*

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor meghallgattam Lázár frakcióvezető úr szóbeli kiegészítését, akkor további kérdések jutottak eszembe, és az a gondolat, hogy remélem, hogy az őáltala elmondottak után is azért még hosszú távon ebben a Házban mindenkinek lehetősége lesz vitatkozni és másképpen gondolkodni bizonyos kérdésekről, és attól még nem lesz valaki adott esetben a nemzetből kirekesztett, hogy másképpen lát bizonyos kérdéseket, másképpen lát bizonyos társadalmi problémákat.

Én nagyon csodálkozom azon, hogy picit úgy tűnt az ő szóbeli kiegészítéséből, mintha a történelmet is másképpen értelmeznénk, amikor visszatekintünk, hiszen a listájából egy-két dolog azért csak kimaradt. Ha már arról beszélt, hogy különböző politikai paktumok szegélyezték az elmúlt húsz évet, akkor egy paktumot egészen biztosan kifelejtett: amit '98-ban önök kötöttek a kisgazdákkal, hogy kormányozni tudjanak.

A másik ilyen fontos esemény, amit ön elfelejtett, a következő. Ön arról beszélt, hogy történelmi dolog történt 2010-ben, hiszen még soha nem fordult elő, hogy egy párt kétharmadot kapjon a Magyar Országgyűlésben. Ebben önnek teljesen igaza van. Még egy ilyen történelmi dolog történt 2006-ban: amikor ugyanaz a kormányzó párt tudta folytatni a kormányzást. Azok is történelmi időszakok voltak. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Tisztelt képviselőtársam, aztán amikor elolvastam a politikai nyilatkozatot, azon gondolkodtam, hogy ezek a szavak, amiket beleírtak a nyilatkozatba, az, hogy nemzeti együttműködés, és a mottó, amit választottak, a "legyen béke, szabadság és egyetértés", azt a kérdést vetette föl bennem, hogy vajon az elmúlt nyolc évben miért nem ezek a szavak, miért nem ez a mottó vezette az ellenzék politikáját. Szerintem nem szerencsés az, ha mindig az üléspont határozza meg valakinek az álláspontját, hogy amikor kormányra kerül valaki, rögtön fontos számára az együttműködés, fontos számára a béke, fontos számára a szabadság és az egyetértés, és arra szólítja föl a többi képviselőt a magyar parlamentben, hogy csak ez az út létezik, az együttműködés, a béke és a nemzeti konzultáció, nemzeti együttműködés.

Én annak örültem volna, és talán akkor lettek volna nagyon hitelesek ezek a mondatok, ha ezek az elmúlt nyolc évben nagyon sok pillanatban elhangzottak volna a Fidesz részéről, vagy ha esetleg néha úgy is cselekedtek volna azokban a történelmi pillanatokban, amikor erre az elmúlt nyolc évben számtalan lehetőség volt, akár a nemzeti csúcsról, akár bármely más, kormány által kezdeményezett együttműködésről legyen szó.

Éppen ezért ilyen értelemben számomra hiteltelen az, amit a Fidesz a nemzeti együttműködési nyilatkozatban vagy éppen a mottóban megfogalmaz saját maga számára. Bízom benne, hogy a későbbi cselekvése a Fidesznek megtölti némi hitelességgel és tartalommal is ezeket a mondatokat és ezeket a szavakat, amik egyébként nagyon fontosak.

Öt pontban próbáltam összefoglalni azt, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója miért nem fogja támogatni ezt a politikai nyilatkozatot, és én szeretnék végigmenni ezeken a pontokon.

Az első az, hogy rögtön az első bekezdésben arról beszél a Fidesz elnöke, hogy visszaszerezte a magyar nép 2010-ben az önrendelkezését. Nem 2010-ben szerezte vissza, hanem 1989-ben, a rendszerváltással szereztük vissza az önrendelkezési jogunkat, azóta kormányváltások történtek, demokratikus keretek között választottak a magyar emberek, és most a hatodik szabad választáson vagyunk túl. Teszem hozzá, hogy ha igaz lenne, amiről ön beszél, akkor a Fidesz-kormány se lett volna legitim '98 és 2002 között, hiszen akkor ők sem, önök sem ez alapján, az önrendelkezés joga alapján szerezték volna a hatalmat, és nem irányíthatták volna az országot.

