FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék azokra az egymásnak ellentmondó megjegyzésekre reagálni, ami a parlamenti vita során nemcsak most, hanem a törvényjavaslat rendes tárgyalásakor is többször elhangzott. Mégpedig nem tudjuk eldönteni, azt gondolom, mi se, és Salamon László képviselőtársam talán még annyira sem, mint én, hogy most mi is ez a szakértői javaslat. Most kell-e szakmai egység a törvényjavaslat mögött vagy nem kell?

A törvényjavaslat nyilvánvalóan azon szakértői javaslat alapján készült el, amit a szakértői bizottság a csaknem tíz év alatt megalkotott. Úgy gondolom, hogy ha a köztársasági elnök maga is - idéznék az átirata negyedik oldaláról, ha már annyit idéztünk ebből az átiratból -, azt mondja, hogy "a szakértői javaslat ugyanis készítői szerint vitaanyagnak volt tekintendő, melynek egyes részleteit még alapos átgondolásnak kellett volna alávetni", tehát akkor most nem értem Salamon László képviselőtársam korábbi és itt elhangzott állítását sem, hogy most, ha egyszer ennek egy teljesen kész javaslatnak kellene lennie, akkor mi értelme lenne, mondjuk, a jogalkotási folyamat parlamenti szakaszának - ez az egyik kérdés. A másik pedig, hogy ha ez vitaanyag, akkor kivel gondolnák ezt megvitatni. Ugyanis azt gondolom, hogy a kormány tökéletesen lehetővé tette a civil szervezetek, társadalmi szervezetek számára, jogalkotásban részt vevő szervezetek számára, hogy ezt egy vitaanyagnak tekintsék, és a véleményüket megformálják, s azt meg is fogalmazzák. Ugyanakkor meg nem egészen értem, hogy ha ez a probléma, hogy nemcsak a jogtudósoknak volt alkalmuk kifejteni a nézeteiket és megfogalmazni, hanem a társadalom egyéb szervezeteinek, tagjainak is, akkor pedig nem értem, hogyan képzeljük el, önök szerint mi az ideális jogalkotási folyamat, mondjuk, egy polgári törvénykönyv esetében.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)