*

KOZMA PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Engedjék meg, hogy az előttünk fekvő, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló T/1382. számú törvényjavaslattal kapcsolatban elöljáróban elmondjam, hogy a jogalkotás rendjét az alkotmány értelmében külön törvény szabályozza.

A 121/2009. AB határozat 2010. december 31-ével megsemmisítette a jogalkotás rendjéről szóló 1987. évi XI. törvényt. Az alkotmány 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogalkotás rendjét szabályozó törvény elfogadásának kötelezettsége nem jelenti azt, hogy a törvény a jogalkotás valamennyi aspektusát kell hogy szabályozza, éppen ellenkezőleg, indokolt, hogy a jogalkotási törvény a jogalkotás legalapvetőbb szabályait fektesse le: általános eljárási kérdéseket, a kihirdetés és a hatályba léptetés szabályait. A részletszabályokat pedig egyszerűen más törvényben kell szabályozni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt teszi: a jogalkotásban történő társadalmi részvétel szabályait állapítja meg. Megjegyzendő továbbá, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogalkotás során a törvényben előírt általános egyeztetési kötelezettség megsértése nem eredményezheti a megalkotott jogszabály érvénytelenségét.

A nemzeti együttműködés rendszerének megalkotása, kapcsolódva a nyitott kormányzás elvéhez, a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonása mellett tud csak érvényesülni. Ennek érdekében szükség van a jogalkotásban történő társadalmi részvétel szabályainak megalkotására, amely biztosítja azon állandó keretet, amelynek mentén a társadalom különböző rétegeinek érdekei érvényesülni tudnak a jogalkotás során, ezzel biztosítva a nagyobb legitimációt az elfogadott jogszabálynak.

A fentiekre tekintettel tehát az a kormányzati cél, hogy a civil szféra munkája és véleménye megjelenjen a törvényalkotás folyamán, e törvényjavaslat benyújtása során megvalósult, és e törvényjavaslat azon alapszik, amelyet a civil szervezetek A társadalmi egyeztetés egységes normarendszere című tanulmányban lefektettek.

A törvénytervezet hatálya a miniszter által előterjesztett jogszabálytervezetekre terjed ki, tehát nem korlátozza az egyéni képviselői indítványok benyújtására vonatkozó, Házszabályban előírt rendelkezéseket, és felhatalmazó rendelkezést ad az önkormányzatoknak, hogy a helyi jogszabály-előkészítés során alkalmazandó egyeztetési módokat külön helyi rendeletben szabályozzák.

A törvénytervezet a jogszabály társadalmi véleményezésének általános szabályait kívánja megadni, ami nem helyettesíti az egyéb jogszabályokban vagy - a jogalkotásról szóló új törvény szóhasználatával élve - a közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott véleményezési jogosultságokat. Azon jogszabályok köre, amelyeket nem kell vagy nem lehet társadalmi vitára bocsátani, részben megegyeznek az elektronikus információszabadságról szóló törvényben meghatározott kivételekkel, valamint kiegészül például a nemzetközi szerződések kihirdetéséről, valamint az európai uniós támogatásokról szóló jogszabályokkal.

Annak érdekében, hogy a civil szféra szereplői megfelelően fel tudjanak készülni a jogszabálytervezetekkel kapcsolatos véleményalkotásukra, a törvénytervezet értelmében fél évre előre a kormány meghatározza a jogalkotási tervét, ami alapján minden egyes minisztérium tájékoztatót ad ki a fél évre vonatkozó jogalkotási és jogszabály-előkészítési feladatairól. Az említett jogalkotási terv, valamint a miniszteri tájékoztatók szorosan kapcsolódnak a jogszabálytervezetek véleményezésével, tervezésével, és ezért indokolt az ezekre vonatkozó szabályoknak a jelen törvényben való megjelenítése.

A törvénytervezet a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel további biztosítása érdekében két egyeztetési módot szabályoz. Az úgynevezett általános egyeztetés keretében társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezeteket az erre kijelölt honlapon kell közzétenni, és arról bárki véleményt nyilváníthat a megadott elektronikus elérhetőségen keresztül azzal, hogy a beérkezett észrevételekről a jogszabály előkészítője nyilvános összefoglalót készít, és a beküldők névsorával együtt nyilvánosságra is hozza. A törvényben meghatározott, alapvetően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján a törvények esetében pedig annak hatálybalépésétől számított egy év elteltével arra is lehetőség nyílik, hogy a jogszabály hatálybalépését követően annak hatályosulásával kapcsolatos észrevételét bárki megtegye.

A másik egyeztetési mód, az úgynevezett közvetlen egyeztetés keretében pedig a miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat köthet azokkal a szervezetekkel, amelyek az adott jogterület szabályozásának előkészítésében megfelelően széles társadalmi érdekek megjelenítésére képesek, és a tárgyalt jogterületen szakmai, tudományos tevékenységet végeznek.

Mindezekre tekintettel én úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvénytervezet alkalmas arra, hogy betöltse a jogalkotó célkitűzésében foglaltakat, ezért azt általános vitára és elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak és a kedves képviselőtársaimnak.