*

MANDUR LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányváltás óta a kormányzó pártok - a kormány aktív közreműködésével - elképesztő elszántsággal igyekeznek korlátozni és felszámolni a magyarországi médiavilág függetlenségét és szabadságát. A széles és nyilvános szakmai vitákat megkerülve önálló fideszes törvényjavaslatok rapid gyorsaságú elfogadásával létrehozták azt a hírközlési és médiahatósági rendszert, amelynek eredményeként kétharmados bebetonozottsággal több mint két ciklusra, kilenc évre kizárólag a miniszterelnök és a Fidesz által kinevezett és megválasztott pártjelöltek teljhatalommal uralják a teljes magyar média felügyeletét.

A közmédiumokból fideszes pártmédiumokat faragtak, a tévéket, rádiókat és - Európában példátlan módon - a nyomtatott sajtót és az internetes médiaszolgáltatókat a hatóságok alá kényszerítve akarják felügyelni, ellenőrizni, büntetetni; büntetni önkényesen és tágan értelmezhető gumiszabályokkal, az írott és online sajtóra 10-25 millió forintos, a nagy nézettségű tévékre és rádiókra akár 200 millió forintos azonnali büntetést is kiróhatnak, ha kell, egymás után többször is, vagy akár a jogosultságaikat is elvehetik. Ezzel kényük-kedvük szerint bármelyik újságot, rádiót, televíziót, internetes hírportált, sőt blogot is bedarálhatnak pillanatokon belül.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezekben a napokban tárgyaljuk a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot. Ahogy most sem, úgy az előző törvények vitájában sem tudtuk meg a kormány audiovizuális médiapolitikájából fakadó álláspontját, eddig csak semmitmondó, a fideszes előterjesztéseket támogató gyenge mondatokat hallhattunk a kormány részéről. Pedig kell hogy legyen a kormánynak audiovizuális politikája, hiszen az ön minisztere személy szerint is megnevesítésre került ennek felelőseként. Ezért tisztelettel kérdezem, államtitkár úr, mi a kormány audiovizuális politikája.

A kormány politikájába belefér-e, hogy egy polgári demokráciában egy párt felügyelete és kontroll nélküli hatalma alá kerüljenek a köz- és kereskedelmi médiumok? A kormány politikájának része-e olyan médiafelügyeleti és hatósági rendszer, amely egy politikai erő kezébe adja a teljes magyar média sorsát, különösebb törvényi korlátok nélkül, szinte örök időkre?

A kormány politikájának része-e, hogy a közmédiumok teljes irányítását és vagyonát törvények által garantáltan, önkényesen és végérvényesen saját pártjuknak biztosítsák? Miért aktív tettestárs a kormány a teljes magyar média pártállamosításában?