*

SCHMIDT CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Október 4-én Hende Csaba miniszter úr szavaiból értesülhettünk ebben a Házban arról, hogy milyen katasztrófa történt Devecserben, és sokunkat itt az Országgyűlésben, de az egész országot is megrendítették azok a képek, amelyekkel azután találkozhattunk a médiában. Ezért nem volt kérdéses, hogy a kialakult helyzet kezelésén túl mind az Országgyűléssel, mind a kormányzattal szemben alapvető elvárásként merül fel annak az igénye, hogy hasonló, a környezetet súlyosan károsító, akár az emberi életet is kioltó esemény a jövőben ne következhessen be.

Ennek érdekében szükséges a bányatörvény hatályát a vörösiszapra is kiterjeszteni. A javaslat értelmében a vörösiszap kezelésének felügyelete a bányafelügyelet hatáskörébe kerül, ami biztosítja, hogy olyan, környezetvédelmi vagy természetvédelmi szempontból indokolt, azonnali bányafelügyeleti intézkedések vagy eljárások kerülhessenek lefolytatásra, amelyek fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatók. A vonatkozó részletszabályok megalkotására a bányászatért felelős miniszter kap felhatalmazást a javaslat értelmében.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, nem kell indokolni azt, hogy miért szükséges ennek a napirendi pontnak a mai tárgyalása, hogy minél hamarabb ez a jogszabály életbe tudjon lépni annak érdekében, hogy a miniszter és a bányahatóságok minél hamarabb ezekkel a jogosítványokkal rendelkezni tudjanak, hogy ilyen katasztrófák a közeljövőben ne fordulhassanak elő Magyarországon.

A törvényjavaslat nemcsak erre tér ki, hanem szabályozza a bányajáradék összegét is. A törvényjavaslat a hatósági árral érintett földgáz mennyiségére vonatkozóan a bányajáradék fizetésének alapját a hatósági árhoz köti, függetlenül attól, hogy a nemzetközi piacon hogyan alakul az olajértékesítési Brent-felár, a hatósági ár alkalmazására tekintettel, hiszen a hatósági ár független a piaci folyamatoktól, ezért a bányajáradék összekötése ebben az esetben a piaci folyamatokkal nem indokolt.

A hatályos villamosenergia-törvény módosítására tér ki még a javaslat. A villamosenergia-törvény egyes hőenergiával kapcsolt villamos energiát termelő erőművek esetében a kötelező átvételi értékesítési jogosultságok 2010. december 31-ei megszűnésének hatására a távhőfogyasztók számos településen, településenként eltérő, de esetenként akár igen jelentős mértékű hőáremelkedésekkel is szembesülhetnének. Hogy ez mennyire fontos és a mindennapokat érintő kérdés, jelenti az is, hogy az Országgyűlésben ellenzéki interpellációként is érkezett már kérdés arra vonatkozóan, hogy amennyiben ez a szabályozás a jelenleg hatályos módon valósul meg, abban az esetben jelentős, 30-40 százalékos hőáremeléssel kell szembenéznie egyes települések lakosságának a távhőár vonatkozásában.

Hogy ez nem csak pár települést érint, mutatja az is, hogy a 2010-ben lefolytatott energiahivatali eljárások, amelyek mintegy 150 engedélyezést érintettek, ebből 70 esetben elutasításra került a kérelem, tehát közel 70 település esetében lehetséges, hogy abban az esetben, ha ez a szabályozás nem kerül elfogadásra, akkor a települések költségei a hőár vonatkozásában jelentősen meg fognak nőni az ottani fogyasztók számára. Tekintettel erre, hogy ez a téli fűtési időszak közepén jelenne meg a fogyasztók áraiban, indokolt ezen negatív hatások kiküszöbölésére, illetve mérséklésére intézkedést tenni.

A javaslat a meghatározott arányban a lakossági fogyasztókat vagy külön kezelt intézményeket hőenergiával ellátó termelők számára 2012 végéig lehetővé teszi a csökkentett árak mellett a kötelező átvétel keretében történő értékesítést, feltéve, hogy a termelő vállalja, hogy a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának javítása érdekében alkalmassá teszi az erőművet a rugalmas villamosenergia-termelésre, és 2011. június 30-áig legfeljebb a 2010. december 1-jén érvényes hőenergia-értékesítési átlagárat alkalmazza.

Mindezek mellett a törvényjavaslat több gyakorlati, köztük az engedélyesek egymás közötti elszámolását, valamint a bányajáradék megállapítására vonatkozó pontosítást tartalmaz a most bevezetésre kerülő új gázár-szabályozási rendszerre vonatkozóan, valamint biztosítja, hogy se a villamosenergia-, se a földgázipari-engedélyesek ne háríthassák át egymásra vagy a fogyasztókra a különadó-fizetési kötelezettségüket.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő módosítások az állampolgárok alapvető elvárásait, valamint az energiafogyasztók jogos igényeit valósítják meg, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosító javaslatot elfogadni szíveskedjenek.