*

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négy kérdésről szeretnék röviden szólni. Az egyik kérdés úgy hangzik, hogy mi a helye az új kormány politikájában a kettős állampolgárságnak. A második kérdés, amit érinteni szeretnék, hogy mit szólnak mindehhez a külhoni magyarok, mert azt hiszem, valóban nem árt egy kicsit körbejárni a külhoni magyarok álláspontját a kettős állampolgársággal kapcsolatban. A harmadik kérdés, amit érintenék, hogy mit hozhat a kettős állampolgárság Kis-Magyarországnak, nekünk. A negyedik kérdés, amit érintenék, hogy európai jogállami-e az a megoldás, ami előttünk fekszik, vagy pedig biztonsági fenyegetést jelent a térségre, Magyarország szomszédsági kapcsolataira nézve.

Nézzük az első kérdést! Úgy látjuk, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének ki kell terjednie a nemzetpolitikára is, annál is inkább, mert katasztrófa sújtotta területnek tekinthetjük. Nem kontinuitásra van itt szükség az MSZP politikájával, Nyakó képviselő úr, hanem radikális szakításra van szükség ezzel a nemzetpolitikával. (Hosszan tartó taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

Kövér László képviselő úr fogalmazott úgy 2002-ben, hogy attól tart, hogy a Fidesz választási vereségének legnagyobb vesztesei nem különféle magyarországi társadalmi csoportok lesznek, hanem a külhoni magyarság lesz. Nyolc év távolából keserűen állapíthatjuk meg, hogy igaza volt Kövér Lászlónak: az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb vesztesei valóban a határon túli magyarok lettek. Felgyorsult a népességfogyás a körükben, egészen drámai méreteket ölt az asszimiláció folyamata, az elvándorlás folyamata, politikai szervezeteik aggasztó mértékben széttöredezettek.

Magyarország az elmúlt esztendőkben egyetlen látványos fejlesztést nem karolt fel a határon túli magyarok körében: se Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, se párkányi híd, se státustörvény, se magyarigazolvány. Azt gondolom, hogy ez a mérleg lesújtó, katasztrofális, 2004. december 5-e viszont valóban volt, 2004. december 5-e megkerülhetetlen a kettős állampolgárság kérdése kapcsán. Úgy vélem, hogy nem volt más 2004. december 5-e, mint az őszödi hazugságpolitika főpróbája. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.) Sajnálatos módon ennek az őszödi hazugságpolitikának az lett az eredménye, hogy a határon túli magyarság körében sikerült hosszú évekre elhinteni a kiábrándulást Magyarországból, az anyaországból, oly mértékben, hogy december 5-ét követően a Székelyföldön kocsmákban kiszögezték, hogy magyar állampolgárt nem szolgálunk ki.

Előfordult Székelyföldön március 15-én 2005-ben, 2006-ban, hogy megtapsolták a román államelnök üzenetét, míg kifütyülték a magyar miniszterelnök üzenetét; nem véletlenül. Ez a kiábrándulás máig hat, és úgy gondolom, hogy ha 2004. december 5-éről beszélünk, akkor arról is beszélnünk kell, hogy nem csupán a határon túli magyarokban hintették el a kiábrándulás mételyét, hanem az anyaországban, Magyarországon is a gyanakvást a határon túli magyarokkal szemben. Egy olyan jagói gonosz politikának voltunk a szemtanúi ezekben az esztendőkben, amely szembefordította az anyaországot a határon túli magyarokkal. Nem hittünk a szemünknek, amikor bejelentette Gyurcsány Ferenc, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson nemmel fognak szavazni, hogy arra biztatják a magyar embereket, hogy nemmel szavazzanak. Valóban, ahogy Semjén Zsolt szólt, egy lelki Trianonnal ért fel december 5-e.

