*

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a 388. ponthoz szólnék hozzá. Ez egy igen terjedelmes pont, szinte az egész zálogjog benne szerepel. Itt, az énáltalam benyújtott anyagban is 17 oldal, és tényleg kompletten tekinti át a zálogjog rendszerét, és mint arra utalni fogok, a jogalkotási törvény alapján kötelező könnyű átláthatóság és érthetőség kedvéért lett az egész átfogalmazva, nem pedig bekezdésenként valamiféle módosító javaslatokkal módosítva.

A zálogjogra vonatkozó rendelkezések módosítását az indokolja véleményem szerint, hogy a jelenlegi szabályok kevéssé áttekinthetők, részben öntellentmondók, és a szabályozás rendszere nem felel meg a dologi jogoknál általában követett rendszernek, ami a jogalkotási törvény 18. §-ának (3) bekezdésébe is ütközik.

A javasolt módosítás rendszerében elkülönülnek a zálogjog valamennyi fajtára vonatkozó általános és természetesen a zálogjog egyes fajtáira vonatkozó különös szabályok. Megjegyzendő, hogy a zálogjogok különös fajtái vegyülhetnek, sőt szükségképpen vegyülnek is, hiszen a követelést biztosító zálogjog lehet vagyont terhelő, kézizálog vagy jelzálogjog, és az önálló zálogjog is lehet - a javaslatom szerint - kézizálog és jelzálogjog is.

Az általános szabályok közül először a zálogjog fogalmát és annak tartalmi elemeit szabályozó rendelkezések szerepelnek, ezt követik a zálogjog létrejöttével és a zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos szabályok, majd a zálogjog érvényesítésének és megszűnésének szabályai. A különös szabályok ugyanezt a sorrendet követik a második részben.

A zálogjog fogalma a 94. §-sal kapcsolatban. A zálogjog lényege, hogy a zálogtárgyon kielégítési jogot biztosít a zálogjogosult számára: meghatározott feltétel bekövetkezése esetén, a kielégítési jog megnyíltakor a zálogtárgy átruházása révén befolyt összegből meghatározott követelés kielégítésére ad jogot és lehetőséget.

A zálogtárggyal kapcsolatban. A zálogtárgy hagyományosan egy dolog volt, és ez utóbb kiegészült a tulajdon más tárgyaival, egyéb átruházható vagyoni értékű jogokkal, majd bármely átruházható követeléssel. Itt fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a magyar "zálogjog" megnevezés a római jogban még két intézményt takart: a csak ingókat terhelő kézizálog, illetve a kizárólag az ingatlanokat terhelő jelzálog. A kézizálogjog szükségképpen birtokba vehető dolgokat, illetve a tulajdonjog birtokba vehető tárgyait terheli, mivel annak lényege, hogy a zálogtárgy a zálogjogosult, illetve harmadik személy birtokába került, ezért a zálogkötelezett nem használhatta, illetve nem is hasznosíthatta.

A jelzálogjog azonban elvben bármilyen vagyontárgyat terhelhetett: a zálogjog fennálltát a dolgon feltüntetett jel igazolta, de a birtoklás, használat és a hasznok szedésének joga továbbra is a zálogkötelezettet illette meg. Az, hogy a jelzálogjog alapításának lehetősége jogunkban sokáig az ingatlanokra korlátozódott, annak köszönhető, hogy az ingatlan-nyilvántartáson kívül nem volt olyan nyilvántartás, amelyben a zálogjog fennállta megállapítható lett volna.

A közjegyzők által vezetett zálognyilvántartás, illetve az ingatlan-nyilvántartáson kívüli más közhiteles nyilvántartások megjelenése ezt a helyzetet megváltoztatta. A fő szabály az lett, hogy bármely átruházható jog, illetve követelés zálogjog tárgya lehetett. Tekintettel arra, hogy a dolog tulajdonjoga, illetőleg haszonélvezeti joga, amely jogcímet ad a dolog birtoklására, használatára, illetve hasznosítására, átruházható, indokolt a kézizálog szabályainak hozzáigazítása a jelzálog szabályaihoz úgy, hogy a kézizálog esetén is a zálogtárgy dolog, illetve más tulajdoni tárgy tulajdonjoga, illetve haszonélvezeti joga lesz.

