VOLNER JÁNOS (Jobbik): Nagyon köszönöm, elnök úr. Először is Babák úr szavaira szeretnék reagálni, az önkormányzatok helyzetéről, vagyongazdálkodásáról, illetve az ÁSZ e téren felmutatott feladatairól és az utolsó részben pedig az ÁSZ gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekről szeretnék egypár szót ejteni.

Először is köszönettel tartozom Domokos László képviselő úrnak azért, mert elmondta, hogy el szeretné azt kerülni, hogy szakmai demonstrációt tartson a tisztelt Házban a szakmai tudásáról. Én azt gondolom, mindannyian jobban járunk, hogyha ez nem következik be, és nem kell ezzel szembesülnünk. Nem is ez a feladat a mai napon.

Másrészt pedig ön először azzal kezdte a felszólalását, már az első negyedórásat a kettő közül, hogy az állam vagyongazdálkodásával kapcsolatban milyen komoly feladatai vannak az ÁSZ-nak. Értelemszerűen néznie kell azt, hogy milyen teendői vannak, vizsgálni kell az e téren szükséges lépéseket. Azért emlékeztetnék valamire: amikor megalakult az új Országgyűlés, az első törvények egyike volt az állami vagyonról szóló törvény. Tudják, ez volt az az időszak, amikor a Fidesz választópolgárai eufóriában úsztak, teljes joggal, hozzáteszem, a megnyert választások miatt, és önök suttyomban, miközben nem figyelt erre a közvélemény, keresztülnyomtak az Országgyűlésen még az új kormány megalakulása előtt egy olyan törvényt, amely úgy módosítja az állami vagyongazdálkodást, hogy most már lehet versenyeztetés nélkül állami vagyontárgyakat privatizálni. Azt gondolom, ez annyira arrogáns lépés volt, amire még a szocialisták sem vetemedtek, amikor nekik megvolt a kétharmaduk. Most sajnos szembesülnünk kellett ezzel.

És megjegyzem, amikor naponta azt dörgölik az orrunk alá, hogy felhatalmazást kaptak a választóktól, akkor azért meg szeretném kérdezni azt is, hogy mikor beszéltek arról a választók, hogy önök versenyeztetés nélkül privatizáljanak, és ezt mindannyian kívánjuk. Valószínűleg nem királlyá koronázásról és nem egy új abszolút uralkodó eljöveteléről szóltak a választások, hanem egy egyszerű kormánycseréről, nem pedig forradalomról.

Akkor, amikor Babák úr a korrupció elleni küzdelmet említi, ki kell hogy emeljük, hogy a nemzetközi felmérések, így például a Transparency International Magyarországról közölt véleménye szerint jelenleg a közbeszerzési eljárások körülbelül 20 százaléka felel meg a tisztességes eljárás követelményeinek, azaz ezen a területen rendkívül sok tennivalója van a magyar államnak, nekünk itt a törvényhozásban és az ÁSZ-nak is, amely ezeket a közbeszerzéseket, ezeknek a hasznosulását vizsgálja.

Az önkormányzatokra térve, rövidesen látni fogjuk azt, hogy Babák úr mennyire elvitte a témát, illetve mennyire nagy csúsztatásokkal operál. Engem igazán nem lehet azzal megvádolni, hogy a Szocialista Pártot különösebben kedvelném. Én magam négy büntetőfeljelentést tettem ebben a parlamenti ciklusban a szocialisták ellen, az összes kárérték 200 milliárd forint feletti. Több neves szocialista politikus büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményeztem már, tehát azt gondolom, meglehetősen hitelesen mondom azt, hogy nem szeretem őket, és harcolok azért, hogy az eddigi zabrálás, ami folyt - ez természetesen nem mindegyikükre érvényes - befejeződjék.

