*

DR. NAGY ANDOR, a fenntartható fejlődés bizottsága előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mi bizottságunk a tegnapi ülésén tárgyalta meg ezt a törvénymódosítást, és itt sem született meglepetés, mert a kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzéki képviselők pedig nem az általános vitára való alkalmasságot. Elnök úr majd elmondja a kisebbségi véleményt, én a többségi véleményről szeretnék röviden szólni.

Anélkül, hogy megismételném a korábban elhangzottakat, megpróbálok koncentrálni azokra a területekre, amelyek egyébként a második pillérre épülnek és kapcsolatban vannak a fenntartható fejlődéssel is. A második pillére ennek az akciótervnek az adminisztrációs terhek csökkentése gyakorlatilag.

A bizottsági ülésen is elmondtam a kedvenc példámat arról, hogy hogy zajlik ma Magyarországon az engedélyeztetési eljárás. Nem azt mondom, hogy általános, amit most mondani fogok, de a Mérnök Újságban olvastam azt, hogy egy 10 kilométeres bicikliutat talán a tavalyi évben 454 nap alatt engedélyeztek, 454 nap alatt, úgy, hogy a 454 nappal előtte benyújtott kérelmet lényegében a hatóságok nem módosították. Most képzeljük el azt az embert vagy azt a társaságot, aki egy ilyenre pályázik, 454 nap alatt elmegy az élettől is a kedve. Nekik nem ment el, mert megépítették ezt a bicikliutat, egyébként jóval kevesebb idő alatt, mint 454 nap. Így nem lehet egy országot versenyképessé tenni. Azt gondolom, hogy nagyon helyes az a szándék, és ebben egyébként a bizottságunkban egyetértés volt, hogy egyszerűsítsük le Magyarországon az engedélyeztetési eljárásokat.

Külön kiemelném azt, hogy lehetőséget nyújt ez a módosítás kiemelt beruházások esetén - és itt változott az értékhatár is, mert 90 millió forintban határozza meg ez a törvényjavaslat az értékhatárt ipari és kereskedelmi célok esetén, illetve 15 fős munkahely-létesítés esetén - lehetőség nyílik arra - és ez sem kötelező, tehát lehetőség -, hogy az úgynevezett integrált eljárást válassza a kérelmező. Az integrált eljárás, ha nem tudná mindenki, azért kedvezőbb, mivel a szó maga is, hogy integrált az eljárás, azt jelenti, hogy egy kérelmet kell beadni, és nincs lehetősége arra, hogy mondjuk egy építési engedélyt is, egy vízjogi engedélyt is meg egy környezetvédelmit is külön megfellebbezzenek. Tehát az integrált eljárás valóban lerövidítheti a határidejét az eljárásnak, ez is szerintem pozitív.

Ugyanakkor bennem is fogalmazódott meg aggodalom, mert amikor egyszerűsítünk meg begyorsítunk dolgokat, természetesen sérülhetnek akár a környezetvédelmi, természetvédelmi érdekek is, de azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat számomra megnyugtató módon ezt rendezi. Szándékosan fogalmaztam úgy, hogy aggodalom, mert azt gondolom, hogy a magyar nyelvben az aggodalom meg az aggály két különböző dolog. Az aggodalom szerintem egy jó szándékú, pozitív kifejezés, és én úgy éreztem a bizottságban, hogy inkább aggodalmak fogalmazódtak meg és nem aggályok, amelyek azt gondolom, hogy inkább negatívak.

Külön üdvözlöm azt, hogy van utalás arra a módosításban, hogy a belvíz-, a csapadékvíz- és az árvízelvezetést végre hangoljuk össze. Azok a képviselőtársaim, akiknek a körzetében jelentős károkat okozott a mostani heves esőzés, mind láthatták - így voltam ezzel én is -, hogy nagyon sok helyen a problémát az okozta, hogy a vízgazdálkodási társulatok nem végezték el a külterületeken azt a munkát, amit el kellett volna végezniük. Sok helyen nem végezték el a medertisztítást, jó pár területen, korábban privatizált területeken beszántották a vízelvezetésre szolgáló árkokat, és részben ez okozta a problémát.

Szerintem pozitív dolog az is, hogy az érdekeltségi hozzájárulást a kisadók között megszüntetjük. Rengeteg panasz érkezett a gazdák részéről hozzánk, mert ők úgy élték ezt meg, hogy adók módjára beszedik tőlük, különben vagy egyébként pedig nem kapnak érte ellenszolgáltatást. Ugyanakkor igaza van képviselőtársamnak, aki azt mondja, hogy gazdátlanul se lehet ezt a területet hagyni, mert azzal, hogy megszüntetjük ezt az érdekeltségi hozzájárulást, még gondoskodnunk kell a vízgazdálkodási társulatok jövőjéről, mert a feladatot el kell végezni.

Végezetül arról szeretnék szólni, mert ezt szóvá tették a mi bizottságunkban is, hogy kapkodva került benyújtásra ez a törvény. Én ezt cáfolnám, hiszen mindenki tudta, hogy be lesz ez nyújtva, Orbán Viktor miniszterelnök úr a beszédében jelezte, hogy ilyen akciótervet be fogunk nyújtani. Szerintem erre az akciótervre szükség van (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.), ez az ország nem tud tovább működni egy ilyen akcióterv nélkül. Azt mondanám, hogy sietve dolgozunk, de nem kapkodva. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Kapkodva.) A sietségnek meg az az oka, hogy nem ülhetünk a babérjainkon, mert az ország bajban van. Tehát kérem képviselőtársaimat, hogy ne kapkodásnak, hanem sietségnek lássák ezt, nincs időnk, nincs időnk arra, hogy ezt az országot ilyen helyzetben hagyjuk.