A zálogjog tárgya nemcsak egyetlen, illetve egyedileg meghatározott jog, illetve követelés lehet, de több jog vagy követelés - ez az egyetemleges zálogjog - vagy akár egyedileg meg sem határozott jogok, illetőleg követelések összessége. A követelések meghatározott része attól függően lehet zálogjog tárgya, hogy önállóan átruházható-e. Amennyiben nem, a követelés vagy a jog a jogosultat megillető, önállóan átruházható eszmei hányada lehet csak a zálogjog tárgya. Ezt a (2) bekezdéshez mondanám.

Tekintettel arra, hogy a zálogjog több zálogtárgyat is terhelhet, de a zálogkövetelés érvényesítéséhez nem feltétlenül van szükség valamennyi zálogtárgy értékesítésére, rendelkezni kell arról is, hogy az egyes vagyontárgyakból befolyó összegből a zálogkövetelés mekkora részét lehet kielégíteni. A megdöntendő vélelem itt az, hogy valamennyi vagyontárgy az egész zálogkövetelés kielégítésére szolgál. Tekintettel arra, hogy az egyes zálogtárgyak jogosultjai nem szükségképpen azonosak, erre az esetre rendezni kell az ő viszonyukat is. Tekintettel arra, hogy mindegyiket az a kötelezettség terheli, hogy az egész zálogkövetelés zálogtárgyból való kielégítését tűrjék, viszonyuk az egyetemleges kötelezettek egymás közti jogviszonyához hasonlít, ezért rájuk az egyetemleges kötelezettekre vonatkozó szabályt kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kötelezettség egymás közti viszonyukban a zálogtárgynak a kielégítési jog megnyíltakor fennálló értéke szerint terheli őket. Az időpont megválasztását az indokolja, hogy a kielégítési jog megnyíltakor kerül a zálogjogosult abba a helyzetbe, hogy akár az egyik, akár valamennyi zálogtárgyat értékesítse.

A zálogjog fennállta alatt a zálogtárgy hasznot is hajthat akár azáltal, hogy a jelzálogjog tárgyát a zálogkötelezett hasznosítja, akár azáltal, hogy a zálogtárgy különösebb behatás nélkül is hasznot termel. Az így keletkező hasznok sorsáról a felek jogosultak rendelkezni. Eltérő megállapodás hiányában a zálogjog kiterjed a zálogtárgy hasznaira is, kivéve, ha azokat jóhiszemű, ellenérték fejében szerző harmadik fél szerzi meg, így például a gyümölcsfa termését a kert bérlője az elválással, a bankszámla-követelés kamatát pedig a számlakövetelés haszonélvezője. A példákat még sorolhatnánk.

A zálogtárgy a kielégítési jog megnyílta előtt megszűnhet. Ennek több oka lehet, de talán a legtöbb esetben a jog vagy a követelés megszűnése esetére a korábbi jogosultat valamilyen jog, illetve szolgáltatás illeti meg. Ezekre vonatkozó jog, illetve követelés a zálogtárgy helyébe lépnek, azt helyettesítik.

Az előzőekben meghatározott eset egyik különös esete, amikor követelés mint zálogtárgy megszűnhet oly módon is, hogy a követelést magát teljesítik. Ebben az esetben a szolgáltatás tárgyán - dologszolgáltatás esetén a dolgon, pénzszolgáltatás esetén a pénzen - a zálogkötelezettet megillető jog lép a követelés helyébe: ha a zálogjog tárgya maga a követelés volt, a szolgáltatás tárgyának tulajdonjoga; ha a zálogjog tárgya a követelés haszonélvezete, a szolgáltatás tárgyának haszonélvezete. Hasonló, de ellentétes irányú átalakulás megy végbe akkor, amikor a készpénzt bankszámlán, az értékpapírt értékpapírszámlán helyezik el. Ilyenkor a pénz, illetve az értékpapír tulajdonjoga, haszonélvezeti joga helyébe a számlakövetelés vagy haszonélvezeti joga lép.

