DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Szerintem félreértés van az összeget illetően, amiről Pettkó képviselő úr beszél. Egyedi döntésekről van szó, és ez nem az összes egyedi önkormányzatnál erre a szférára fordítható pénzösszeget jelenti, hanem egyedileg a maximum, Mester képviselő úr és társai javaslatában 20 millió forint, az ön javaslatában pedig 100 millió forint. Én a 100 milliót rendkívül soknak tartom. Ha összesenben ennyit kívánnak a civil szférára fordítani nagyobb önkormányzatok, ez így jól hangzik, de egyedileg még a 20 millió forintot is soknak tartom egy kicsit a magam részéről. Ennél kevesebb jut egy-egy civil szerveződésnek.

Ma azt kell hogy mondjuk, hogy ezekben a civil szerveződésekben rendkívül nehéz pénzforráshoz jutni. Az állami pénzforrásoknál a pénzügyi válság, majd recesszió következtében jelentősen lecsökkennek a pályázati úton elnyerhető pénzek. Maradnak utolsó mentsvárként a saját tagjaik, akik a reáljövedelem-csökkenés miatt kevésbé tudják a saját egyesületüket támogatni, a szponzoráció is vélhetőleg a vállalkozások visszafogásával kevésbé jelenik meg. Marad az utolsó mentsvár, az önkormányzat, amelyhez fordulhatnak ezek a társadalom fontos szövetét képező civil szerveződések.

Valóban, ahogy ön is mondta, az adminisztráció lecsökkentése egy fontos kérdés. Nem gondolom, hogy ha helyi rendeletben szabályozzák, ahol egyébként jelen vannak a képviselők, ahol megvan az ellenőrzési joga, a pénzügyi ellenőrző bizottság kötelezően létrehozandó önkormányzati bizottság; tehát az ellenőrzés, ha jól működik, és ha mindenhol ez igaz, egyébként a teljes pénzvilágra, ha jó az ellenőrzés, akkor a közpénzek átláthatóan és nem az ujjak között szétperegve folynának szét, akkor úgy gondolom, hogy ez megfelelő kontrollt jelenthet. De ez egy jól működő rendszer kell hogy legyen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ebből adódik aztán...

Köszönöm szépen, elnök úr, igen, lejárt az idő.

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage