*

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A közpénzügyekkel kapcsolatos néhány paragrafushoz szeretnék az utolsó lehetőségként hozzászólni. Névváltozások is vannak: nem közpénzügyek, hanem közpénzek lesz, úgy tűnik, a végleges címe ennek a résznek. Ez rendben is van.

Azonban a 36. cikk hátrányára változott a 20. ajánlási pontban szereplő módosító indítvány következtében, és erre szeretném a szíves figyelmüket fölhívni. Az a javaslat, ami most módosulni fog, úgy tűnik, az egység és teljesség költségvetési elvét foglalta magában, amennyiben azt mondta, hogy valamennyi állami bevételnek és kiadásnak a központi költségvetésben szerepelnie kell. Ezt most egy módosító indítvánnyal ki akarják váltani, és ezek után az átlátható költségvetés elve sérülni fog, mert nem lesz minden állami bevétel és nem lesz minden állami kiadás egy, azaz egy költségvetésbe foglalva, hiszen ez az oldottabb fogalmazás, amit itt a javaslat tartalmaz, ezt sajnos meg fogja engedni. Ki fognak lógni továbbra is az egységes költségvetésből olyan hatalmas pénzösszegek, mint korábban a Műsorszolgáltatási Alap, amit most a Médiatanács felügyel, és a költségvetési törvény megalkotásával foglalkozó képviselők, szakemberek számára, a közvélemény számára nem lesz rálátás, nem lesz áttekinthető ez a költségvetés, ha ez az indítvány így fog maradni, ahogy ezt önök javasolják.

Ugyanehhez a paragrafushoz szeretném azt a gondomat, illetve azt az ellenérzésemet megfogalmazni, hogy önök kifelejtettek egy nagyon fontos fogalmat ebből a paragrafusból: ez a zárszámadás fogalma, amit a magyar történeti alkotmány 1870 óta ismer, és mind a mai napig ismeri nemcsak a hatályos alkotmány, hanem ismeri az államháztartási törvény és más törvények is. Ezt nem tudom, miért felejtették ki, hiszen a költségvetési jog a törvényalkotással, a költségvetési törvény megalkotásával és a zárszámadással együtt válik teljessé. Egy ilyen szép magyar fogalmat, amely teljes egységbe foglalná az Országgyűlés költségvetési jogát, miért kell kihagyni az alaptörvényből?

Nemcsak a költségvetési jogi szakma, hanem a közgazdász szakma védelmében is hadd hívjam föl arra a figyelmüket, hogy önök egy jó szándékú nyelvújítással egy butaságot írtak, írnak bele az alaptörvénybe, nevezetesen a bruttó hazai terméket elnevezik teljes hazai összterméknek, amit gondolom, valami jó szándékú nyelvész javasolt önöknek, mert féltek a "bruttó" szótól, ami már magyarrá vált az évek során. A bruttó hazai termék vagy GDP fogalmát használja az üzleti élet, a tudomány, a közgazdász szakma és mi magunk is. Tehát teljesen értelmetlen egy öncélú, úgymond nyelvújító gesztussal vagy szándékkal kidobni a szótárból egy olyan kifejezést, ami rögzült, és ami csak gondokat fog okozni a tanításban, oktatásban, üzleti életben egyaránt. Teljesen értelmetlennek tartom erőltetni egy bejáratódott és közismertté vált kifejezésnek a felváltását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szóljak még annak kapcsán egy szót, egynéhány mondatot, hogy az Állami Számvevőszék alelnökéről nem beszél az alaptörvény. Nem tudom, hogy ez tudatos-e. Az Állami Számvevőszéknek van egy alelnöke, önök választották jó fél évvel ezelőtt. Mi fog történni akkor, ha ez az alaptörvény hatályba lép, és nem tartalmaz az alelnökre vonatkozóan semmit sem? Van egy ember, aki most alelnöke a Számvevőszéknek - január 2-ától kezdve de jure nem létezik. A fantáziájukra bízom, hogy ezek után mi fog történni, mi történhet.

Végül, de nem utolsósorban szeretném azt a kritikámat még megemlíteni, hogy újabb sarkalatos törvénnyel bővül az alaptörvény szövege - így is már 30 körül jár a sarkalatos törvények száma -: most már az önök javaslata szerint a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét ellátó szervre is vonatkozni fog egy sarkalatos törvény. Lassan minden törvény sarkalatos törvény lesz. Ez a technika, ez a megoldás az önök túlhatalmával jelenleg lehetővé fogja tenni, hogy hosszú időre úgymond megkösse majd annak a leendő kormánynak a kezét, amely önöket fogja remélhetőleg nemsokára követni.