A második ilyen fontos dolog a második pontban van. Önök arról beszélnek, hogy forradalmat vittek végbe a magyar emberek azzal, hogy ilyen sokan szavaztak önökre, és ezáltal kétharmados többséghez juthattak a parlamentben. Szeretném jelezni, hogy ez a hatalmas többség 17 ezer szavazatot jelent ahhoz képest, amit az MSZP-SZDSZ koalíció 2006-ban kapott. Most fel se merem tételezni, hogy ha mondjuk, nem 17 ezer, hanem 57 ezer szavazattal kaptak volna többet, akkor nem forradalom, hanem világrendváltás következett volna be az egész világon. Én azt gondolom, hogy helyén kell kezelni a dolgokat. Ilyen alapon még azt is lehetne mondani, hogy már akkor ez a második forradalom, hiszen akkor 2002-ben is rendszert váltottak az emberek, hiszen önöket elküldték, és jött utána egy szocialista kormány, akkor ez most már a második forradalom itt az elmúlt húsz évben. Azt gondolom, hogy ezekkel a minősítésekkel érdemes történelmi hűségszerűen élni, és nem mindenre ráaggatni, mert ezáltal magának a szónak a tartalmát koptatják és erodálják.

Aztán a harmadik, amikor arról beszélnek, hogy egy régi rendszert döntöttek meg. Énszerintem a rendszert '89-ben a rendszerváltással döntötték meg, és azóta hál' istennek Magyarországon demokrácia, jogállam, piacgazdaság van, és hál' istennek nem jött létre ehelyett semmiféle új rendszer. Erre mindenféleképpen érdemes odafigyelni, amikor kommunikálnak.

Azt se egészen pontosan értem, hogy hogyan szavazhattak az emberek a nemzeti együttműködés rendszerére, amikor ez a szóösszetétel soha nem hagyta el az önök száját a választási kampány során, ezért erre egészen biztosan az emberek nem szavazhattak a szavazóurnákban. Sok minden másra igen, de erre egészen biztosan nem.

A negyedik pontban, a negyedik bekezdésben is a felsorolással is van gondunk, ahol a munkáról, otthonról, családról, egészségről és rendről beszélnek. Ha már sokat idézték '56-ot és '89 szellemiségét, akkor egészen biztosan a szabadság, a demokrácia és a társadalmi igazságosság mint szóösszetétel mindenféleképpen hiányzik ebből a felsorolásból, amire a közös jövőnket tartóoszlopként építhetjük.

Az ötödik bekezdésben is van olyan gondolat, amivel nem tudunk egyetérteni, hiszen az ötödik bekezdésben arról írnak, hogy a magyarok végre majd megvalósíthatják a saját céljaikat. Én azt gondolom, '89-ben a rendszerváltással meg tudtuk valósítani mi, magyarok a saját céljainkat, elképzeléseinket, sőt a NATO- és EU-csatlakozásunkkal is ehhez mentünk közelebb, vagy adott esetben a válságok különböző kezelése során nagyon sok minden történt az országban, ami a magyar emberek érdekét szolgálta, nem is beszélve arról a sok fejlődésről, amit az Európai Unió adta források tettek lehetővé Magyarország számára. Szerintem ezzel a mondattal az elmúlt húsz év sikereit dobja ki a Fidesz-kormány ebből a történelmi időszakból, és itt nem a kormányok eredményéről van szó, hanem a magyar emberek, a magyar nemzet értékeiről és sikereiről. Ebből kifolyólag mi semmiféleképpen nem tudjuk támogatni, hogy ilyen formában kerüljön elfogadásra ez a nyilatkozat.

De mivel azt ígértük, hogy ha valamire nemet mondunk, akkor egészen biztosan mellétesszük a saját alternatívánkat is, mert így tisztességes és így helyes - talán így lett volna korrekt az elmúlt nyolc évben is -, mi ezt másképpen gondoljuk, más tartalmat akarunk adni a konstruktív és alternatívát adó ellenzékiségnek. Éppen ezért engedjék meg, hogy én is tájékoztassam önöket arról, hogy a Szocialista Párt frakciója a mai nap egy módosító indítványt adott be ehhez a politikai nyilatkozathoz, amely a következőképpen hangzik.