A zálogkövetelés, a 96. § módosításának indokolása a következő. A zálogkövetelés minden esetben pénzkövetelés, és az esedékességkor, a kielégítési jog megnyíltakor minden esetben pontosan meghatározhatónak kell lennie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig határozott pénzösszegben kell meghatározni, mert meghatározható más követelés pénzbeni egyenértékeként is.

Ez utóbbi megjelölés a tipikus a követelést biztosító zálogjognál, ahol a zálogkövetelés a biztosított követelés mindenkori pénzegyenértékével azonos, például a kölcsönszerződésben kikötött x összeg és annak járulékai. Ennek egyik különös esete, amikor a zálogkövetelést jövőbeni vagy feltételes követelésre utalásra határozzuk meg.

A zálogjog alapítása a tulajdonost, illetőleg a jogosultat megillető rendelkezési jog egyik részjogosítványa. A zálogjog bármilyen átruházható jogra, követelésre és vagyonra való kiterjesztése folytán a zálogjog tipikus formája a jelzálog lett, amelynek létrejöttéhez megfelelő jogcímre, a zálogtárgy feletti rendelkezési jogra és a zálogjog nyilvántartásba való bejegyzésére van szükség.

A zálogjog alapításához szükséges, hogy a szerződő fél jogosult legyen a zálogtárggyal rendelkezni. A zálogtárggyal nem kizárólag a jogosult - a későbbi zálogkötelezett - jogosult rendelkezni, mert előfordulhat, hogy a rendelkezés joga mást is megillet: így a bizományost, a rendes gazdálkodás körében a haszonélvezőt s a többi. Nem indokolt kizárni azonban a zálogjog alapításának a lehetőségéből azt, aki ugyan az adott pillanatban nem rendelkezhet a zálogtárggyal, de olyan joga vagy követelése áll fenn, amelynél fogva a zálogtárgyat megszerezheti, például egy értékpapírra opciója, vételi joga van, vagy egy dologra vonatkozóan érvényes adásvételi szerződéssel rendelkezik. Hasonló helyzet áll elő, ha a zálogtárgy fajlagosan meghatározott dolog vagy értékpapír, mert ilyenkor a kötelezett bármikor hozzájuthat a szükséges mennyiségű dologhoz.

Amennyiben a zálogjogot a zálogtárggyal rendelkezni nem jogosult alapítja, a zálogtárgy mindenkori jogosultja csak akkortól válik zálogkötelezetté, hogy a szerződő fél a zálogtárgy feletti rendelkezési jogot megszerzi, tipikusan azáltal, hogy ő maga lesz a zálogtárgy jogosultja.

Előfordulhat, hogy a zálogtárgy csak harmadik személy hozzájárulásával ruházható át, például a haszonélvezeti jog esetében. Ilyen esetben a zálogjog alapításához e harmadik személy hozzájárulása is szükséges.

Indokolt utalni arra is, hogy zálogjogot törvény, illetve törvényi felhatalmazás esetén bíróság, illetve más hatóság is alapíthat. Ez utóbbi megengedése azért indokolt, mert szükségessé válhat, hogy egyes követelések biztosítását - például közös tulajdon megszüntetése kapcsán a megváltási ár megfizetését - a bíróság vagy más hatóság jelzálog vagy más zálogjog alapításával rendelje el.

A javaslat tudatosan megkülönbözteti a zálogjog alapítását annak létrejöttétől, akárcsak az átruházás esetén az átruházásra irányuló jogcímet az átruházástól. A zálogjog mint dologi jog létrejöttéhez általában a zálogjog alapítására irányuló jogcím és a zálogjog nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A törvény ettől eltérően is rendelkezhet, a kézizálog keletkezése kapcsán maga a javaslat is eltérő szabályt tartalmaz. A javaslat egységes zálogjogi nyilvántartással számol, ezért a zálogjog létrejöttét a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéstől teszi függővé a 98. § (1) bekezdésében.

Az egységes zálogjogi nyilvántartás és az egyéb közhiteles nyilvántartások létéből következik, hogy azok tartalmát szinkronba kell hozni, ezért írja elő a javaslat, hogy a zálogjog bejegyzésével, illetve törlésével egyidejűleg meg kell keresni a zálogtárgyat nyilvántartó közhiteles nyilvántartást - ingatlan esetén a zálogjogi nyilvántartást - a zálogjog bejegyzése, illetve törlése végett. A jóhiszemű, ellenérték fejében szerző félnek a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogra alapított igényét védelemben kell részesíteni.

