*

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A hazánkat is elérő gazdasági válság hatására számos hitelt felvevő személy került nehéz helyzetbe, mivel a hitelek visszafizetése egyre nagyobb terheket kezdett róni rájuk, majd a romló anyagi helyzetükre tekintettel bekövetkezett a fizetésképtelenségük. Ennek eredményeként sok magyar család került az utcára, és függ további tízezrek feje fölött a kilakoltatás veszélye.

A kormány a bírósági végrehajtáson kívüli ingatlanértékesítés esetére olyan szabályozást vezetett be, amely miatt, a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokat le kellett állítani. Ez azonban nem oldja meg a többség helyzetét, akiket a bírósági végrehajtás keretében, illetve a banknak vagy más személynek vételi jogot engedélyező szerződés aláírása miatt lakoltatnak ki. Az első esetben 90 napos türelmi idő van a kiköltözésre, a másodikban azonban, amint a bankhoz vagy az új telektulajdonoshoz kerül az ingatlan tulajdonjoga, akkor a végrehajtó felszólítására a lakóknak az ingatlant azonnal el kell hagyniuk. Tehát a kormány által elfogadott és az adósok megsegítését célzó rendelet egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a tömegesen felmerülő kilakoltatási problémákat megoldják, mivel a rendelet által szabályozott bírósági végrehajtáson kívüli ingatlanértékesítés egyáltalán nem tipikus e problémakörben.

A Fidesz a programjában ígéretet tett arra, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő, bajba jutott adósokat megsegíti. E szabályozással azonban az ígéretét még egyáltalán nem teljesítette. Mi lesz ugyanis azzal a több tízezer családdal, amelyeket a bank vagy a vételi jog jogosultjaként fellépő új tulajdonos a vételi joggal való élése alapján, az adós nemfizetése esetén kilakoltat az ingatlanból? És mi lesz azokkal, akiknek a kilakoltatása a bírósági végrehajtás keretében valósul meg? Ugyanis ezen esetekre nem vonatkozik a kilakoltatási moratórium.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom minden eszközzel meg kívánja védeni ezeket az önhibájukon kívül bajba jutott embereket, továbbá a jövőre nézve is elejét kívánja venni a magyar családok kilakoltatásának. Ennek megvalósítása céljából országgyűlési határozati javaslatot nyújtottunk be a bajba jutott hitelesek védelme érdekében. E határozat keretében javasoljuk azt a szabályt elfogadásra, hogy ha a vételi jog engedése után az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el - különösen a nemzetgazdaság egészét érintő válság miatt -, az adós automatikusan mentesüljön a vételi jogból folyó kötelezettsége alól. Ezt a rendelkezést a már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kellene, annak érdekében, hogy a további kilakoltatások megszüntetésre kerülhessenek. A nemzetgazdasági indokkal bevezetésre kerülő mentesülési jog azonban a törvény hatálybalépését követő egyéves időtartamra illesse meg az adósokat.

Az egy év alatt az elvárható kormányzati intézkedések hatására a gazdasági helyzet reményeink szerint pozitív irányba fog változni, és így a jövőben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) e klauzulára nem lesz már szükség.

Javasoljuk továbbá azt is, hogy a bírósági végrehajtási törvényben foglalt, a lakóingatlan önkéntes kiürítésére megállapított határidő a mostani 90 helyett 180 nappal történő meghosszabbítására legyen lehetőség (Az elnök ismét csenget.) a többgyermekes és az idős személyek lakhatását biztosító adósok esetében.