*

FEJÉR ANDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felemelő érzés számomra az ország Házában felszólalni Magyarország alaptörvényének tárgyalása során. Ez a lehetőség kivételes esetben adatik meg egy képviselő számára. Meggyőződésem, hogy ez a törvénytervezet nem csupán a 2010-ben kezdődött parlamenti ciklus legfontosabb törvénye lesz, hanem hosszú évtizedekre, talán nem túlzás azt mondani, akár évszázadra meghatározza, meghatározhatja a magyar nemzet jövőjét. Természetesen hiszek abban, hogy a tervezetben foglalt alapértékek hazánk és a nemzet felemelkedését szolgálják majd. Hívok és kérek minden felelősen gondolkodó képviselőt, járuljon hozzá közös értékeink gyarapodásához.

Számomra a törvénytervezet legfontosabb része a nemzeti hitvallás. Kinyilvánítja államiságunk eredetét, büszkeségre méltó őseinket, valamint Európa történelmének alakulásából kivett részünket, olyan értékeket, amelyek elismerése eddig nem volt természetes, magától értetődő mindannyiunk számára, hiszem, hogy csak akkor fogjuk tudni helyesen értékelni helyünket a világban, ha ismerjük gyökereinket. Sajnálatos módon még mindig számosan vannak, akik a múlt értékeinek elismerését a múltba való fordulással tartják egyenértékű gondolatnak. Ahhoz, hogy biztos alapokat teremtsünk jövőbeni terveinkhez, vállalnunk kell, hogy mindazt, amit örökségül kaptunk őseinktől, egyedülálló nyelvünket, kultúránkat, ember és természet alkotta értékeinket megvédjük. Sajnos, mint hosszú évtizedeken át tapasztalhattuk, a múltunk megítélése is politikai ideológiák függvénye volt.

Az alaptörvény nem hagyja nyitottan ezt a kérdést. Elismeri Szent István király államalapítói erényeit, nemzetünk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinket, a kereszténység nemzetmegtartó erejét. A kereszténység nemzetmegtartó ereje nélkül az ország jelenlegi határain kívül rekedt nemzettársaink százezer számra váltak volna a ma már többségi szomszédos nemzetek tagjaivá, ugyanis nagyon sok helyen a vallásgyakorlás volt az egyedüli tevékenység, amelyet nemzeti alapon lehetett szervezni, gyakorolni a szocialista diktatúrák idején. Hiszem, hogy a nemzeti hitvallásban foglalt értékek, alapvetések elegendő iránymutatást adnak életünk szervezéséhez, a törvénykezés irányainak a kitűzéséhez. Az alaptörvény ezen szakaszában minden tisztességes ember megtalálhatja az összes alapértéket, amely nemzetünk felemelkedéséhez szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvény első, bevezető része az emberi méltóságot mint az emberi lét alapját nevesíti, amelyben fontos szerepe van az egyéni szabadságnak, az együttélés legfontosabb kereteinek a családot és a nemzetet tekinti. Elismeri az utódainkért viselt felelősséget és kötelezettséget vállal az anyagi, szellemi és természeti források gondos felhasználására az utánunk jövők védelme érdekében. A közösség megmaradásának az alapja a munka, ahol a polgárnak és az államnak célja a jólét megteremtése, a biztonság, a rend szavatolása. Ezeréves történelmünk során számos megpróbáltatás gyötörte nemzetünket. Talán az egyik legnagyobb, máig tartó trauma a múlt század legigazságtalanabb békediktátuma, amelynek következtében elveszítettük országunk területének kétharmadát és honfitársaink egyharmadát.

A törvénytervezet helyesen vállalja a részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységének a megőrzését, más népek kultúrájának tisztelete mellett. Az alaptörvény feladatot ró mindannyiunk számára. Az elmúlt évtizedek politikája letért arról az útról, amely a fennmaradásunkat lett volna hivatott szolgálni. 2005 nyarán dr. Csiha Kálmán marosvásárhelyi református püspök a 2004. december 5-ei népszavazást követő összegző gondolataiban a következőket mondta Törökszentmiklóson: "Az önpusztító népeket nem sajnálja senki, csak beköltöznek helyükre." Megfontolásra méltó gondolatok, tisztelt képviselőtársaim. Ha azt szeretnénk, hogy ezer év múlva is magyarul beszélők, magukat magyarnak vallók lakják a Kárpát-medencét, fel kell adni nemzetpusztító magatartásunkat. Össze kell fognunk, meg kell fogalmaznunk azokat az alapvető célokat, amelyek szükségesek és nélkülözhetetlenek a nemzet felemelkedéséhez. Ha ezen túljutottunk, el kell tudnunk fogadni a felemelkedéshez vezető utat és az azt szolgáló eszközöket. Meggyőződésem, hogy a célok és eszközök elfogadását követően ezek az alapgondolatok nem jelenthetnék többé a politikai csatározások helyszínét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom, merítsünk erőt mindannyian az új alaptörvényből, és mozgósítsuk energiáinkat Magyarország és a magyar nemzet, a jelen és jövő generációinak boldogulását szolgáló munkában. Ha másképpen cselekszünk, akkor tetteink öncélúak, a társadalom érdekei ellen ható cselekedetek lesznek. Feladatunk valamennyi magyar lelki, szellemi és anyagi gyarapodásának szolgálata, legyen az alaptörvény, mint az fogalmaz, szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Ezt várja el tőlünk 15 millió magyar a Kárpát-medencében és szerte a világban.