Maga a zálogjogi nyilvántartás egységes és közhiteles annyiban, hogy valamennyi jelzálogjog és vagyont terhelő zálogjog létrejöttét hitelesen tanúsítja. A zálogjogi nyilvántartás nyilvános, abba bárki térítés nélkül betekinthet. Ez a rendelkezés a zálogjogosultat védi a zálogtárgy túlterheléséből adódó kockázattól. A zálogjogi nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a zálogjogi nyilvántartás vezetésére jogosult szervezetet, a nyilvántartott adatok körét, a nyilvántartásba vételre és a változások vezetésére vonatkozó eljárást, az eljárás folyamán hozott határozatokra és az azok elleni jogorvoslatra vonatkozó szabályokat külön törvény határozza meg.

A zálogjog érvényesítésével kapcsolatban a kielégítési jog megnyíltáról szólnék még röviden. A kielégítési jog rendszerint akkor nyílik meg, vagyis a zálogkövetelés akkor lesz érvényesíthető, ha a zálogszerződésben, illetve a zálogjogot alapító törvényben, bírósági vagy más hatósági határozatban meghatározott feltétel bekövetkezik. Ez követelést biztosító zálogjognál a biztosított követelés nem teljesítése, önálló zálogjognál a zálogszerződés felmondása. A törvény meghatározhat további okokat, amikor a kielégítési jog megnyílik, például a zálogtárgy végrehajtás alá vonását.

A zálogjog a zálogkövetelésnek a zálogtárgy átruházásából befolyt pénzbeli ellenértékből való kielégítésre jogosít, ezért a zálogjog érvényesítése a zálogjog átruházásával történik, ami végrehajtási árverés vagy végrehajtáson kívüli értékesítés révén történhet. A végrehajtási eljárás mint hatósági igényérvényesítési út ebben az esetben elsőbbséget élvez. A zálogtárgy átruházása történhet a zálogjogosult vagy harmadik személy részére, de a zálogjogosult csak a kielégítési jog megnyíltát követően megkötött megállapodás alapján szerezheti meg a dolgot magát.

A jelzálogjogról szólnék még, az azzal kapcsolatos módosító javaslatomról. A jelzálogjog a zálogjog általános fajtája. Egyedül a pénz nem zálogosítható el jelzálogjogként, csak kézizálogként, annak általános csereeszköz volta miatt. A javaslat a jelzálog tárgyának hasznosítását és használatát - szövegbeli pontosításokkal - lényegében az eredeti törvényjavaslat 113. §-ával, a zálogtárgy értékének védelmét a törvényjavaslat 114. §-ával, az elzálogosított követelés kötelezettjének kötelezettségeit a törvényjavaslat 115. §-ával azonos módon szabályozza azzal, hogy a zálogjog megnyílta előtt a zálogjogosult kezéhez teljesített dolog- és pénzszolgáltatás tárgyára a kézizálogjog szabályait rendeli alkalmazni, egyéb követeléseket pedig a kielégítési jog megnyílta előtt a zálogkötelezett kezéhez rendeli teljesíteni. Ennek az az oka, hogy a szolgáltatásra, illetve annak átruházására a zálogjogosult csak a kielégítési jog megnyíltát követően jogosult, addig arra is csak zálogjoga terjedhet ki.

Az elzálogosított követelés értékének védelmét a javaslat - szövegbeli pontosításokkal - lényegében az eredeti javaslat szerint határozza meg. A javaslat az elzálogosított követelés érvényesítésére, a bankszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítésére és az elzálogosított követelés biztosítékainak érvényesítésére vonatkozó szabályokat a törvényjavaslat 150-152. §-aihoz hasonló módon, sőt azzal azonosan szabályozza. A jelzálog megszűnése esetén a zálogjogosult köteles kiadni a zálogjog törléséhez szükséges engedélyt, mert a zálogjogot jóhiszemű harmadik személyekkel szemben ez szünteti meg.