Ha egy nemzeti elkötelezettségű kormány lép kormányra, úgy gondolom, hogy megkerülhetetlen 2004. december 5-ének a gyógyítása. Erről szól ez a törvénytervezet, ami itt előttünk fekszik, tisztelt hölgyeim és uraim. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

Valóban egy nemzeti fordulatra van szükség a magyar kormányzat politikájában: a nemzeti összetartozás politikájának kell átvennie a nemzeti gyűlölet politikájának a helyét, és méltó kezdete a nemzeti összetartozás politikájának az, hogy előttünk fekszik két olyan jogszabály is, ami ezt a célkitűzést, a nemzeti összetartozás politikáját szolgálja. Az egyik, hogy június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává fogjuk nyilvánítani. Paradoxon, hogy 2004. december 5-e után Magyarországon gomba mód kezdtek el szaporodni a trianoni emlékművek. Azt gondolom, hogy örvendetes, és köszönet illeti az összes jelen lévő és jelen nem lévő polgármestert, aki az elmúlt esztendőkben felkarolta a trianoni megemlékezéseknek ezt a meglehetősen új keletű mozgalmát, és ennek biztosít keretet június 4-e nemzeti összetartozás napjává való nyilvánítása. Szeretnénk megköszönni mindazoknak, akik 2004. december 5-e után nem a düh, nem a gyűlölet, hanem a nemzeti összetartozás irányába próbálták terelni a megrendült Kárpát-medencei magyarság érzelmeit és a cselekedeteit. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

És valóban itt fekszik a kettős állampolgárságról szóló törvény, hölgyeim és uraim, 2004. december 5-ének a gyógyítása. Fogadjuk meg, képviselőtársaim, hogy Magyarországon magyarellenes uszítást soha többé nem tűrünk! (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van! -Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.) Én bízom abban, hölgyeim és uraim, hogy a Magyar Szocialista Párt - meggyőződésem szerint sem a párt tagjai, sem a párt támogatói - nem osztották ezt a politikát, amit meghirdetett az akkori pártelnök (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.), és bízom abban, hogy a Magyar Szocialista Párt megragadja azt a lehetőséget, hogy ennek a törvénynek a támogatásával a Szocialista Párt visszatérhessen a konszenzusos magyar nemzetpolitikához. (Lázár János: Gyurcsány hol van? - Dr. Vadai Ágnes: Írjad fel! Úgyis azt szoktátok csinálni!)

Hölgyeim és Uraim! A külhoni magyarok mit szólnak a kettős állampolgárságról szóló törvényhez? Mit szólnak ők? Meghatónak érzem azt, hogy Nyakó István aggódik a határon túli magyarok véleménye tekintetében, hogy milyen hatással lesz a határon túli magyarokra ez a jogszabály. Úgy gondolom, hogy megfelelően eligazítja a Szocialista Pártot, Nyakó urat az, ha fellapozzák a 2004. novemberben megtartott utolsó Magyar Állandó Értekezlet ülését: ott minden határon túli magyar szervezet és minden magyar parlamenti párt egyöntetűen aláírta, hogy támogatjuk a kettős állampolgárság megadását, két kivétellel, az akkori két kormánypárt kivételével. Ezt követően nem is hívta össze aztán a magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezletet. Dokumentum van róla; azt gondolom, hogy nem túlságosan nehéz előkeresni ezt a dokumentumot.

De vizsgáljuk meg azt, hogy milyen hatással van a határon túli magyarokra a kettős állampolgárság szociológiai és politikai értelemben, mert ez egy fontos kérdés. Tíz esztendővel ezelőtt nagyon sok érv hangzott el a kettős állampolgárság ellen a mi berkeinkben is, hiszen tartottunk attól, hogy az elvándorlást drámai mértékben felgyorsítaná a kettős állampolgárság megalkotása, és úgy gondolom, hogy megalapozottak voltak ezek a félelmek. Biztos vagyok benne, hogy tíz évvel ezelőtt valóban nagyon nagy arányú elvándorlást eredményezett volna a határon túli magyar területekről Magyarországra, reális volt ez a félelem, de azt hiszem, eltelt tíz esztendő, és alapvetően megváltoztak ezek a szociológiai tendenciák.

