egyre több, összetettebb és sokrétűbb feladatot egy egységes, letisztult eljárásrendbe illessze, a központi hatóság hatáskörének, feladatainak, eljárásának, valamint más szervekkel, központi hatóságokkal való együttműködésének részletszabályait rögzítse.

A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet továbbá a peren kívüli megegyezés ösztönzésére, számos kérelem tekintetében iktat az eljárásba permegelőző, kvázi mediációs metódust. A törvényjavaslat hatálya a rendelet és a hágai egyezmény szerinti kérelmeken túl kiterjed a tartási ügyek vonatkozásában Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között fennálló viszonosság alapján előterjesztett kérelmekre is, így teremtve egy rendezett jogszabályi hátteret a viszonossági nyilatkozathoz. Bár vélhetően a hágai egyezmény lesz irányadó azokban a tartási ügyekben, amelyekben az Európai Unión kívüli országok érintettek, nem zárható ki, hogy Magyarország és valamely harmadik ország között viszonosság jön létre a jövőben. Ezekre nézve már a törvényjavaslat szolgálhat majd támpontul a tekintetben, hogy Magyarország milyen feltételekkel, milyen szolgáltatásokkal tudja vállalni a viszonosságot.

A külföldre irányuló kérelmek intézésénél a törvényjavaslat igyekszik a legtöbb adminisztrációs és egyéb, a külföldi eljárás megindításával járó terhet levenni a kérelmezők válláról. Kérelmüket a legtöbb ügyben a lakóhelyükhöz legközelebbi bíróságon terjeszthetik elő úgy, hogy a bíróság a kérelem benyújtásához, a mellékletek csatolásához szükséges tájékoztatással és segítségnyújtással is ellátja a kérelmezőket. Ezt követően a kérelem a mellékletekkel együtt további ügyintézés és szükséges fordítások elkészítése céljából a központi hatósághoz kerül. A központi hatóság a teljes iratanyagot átnézi, értékeli, a hiányzó iratok pótlása iránt intézkedik, és elkészítteti mindazokat a fordításokat, amelyek szükségesek a külföldi hatóságok számára. Ezt követően a központi hatóság tartja a kapcsolatot a külföldi központi hatósággal, folyamatosan tájékoztatja a kérelmezőt az ügy állásáról, és megteszi a szükséges intézkedéseket a külföldi eljárás eredményes lefolytatása érdekében.

A külföldről beérkező kérelmeket, megkereséseket kizárólag a központi hatóság fogadja, és azok vizsgálatát követően vagy saját hatáskörben, vagy egyéb társhatóságok megkeresése útján intézkedik azok teljesítéséről. Ezek a kérelmek többnyire magyarországi kötelezetteket érintenek, így az ő jogvédelmük, az állam és a kötelezett kiadásainak csökkentése, valamint annak érdekében, hogy a gyermekek hamarabb jussanak a tartásdíjhoz, meghatározott kérelmeknél a törvényjavaslat a permegelőzést elősegítő, az önkéntes teljesítést előmozdító ösztönzőket tartalmaz. Ebben a permegelőző szakaszban a központi hatóság a gyámhatóságot kéri fel közreműködésre, az ő feladata a kötelezettek tájékoztatása és annak elősegítése, hogy a tartásdíjról peren kívül szülessen megállapodás. Ugyancsak egy ésszerű, költségkímélő eljárást jelent a már megítélt tartásdíjak esetén az adósok önkéntes teljesítésre felhívása. Amennyiben ezek az előzetes eljárások mégsem vezetnek sikerre, és bírósághoz kell fordulni, úgy a központi hatóság a kölcsönös segítségnyújtás jegyében a külföldi kérelmezőt a perindításban és a perképviseletben is messzemenőkig segíti a jogi segítségnyújtó szolgálat bevonásával, pártfogó ügyvédi képviselet biztosításával.

Összefoglalva: talán nem túlzás azt állítani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvényjavaslat alapvető jelentőségű elsősorban az önhibájukon kívül nem családi közösségben nevelkedő gyermekek, valamint minden olyan, tartásra szoruló állampolgár számára, aki csak külföldön indított eljárással, végrehajtással juthat az egzisztenciális biztonságát jelentő juttatásokhoz. Másik oldalról hasonlóan jelentős hatással bírhat a törvényjavaslat azon külföldi gyermekek mindennapjaira is, akiknek a megélhetését egy Magyarországon kezdeményezett eljárás biztosíthatja. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés figyelmébe, kérve képviselőtársaim támogatását.