KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Meglehetősen álságos ellenérveket hallunk folyamatosan az ellenzék soraiból az igazságossággal kapcsolatban, mert biztos, hogy lesz olyan törvény még, és ez is azok közé tartozik, ami nem mindenki számára tud igazságot szolgáltatni. Úgy látszik, önök egyébként tudják az igazságot, ennek birtokában vannak, és ezt mindig el tudják dönteni, hogy mi igazságos, mi nem. Egy biztos, hogy nincs olyan társadalompolitikai intézkedés, ami mindenki számára kedvezményeket hoz. Ez sem ilyen.

De mi ennek az intézkedésnek a célja? Most már többen itt elmondták, én már csak hangsúlyozni szeretném, hogy tényleg önök is megértsék. Ennek az intézkedésnek több célja van együttesen. Egyrészről éppen azt a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetű réteget kívánja segíteni, hogy megoldást találjon az életére, akikről beszélünk, akik - önöknek pontosan tudni kell - a munkaerőpiacon a legkevésbé kapnak munkalehetőséget, illetve ők kerülnek nehéz helyzetbe leginkább, és a számukra nem lehet megoldást találni. Egyben azt is tudják, hogy rengeteg pályakezdő munkanélküli is van, közöttük egyébként diplomások is, akik az elmúlt időben százezres nagyságrendet értek el. Számukra nincs munkalehetőség ma a munkaerőpiacon, többek között éppen ezért nem, mert a munkaerőpiac telített.

(11.20)

De egyébként azt a megfontolást mindenképpen szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy alapvetően az intézkedés arra törekszik - és itt a rehabilitációs járadékot is azért egy mondat erejéig említsük meg -, hogy lehetőség szerint minél többen kerülhessenek a munkaerőpiacra, és aktív, jövedelemszerző életet élhessenek, tevékenységet folytathassanak. Ugyanis jelen pillanatban körülbelül másfél millió ember tart el tízmillió embert, és szeretném a figyelmüket erre felhívni, hogy lehetetlen így egy országot működtetni. És amikor önök a magánnyugdíjpénztárnak az állami rendszerbe való terelését számon kérik, akkor azt sem teszik ehhez hozzá, hogy ez is arról a szolidaritásról szól, hogy egyáltalán megmenthető legyen a nyugdíjrendszer és működőképes maradjon a nyugdíjrendszer, mert kevés a társadalombiztosítási járulékot, az adót fizető állampolgár. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És alapvetően ez volna a célja ennek a törvénynek is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)