Ha a határon túl vagyunk, akkor azt hallhatjuk, hogy aki akart, az elment. Nyilvánvalóan jó lenne felméréseket látni e tekintetben, de én meg merném még azt is kockáztatni, tisztelt Ház, hogy az elvándorlás tekintetében lehet, hogy a kettős állampolgárság nemhogy felgyorsítja, hanem éppen csökkenti az elvándorlási hajlandóságot, mert növeli a határon túli magyarok körében a biztonságérzetet, a mindennapi, hétköznapi biztonságérzetet, és ezáltal lehet, hogy egy éppen ellentétes, szülőföldön való maradást segítő hatást fogunk tudni kiváltani szociológiai értelemben ezzel a jogszabállyal.

Egy másik nagyon fontos dilemma és kérdés volt, hogy hogyan érinti ez a határon túli magyarok alapvető stratégiai politikai célkitűzéseit, hogyan érinti az autonómiát a kettős állampolgárság megadása. Lehet-e, nem paradoxon-e az, hogy mi majd autonómiát fogunk követelni a szomszédos államokban kettős állampolgároknak?

Azt gondolom, hogy nem mehetünk el túlságosan egyszerűen ezek mellett az aggodalmak mellett, megalapozottak ezek, és legalábbis formállogikailag mindenféleképpen. Úgy vélem, hölgyeim és uraim, hogy ugyanakkor tisztáznunk érdemes, alapvetően a határon túli magyarság számára a megmaradásnak két garanciája van. Az egyik garanciája egy erősödő nemzeti integráció, egy határokon átívelő nemzeti integráció. Erről szól a kettős állampolgárság.

A másik előfeltétel viszont a jogaiknak, az alapvető életkörülményeiknek a megnyugtató rendezése azokban az államokban, amelyekben élnek, és erről szól az autonómia. Úgy gondolom, hogy a két célkitűzés, az autonómia és a kettős állampolgárság nagyon is megfér egymás mellett, adott esetben segítheti az érvényesülését, hiszen az autonómia, az a lakóhely szerinti állam irányában megfogalmazódó követelése a határon túli magyaroknak, míg az állampolgárságot értelemszerűen a magyar államtól várhatják a határon túli magyarok. Tehát az autonómia és a kettős állampolgárság nem gyengíti, hanem meggyőződésünk szerint erősíti egymást, és ennek tükröződnie kell a nemzeti elkötelezettségű kormány politikájában is.

Hölgyeim és Uraim! A harmadik kérdés, mit hozhat Magyarországnak, mit hozhat Kis-Magyarországnak a kettős állampolgárság. Úgy gondolom, hogy 2004. december 5-ét követően nem lehet kétséges az, hogy az 52 százalékos egyértelmű többségi akarat azt jelzi, azt követeli meg a Magyar Országgyűléstől, hogy hajtsa végre a Magyar Országgyűlés azt a népakaratot, ami 2004. december 5-én az 52 százalékos többségben megnyilvánult.

Nem lehet kérdéses tehát ez. Ugyanakkor én bízom abban, hogy az a nemzeti fordulat, amiről beszélünk, visszafelé is hatni fog. Hatni fog a magyar államigazgatásra, hatni fog a magyar diplomáciára. Ugyanis a magyar államnak az egész nemzetet kell szolgálnia, a külhoni magyarok nem szegény rokonok, nem kolonc az ország nyakán, nem biztonsági kockázat, nem feketéző idénymunkás, hanem magyar állampolgárok lesznek, mégpedig egyenrangú magyar állampolgárok lesznek a külhoni magyarok mivelünk. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

S ha ők egyenrangúak lesznek mivelünk, akkor úgy gondolom, hogy megkezdődhet a magyar államigazgatásban az a nemzeti integrációs politika, amely az elmúlt esztendőkben talán pont azért nem teljesedhetett ki, akár a polgári kormányok időszakában sem, mert nem voltak egyenrangú magyar állampolgárok a határon túli magyarok. Úgy gondolom, hogy a magyar állampolgárság intézményére épülhet rá a határokon átívelő nemzeti integrációs politika az egyes ágazatok tekintetében is.

