*

DR. VERES JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsőként mindjárt azzal kezdeném, hogy ki kell ábrándítanom a jelenlévőket, Ékes képviselő urat leginkább: én olyat nem mondtam, amire ön hivatkozott! Szó nincs arról, hogy a 29 pont 80 százalékával egyetértenék, vagy az MSZP egyetértene! Ilyen tegnap a bizottsági ülésen nem hangzott el, ezért sajnálom, hogy tévesen idézi a bizottsági ülés vitáját. (Ékes József: Többségében!) Ellenben elhangzott az, hogy nagyon súlyos aggályaink vannak a beterjesztett javaslattal kapcsolatban. A súlyos aggályok, ha az 5 perces időkeretet is figyelembe veszem, akkor a következő pontokban rögzíthetők.

Semmiképpen nem fogadható el számunkra az az alkotmánymódosítási kezdeményezés, amely alapot teremtene arra, hogy visszamenőleges hatállyal adóztassanak meg korábban felvett jövedelmeket. Ez teljesen nyilvánvaló dolog, hogy nem fogadható el, egyikünk számára sem, ilyen korábban Magyarországon, az elmúlt húsz évben bizonyosan nem fordult elő. Ha önök úgy gondolják, hogy ilyet lehet tenni, akkor ez nagyon szomorú demokráciafelfogásról ad számot mindannyiunk számára.

A másik kérdéskör, amely nagyon határozottan merült fel a vitában, az az volt, hogy hol is ez a nagy adócsökkentési dömping, amiről önök beszélnek. Mint kiderült, nincs is szó tíz kisadóról, hiszen majd valamikor az Országgyűlés elé fog kerülni a tévé-előfizetési díjjal kapcsolatos szabályozás megváltoztatása, és önök ezt gondolják tizediknek, úgy, hogy a tízbe besorolják a bérfőzési szeszadó megszüntetését is, holott ezt nem szüntetik meg, hanem egy 50 literes mértékhatárig nem kell fizetni ilyen jellegű adót, de maga az adónem nem fog megszűnni természetesen.

Nagyon komoly aggályként merült fel a bizottsági vitákban az, hogy vajon mikor, milyen módon kezdeményezték az egyezetést az Európai Központi Bankkal a jegybanki szabályozás megváltoztatásáról, vajon tűztek-e ki ultimátumszerű határidőt a Központi Bank válaszának megfogalmazására. Kiderült a vitából, hogy igen, tűztek, hiszen a 30 napos határidőn belül azt mondták, hogy 19-ei zárószavazás lesz, és ennek megfelelően alakítsa ki véleményét az Európai Központi Bank. Finoman fogalmazva: nem barátságos megközelítés ez a mód, ahogy önök ezt a kérdést kezelik.

Nagyon komoly aggály merült fel a bizottság vitájában a tekintetben, hogy pontosan hogyan is kell értelmezni, milyen számszerű bázison számolták önök az eddig is 50 millió forintig 10 százalékos adómérték alkalmazási lehetőségének az 50-ről 500 millió forintos adóalapig történő kiterjesztését.

Este 8 óra után kaptuk meg azt a táblázatot, amelyet a képviselők eddig még nem kaptak meg, és ebben a táblázatban nagyon érdekes kifejezések olvashatók. Önök ennek a hatását láthatóan úgy számolják ki, hogy egy nagyon komoly, mintegy 25 milliárd forintos fehéredési hatással számolnak; és láthatóan számszaki hiba is van a táblázatban, amikor a kisvállalkozások adóalapjánál és adózási eredményszámításánál meglehetősen ellentmondásos számokat tüntetnek fel.

Összességében tehát a képviselők a bizottsági vitáig nem voltak abban a helyzetben, hogy meg tudják ítélni, hogy vajon az 50 millió forintos, eddig is alkalmazható 10 százalékos adómértékkel szemben az 500 millió forintra történő adóalap-felemelési határ milyen hatással lesz a magyarországi vállalkozásokra. Nyilvánvaló mindannyiunk számára, hogy nem a magyarországi kis- és mikrovállalkozásokat fogja ez segíteni, hiszen a körükben nem nagyon fordul elő 50 millió forint adóalapot meghaladó, nyereséget elérő vállalkozás.

Éppen ezért amikor önök arról beszélnek, hogy a magyarországi, hazai kis- és középvállalkozások milyen fontosak az önök számára, ez egy szlogen, ez valahol egy elszállt mondat. Eközben a cselekedetek arról szólnak, hogy a lényegesen erősebb, nagyobb, nem feltétlenül csak magyarországi tulajdonossal rendelkező vállalkozásokat - ami persze nem hiba, csak ezt be kell vallani önöknek - próbálják most preferálni az 50 millió forintos adóalapról 500 millió forintos adóalapra megemelendő, 10 százalékos adómérték alkalmazási lehetőségével.

Nagyon komoly vita merült fel a bizottsági ülésen az államháztartási törvény módosításával kapcsolatban. Itt egységes volt az ellenzék megítélése abban, hogy a most javasolt módszer, amit önök most a beterjesztett javaslatban alkalmaznak, az úgynevezett költségvetési felügyelő a kincstárnoki rendszer helyett, ez tulajdonképpen egy félmegoldás, nem kielégítő és nem megfelelő ellenőrzését fogja biztosítani a költségvetési gazdálkodásnak. Itt a kormányzaton belüli lobbik közül láthatóan erősebb volt az, amelyik a puha megoldást eredményezte. És nagyjából az is kiderült, hogy az elnevezés megváltoztatása csak azért van, hogy ne ugyanúgy hívják, mint az előző kormány időszakában azokat a személyeket, akik eddig is felügyelték az egyes költségvetési intézmények költségvetési gazdálkodását.

Összességében tehát a költségvetési bizottság ellenzéki hozzászólói aggályuknak adtak hangot a tekintetben, hogy nem megfelelő a javaslat előkészítése, nem rendelkezünk hozzá megfelelő információkkal, és időnként pedig a javaslat iránya is teljesen téves, lásd például a cselédjogviszony megteremtésére vonatkozó részt.