*

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A következő anomáliákat szeretném kiemelni a vaskos törvényanyagból, amit megkaptunk. Üdvözlendő az a lépés, hogy a háztartási alkalmazott bejelentésével és alkalmazásával kapcsolatban, illetve a szeszfőzésnél, a pálinkafőzésnél is megjelenik az egész törvényjavaslatban, hogy egy kicsit megpróbálják az alkalmazotti jogszabályokat a reálszférához, tehát a valósághoz alakítani. Tehát nyilvánvaló, hogy pálinkafőzés eddig is volt, és a jövőben is lesz, ahogy az emberek is a saját háztartásukban különböző kisegítő munkákat rábíztak a megfelelő alkalmazottakra.

De azt kifogásolom, hogy egy lépéssel tovább is kellene menni, mert ezek a mostani szabályok egy kicsit a valóságtól elrugaszkodtak. A háztartásnál az alkalmazottakat adó- és mindenféle járulékfizetési kötelezettség nélkül lehet alkalmazni, de a bejelentési kötelezettség változatlanul terheli az őket alkalmazókat. A való életben valószínűtlen, hogy ennek a kötelezettségüknek tömegesen eleget fognak majd tenni az emberek, és akár elektronikus úton, akár telefonon, akár rövid szöveges üzenetben értesítik erről az adóhatóságot.

Megértem azt a szándékot, hogy ezáltal rálátása lenne a munkaügyi központnak is, aki például ilyen bejelentett alkalmazottként dolgozik, az nem részesülhet, mondjuk, munkanélküli-járulékban. Ebben van is igazság, csak mondom, attól tartok, hogy ez nem kikényszeríthető, vagy pedig ugyanolyan kínos ellenőrzési tortúrákat kell majd elszenvedjenek a lakástulajdonosok és az alkalmazók, mint amit, mondjuk, a szőlőben szüretelők voltak kénytelenek az elmúlt kormány kártékony intézkedései folyamán.

A pálinkafőzésnél hasonló a megközelítés. Amit nehezményezek, hogy 50 liter fölött már adókötelesnek minősül a pálinka. Én azt gondolom, hogy ellenőrzési szempontból nagyon nehéz lesz majd nyomon követni, hogy valaki azt az 50 litert éppen átlépte vagy azon belül van, és erre nem is tartalmaz igazából megközelítést, tehát egy esetleges ellenőrzésnél nyugodtan hivatkozhat majd arra, akit megkeresnek, hogy ő épp az 50 literét főzi.

Az is kicsit furcsa, hogy itt az ehhez kapcsolódó törvényszakasz - 100. §-ról van szó - (3) bekezdés b) pontjában az 50 litert meghaladó mennyiségre már 276 ezer forint adóterhet állapít meg, miközben előzőleg nulla. Ennek a szankcionálása és az észlelése meg fogja haladni a vámhatóság lehetőségeit vagy képességeit.

A bérfőzött párlat után az adó összegét a szeszfőzde állapítja meg - írja a 101. § (1) bekezdése. Azt kell mondjam, hogy ez is egyfajta fantazmagóriának minősül, mert elég nehéz elképzelni, hogy ne tudnák ott a nyilvánvalóan valamiféle üzleti, illetve baráti kapcsolatban álló emberek más módon is ezt elintézni, és hogy a szeszfőzde olyan gondossággal fogja majd ezt bejelenteni, mintha az APEH végezné.

A magánfőző pedig a vámhatósághoz kell bejelentse az adókötelezettségét, amit - mondom - az előző vonulat nyomán megint csak úgy érzek, hogy ez nem fog megtörténni, hanem egy olyan szükségtelen adminisztratív előírás, ami nyilván a jövedéki törvény szelleméből fakad, de a gyakorlatban nem végrehajtható, és ezért igenis azon kellene gondolkozni, hogy hogy lehetne ezt meghaladni és valamilyen más módon hozzányúlni.

Gondolom, hogy lesznek problémáik az Európai Unió szerveivel, elsősorban a Bizottságra gondolva, mert itt a jövedéki termékeknél a illetékkiszabásra kapott Magyarország eddig is egy fele mértéket, ami egy átmeneti intézkedés keretében, egy moratórium keretében most már lassan lejár, úgyhogy félő, hogy ezt meg fogják kifogásolni, de arra biztatnám önöket, hogy igenis merjék vállalni a konfliktust is az Európai Unió bürokratáival, pontosan a magyar emberek és Magyarország érdekeinek védelmében.

Még egy nagyon rövid hozzászólás. Támogatjuk a bankadó bevezetését, azzal a kiegészítéssel, hogy itt is arra ösztönöznénk önöket, hogy ne egy ilyen apró lépéssel próbálják csak megoldani ezt a régóta fennálló problémát, ne három évig és ideiglenesen, hanem igenis egységes és általános bankadó legyen. Azt tudni kell, hogy például a 2009-es évben a banki profit, ami Kelet-Közép-Európában egészen döbbenetesen magas, és ebben is listavezető Magyarország, a 300 milliárd forintot meghaladta, és mégis az átlagos banki adóterhelés a nyereségük után 6 százalék.

Tehát a Jobbik részéről azt szeretnénk kérni és ez lenne a természetes, hogy miért vonatkoznak a bankokra külön adózási jogszabályok, ők is cégnek és társaságnak minősülnek, adózzanak a normális társasági nyereségadó alapján, tehát 19 százalékot, és ne átmenetileg, hanem normálisan, ahogy az összes többi cégre vonatkozik. Miért van egy pozitív diszkrimináció ebben az esetben? Nyilván azért - és hasonló ügyekről tárgyalhat Matolcsy György az IMF itt tartózkodó embereivel -, mert más a lobbierejük, és gyakorlatilag a bankok tudják kikényszeríteni a saját akaratukat a magyar kormányokon keresztül.

Nagyon örömmel vennénk, ha ennek a folyamatnak egyszer vége szakadna, és végre határozottan nemet tudnának nekik mondani, és nem az ő pénzügyi lobbierejükkel vinnék keresztül azt, amit el szeretnének érni. Most is már nyilatkoztak arról a bankok, hogy minden európai uniós, az Európai Központi Bank és különböző pénzügyi szervezetek segítségét igénybe fogják venni azért, hogy eltérítsék a magyar kormányt ettől a szándékától. Úgyhogy azt kérjük, hogy ne engedjék magukat eltéríteni, hanem igenis menjenek tovább és vessék ki a bankokra a normál társasági adó 19 százalékos mértékét.