A harmadik megjegyzésem: mit hozhat Magyarország számára a kettős állampolgárság? Létrejöhet egy olyan összmagyar intézmény a kettős állampolgárságon, az állampolgárság intézményén keresztül, amely világossá teszi azt, hogy a 15 milliós magyarság állama, a magyar állam az állampolgárság intézményén keresztül fogja tudni elérni a jövőben, első alkalommal a történelmünk során, öt kontinens magyarságát.

Azt hiszem, hogy egy felbecsülhetetlen lehetőséget hordoz, ha tovatekintünk a Kárpát-medencén, és az egész világmagyarságra tekintettel gondolkodunk az állampolgárság hatásáról, a magyar gazdaság, a magyar tudomány, a magyar szellemi élet egészen egyedülálló energiákat lesz képes felszabadítani, ha sikertörténetet sikerül faragnunk a kettős állampolgárság intézményének a megteremtéséből.

Hölgyeim és Uraim! Befejezésül pedig engedjék meg, hogy a nemzetközi vonatkozásokra röviden kitérjek. Európai jogállami megoldás vagy pedig biztonsági fenyegetés a kettős állampolgárság? Szögezzünk le néhány dolgot! A külhoni állampolgárság általános elfogadott jogintézmény, az állami szuverenitás nélkülözhetetlen tartozéka, világossá tettük, hogy nem tömegesen adnánk meg - ami valóban ellentétben állna a nemzetközi jogi elvárásokkal -, hanem egyénileg nyitjuk meg a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségét.

Világossá tettük azt is, hogy egy diszkriminációt kívánunk megszüntetni külföldi magyar és külföldi magyar között, nem új jogintézményt hozunk létre, hiszen eddig is voltak külföldi magyarok, de voltak olyan külföldi magyarok, akiknek lehetett, és voltak olyan külföldi magyarok, akiknek nem lehetett magyar állampolgársága. Tehát diszkriminációt szüntetünk meg.

Harmadsorban a kedvezményes visszahonosítással megszüntetünk egy szubjektív etnikai elvet a honosítási eljárásban, és objektív kritériumokat. Tehát a felmenők állampolgárságát, illetőleg a nyelvtudást határozzuk meg, és egy világos, tiszta jogi helyzetet teremtünk ilyen értelemben a kedvezményes állampolgárság megszerzése tekintetében. Azt hiszem, erre a nemzetközi partnereink ugyanúgy, mint ahogy a potenciális jogalanyok és az összes jogorvoslati miegymás vonatkozásban számítanak.

Negyedszer: általános a külhoni állampolgárság intézménye a szomszédaink körében a szerbeknél, a horvátoknál, a szlovéneknél, a románoknál, a szlovákoknál, tehát öt szomszédunknál a külhoni állampolgárság jogintézménye egészen bevett és gyakorlat. Így a reciprocitás elve alapján Magyarország bevezetheti ezen viszonylatokban teljesen természetszerűleg a kedvezményes állampolgárságot. Természetesen nyitottak vagyunk a párbeszédre most is, hiszen Martonyi János már az osztrák, a szerb, a szlovák, a horvát és az ukrán partnerével egyeztetett ebben a kérdésben, de továbbra is nyitottak leszünk a végrehajtási rendeletek megalkotásának a folyamatában is, hiszen szomszédainkkal egy együttműködésben, egy új Közép-Európa építésében vagyunk érdekeltek, és úgy gondoljuk, hogy a kettős állampolgárság ennek, egy új Közép-Európa építési tervének nagyon fontos tartozéka.

Tisztelt Ház! Befejezésül pedig a Szlovák Köztársaságban miniszterelnöki szinten hallható nemzetbiztonsági retorikával kapcsolatban szögezzük le, hogy ez evidens, hogy ez a választási kampány része. Úgy gondoljuk, hogy Szlovákiára nem a magyar állampolgárság, hanem éppen Fico, illetőleg Slota politikája jelent fenyegetést. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Összegezve, ha a külhoni magyarok akarják, ha a magyar társadalom akarja és érdekelt a kettős állampolgárságban, ha egy európai és jogállami megoldással van dolgunk, akkor úgy gondolom, hogy nagy nyugalommal tehetjük le a nemzeti együttműködés rendszerének az alapkövét a magyar állampolgárság kiterjesztésének révén.