De akkor, amikor önök arról beszélnek, hogy a kormány, az előző kormány, az előző nyolc év megszorításai miatt kellett az önkormányzatoknak, amelyeket az elmúlt négy évben jellemzően önök vezettek, hitelt felvenni vagy éppen kötvényt kibocsátani, hát akkor, uraim, ez egész egyszerűen egy aljas csúsztatás, és egy olyan dolgot akarnak most a szocialisták nyakába varrni, ami finoman szólva is illetlenség. Gondoljunk csak arra, hogy az önkormányzati kötvénykibocsátások 2006 elejétől 2008 elejéig, két év alatt megtízszereződtek, miközben az önkormányzatok gazdálkodásában semmiféle olyan drámai változás nem állt be, ami ezt indokolta volna. Ez pusztán annak köszönhető, hogy önök 2006-ban, az őszödi beszéd után beültek az önkormányzati polgármesteri székekbe, átvették a hatalmat, és egészen egyszerűen azzal, hogy felduzzasztották az önkormányzatok adósságállományát, majd pedig ráfogták a macira, vagy ráfogták a szocialistákra, megpróbálták azt elérni, hogy helyben sikeres polgármestereket tudjanak felmutatni, hangsúlyozottan a települések eladósításából. És amikor ezzel szembesülnie kell a választópolgárnak, hogy igen, igen, látjuk, hogy épültek az utak, fejlődött az infrastruktúra, de vajon miből, akkor rámutogatnak folyamatosan a szocialistákra, hogy őmiattuk kellett a hiteleket felvenni. Hát ez igen messze volt attól, amit felelős vagyongazdálkodásnak lehet az önkormányzati szektorban tekinteni.

Tehát azért volt egy ilyen, nagyon csúnya kettősség abban az önkormányzatoknál folytatott politikában, amit önök az elmúlt években véghezvittek, mondom, különösen 2006-tól, amikor az első két évben sikerült rögtön megtízszerezni az önkormányzati kötvényállományt. Teljesen nyilvánvalóan ezt nem indokolta semmi, nem indokolta olyan törvényi változás, ami erre alapot adott volna, hiszen nem is történt olyan, ami ezt megmagyarázhatná.

Akkor, amikor arra gondolunk, hogy szükséges lenne módosítani nemcsak az ÁSZ tevékenységét ezen a területen, hanem az államháztartásról szóló törvényt is, hogy az önkormányzatok számára egyértelmű legyen a hiány kiszámításának a módja, egyértelmű legyen a kiadások és a bevételek elkönyvelésének a módja, akkor arról beszélünk, hogy mennyire transzparens körülmények között végezheti vajon az ellenőrző szerv, az Állami Számvevőszék az ellenőrző tevékenységét.

Az önkormányzati törvény ugyanis egyelőre annyit mond erről a kérdésről, hogy az önkormányzatok gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi. De nincs egészen pontosan nevesítve, hogy milyen tevékenységeket ellenőriz, nincsenek nevesítve, konkretizálva azok az eljárási formák, amelyekre ebben az esetben rá kellene mutatni. És mivel az ÁSZ gyakorlatilag egy ellenőrző szerv, amely jelentést készít, gyakorlatilag nincs olyan jogosítvány a kezében, amely bármilyen retorziót jelentene a felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatokkal szemben. Egyébként az új Országgyűlésnek e téren is meglehetősen súlyos elmaradásai vannak.

Boldvai képviselő úr is említette az önkormányzati hitelek kapcsán az eladósodásban élen járó önkormányzatokat, Hódmezővásárhelyt, Békéscsabát. Én azt kérem, hogy a fideszes képviselőtársak - bár mindannyian szeretjük ostorozni a szocialistákat, és alappal tesszük az elmúlt nyolc év miatt - ebben tanúsítsanak önmérsékletet, hiszen önöknek ebben nagyon komoly szerepe volt.

(11.30)

Akkor, amikor a költségvetési kiadások hasznosulását ellenőrzi az ÁSZ, akkor különös tekintettel kell lennünk a gazdaságfejlesztési célú kiadásokra. Erre egyébként tegnap a gazdasági és informatikai bizottság ülésén én magam is kitértem, és arra biztattam az ÁSZ új elnökét, Domokos urat, hogy e téren lépjen előrébb az ÁSZ, és ezeket a költségvetési kiadásokat fokozottan monitorozza. Hiszen a gazdaságfejlesztési célra fordított költségvetési kiadások jelenthetik a magyar GDP emelkedését, a költségvetés kilábalásának gyakorlatilag egyetlen lehetséges módját, és itt közvetlen forrásként körülbelül 800 milliárd forint az, amit éves szinten elköltünk úgy, hogy erre nincs Magyarországon kiépült monitoringrendszer.

Az ÁSZ nemcsak az elmúlt évi, hanem már az előző és azelőtti évi jelentésében is fölhívja erre a figyelmet. Több tanulmányában emlékeztet arra, hogy Magyarországon hiányzik a gazdaságfejlesztési célú legyűjthetőség, hiányoznak azok a feltételek, amelyek egyértelműen nyomon követhetővé teszik az ilyen gazdaságfejlesztési célú kiadások hasznosulását, nincsenek költség-haszon elemzések, és megjegyzem: akkor, amikor arról beszélünk, hogy nincs költség-haszon elemzés, akkor még arról sem lehet beszélni, hogy felelősen gazdálkodunk az állam pénzeszközeivel vagy vagyonával, mert egész egyszerűen erről ebben az esetben így nem lehet beszélni.

Ha már itt tartunk, Nyikos képviselő úr is szóvá tette azt, hogy nincsen teljesen egyértelműen definiálva, hogy milyen kiadások, milyen költségvetési kiadások mennek az ÁSZ-hoz, és ez milyen költségvetési bevételeket segít megőrizni, illetve milyen költségvetési bevételekhez segít minket hozzá. Ez azért is fontos lenne, mert nemrég meghallgattuk a Versenyhivatal leköszönt elnökét, akinek a helyébe szintén egy régi fideszes káder kerül mindenféle szakmai tapasztalat nélkül; ezúton is gratulálok annak, aki ezt a döntést meghozta az önök soraiból és annak is, aki ezt majd egy igen gomb megnyomásával minden kétséget kizáróan támogatni fogja az elkövetkezendő napokban. Tehát akkor, amikor a Versenyhivatal tevékenységét néztük, láttuk azt, hogy durván 1,6 milliárd forintból gazdálkodik a Versenyhivatal, ehhez jön még hozzá 460-480 millió forint, különböző eljárási díjakból befolyó bevétel, és ehhez képest van egy durván 6,3 milliárd forintos, alapvetően kartellezésért kiszabott pénzbírság, ami ellensúlyozza ezt a számlát. Az ÁSZ esetén ilyen kimutatást nem látunk, nyilvánvalóan ezt nehéz megtenni, de ki tegye meg, ha nem éppen az ÁSZ, ahol végül is kitűnően képzett közgazdászok egész sora ül.

Néhány szót ejtenék arról, hogy az ÁSZ-nál olyan tevékenységeket, illetve olyan szervezeti formákat látunk megjelenni, amelyet sajnos, forradalom ide vagy oda, ami ugye, a szavazófülkékben az önök elmondása szerint már lezajlott, de gyakorlatilag nem látunk megjelenni. Én például kifejezetten kedvelem a Pénzügyi Szemlét, várom a különböző számainak a megjelenését. Nagyon színvonalas tanulmányokat láthatunk benne, csak azt nem értem, hogy mit keres a Pénzügyi Szemle az ÁSZ-nál. Az ÁSZ-nak nem ez a feladata, hogy ezzel foglalkozzon.

Az ÁSZKUT jelentéseit, publikációit, tanulmányait rendszeresen olvasom, nagyon kedvelem az oda író kutatókat, nagyon magas szakmai színvonalú munkának érzem az ő tevékenységüket, de tessék elmondani, hogy az ÁSZKUT mit keres az ÁSZ-nál. Egyszerűen nem itt van a helye. Tessék elhelyezni ezeket a remek kutatókat más közgazdaság-tudományi kutatóintézetekben. Van az MTA-nak egy kiterjedt kutatóhálózata, akár ott, tessék nekik megfelelő formát találni. Az ÁSZ azzal foglalkozzon, ami a dolga, ne a kutatásokat finanszírozza közpénzekből.

És végül, de nem utolsósorban néhány szót szeretnék a kvázi fiskális gazdasági tevékenységet folytató vállalatokról ejteni, tipikusan a MÁV-ról és a BKV-ról van szó. Ciklikusan megugró költségvetési hiányra mutatnak rá az eddigi hosszú távú elemzések. Akkor, amikor megnézzük azt, hogy egy-egy kormányváltás történt, jellemzően mindig az a folyománya ezeknek a lépéseknek, hogy kint hagyják a vállalatoknál az adósságot, nem vállalják át, és ilyen módon megpróbálják a kormányzati elszámolásokat politikai okokból, nyilván a politikai PR diktálta kényszer okán változtatgatni.

Én azt kérem, hogy az erre vonatkozó ÁSZ-jelentéseket, jelzéseket a kormányzati munkában mindenképpen tessék nagyon komoly figyelemmel kísérni, és Domokos elnök urat kifejezetten biztatnám arra, hogy ezen a téren rendszeresen kísérje figyelemmel az állami, illetve költségvetési szektor alakulását, illetve az ilyen irányú folyamatokat, hiszen ez kifejezetten fontos lenne mindannyiunk számára. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)