"A nemzet együttműködési nyilatkozata. Legyen béke, szabadság és egyetértés! A magyar nemzet több évszázados küzdelmet vívott az önrendelkezéséért. Ennek a küzdelemnek volt dicsőséges állomása 1956-ban a végül vérbe fojtott forradalom. A rendszerváltáskor a nemzet végre jogot és lehetőséget szerzett az önrendelkezésre és a szabad választásokra. A rendszerváltás reményeiben mégis sokan csalatkoztak.

2010 tavaszán a szavazók több mint fele a Fidesznek és a KDNP-nek, 47 százaléka a különböző ellenzéki pártoknak adott bizalmat (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiban.) Az ország sokszínű demokráciát, de a legfontosabb nemzeti ügyekben együttműködést akar. Valódi együttműködést, amelyben mindenki megtalálja a helyét, az a több mint ötmillió választópolgár is, akik nem szavaztak a leendő kormánypártokra. Új feladatok, új lehetőségek előtt állunk, amelyekhez mindenki erőfeszítésére, hazaszeretetére szükség van.

Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői tudjuk: változásokra van szükség. Itt az ideje, hogy befejeződjék a politikai hidegháború, itt az ideje, hogy többé egyetlen tisztességes embert se lehessen fenyegetni, megbélyegezni, kirekeszteni a nemzetből. Itt az ideje a kölcsönös türelemnek és tiszteletnek mindazok erőfeszítései iránt, akik a nemzet emelkedéséért akarnak fáradozni.

A magyar nemzet, a választók akarata arra kötelezi a megalakuló Országgyűlést s a megalakuló kormányt, hogy megalkuvást nem ismerve, a jogállamiság normáit tiszteletben tartva, a közérdek szolgálatában irányítsák és szervezzék azt a munkát, amely a XXI. század modern, európai, fejlődő, igazságos és szolidáris Magyarországának megteremtését segíti.

Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakart alapján kapott mandátumunkat azon eszmék szolgálatának szenteljük, amelyek nélkülözhetetlenek az emberhez méltó élethez, a boldoguláshoz, és összekötik a sokszínű magyar nemzet, a sokszínű Magyarország tagjait. Demokrácia, szabadság és rend, munka, tudás, otthon, család, egészség lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.

A magyar nemzet emelkedéséért és előrehaladásáért való összefogás a magyar nemzet minden tagja és Magyarország minden állampolgára számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.

Szilárd meggyőződésünk, hogy összefogással képesek leszünk erősebbé és sikeresebbé tenni hazánkat. Ezért minden magyar embert, minden magyar állampolgárt, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, közös gondolkodásra és cselekvésre hívunk. Erre tesszük fel életünk most következő éveit."

És zárásképpen azt szeretném a figyelmébe ajánlani Lázár képviselő úrnak és a többi kormánypárti képviselőnek is, hogy érdemes arra odafigyelni, miközben önök arról beszélnek, hogy az együttműködés mennyire fontos, hogy ezt a nemzetet nem lehet és nem szabad jobban kettészakítani, aközben számos olyan jelzőt, mondatot, szót használt ön a felszólalásában is, ami pontosan ezekkel a gondolatokkal ellentétes. Számos olyan mondatot, szót, címkét, megbélyegzést alkalmazott, amely csak arra alkalmas, hogy a nemzetből embertársainkat kirekesszük, és úgy kezeljük, hogy aki nem ért egyet ezekkel a gondolatokkal, azok nem részei a magyar nemzetnek.

Én arra szeretném felhívni mindannyiunk figyelmét, hogy ha így gondoljuk, ha ilyen célokat tűzünk ki, mint ami a mottójában megfogalmazódott ennek a politikai nyilatkozatnak, akkor érdemes a szavakat is úgy használni, hogy azok ne a másik megbántására, ne a másik kirekesztésére szolgáljanak, hanem sokkal inkább azt a fajta együttműködést erősíthessék, amire valóban ennek a nemzetnek, Magyarországnak szüksége van.