DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előzőekben többen többfajta megközelítéssel szóltak többek között a bevételek alakulásáról. Önkormányzati megközelítésben hajlamosak vagyunk arra, hogy elsősorban a normatívák vagy a normatívák változása áttekintésével közelítsük meg a költségvetést, a költségvetés helyzetét vagy változását, és nem mindig keressük azokat a bevételi forrásokat, amik különösen a következő időszakban indokoltak, amikor ösztönözve is vagyunk a költségtakarékos gazdálkodásra, de a kiegészítő bevételi források keresésére is.
Hozzászólásomban egy ilyen beadott módosító indítványra szeretném a figyelmet ráirányítani, ami pont egy ilyen kiegészítő bevételi forrás lehetőségét villantja fel. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény felhatalmazása alapján a 410/2007. (XII. 29.) kormányrendeletben szabályozott közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságot a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A kormányrendelet szerint a közigazgatási bírságot a 2008. május 1-jét követően elkövetett szabályszegések tekintetében lehet kiszabni. A közigazgatási bírságok adók módjára történő behajtása az önkormányzati adóhatóságok számára feladatot jelent, figyelemmel a kiszabásra kerülő közigazgatási bírságok számszerű nagyságrendjére és jelentős összegére.
Azt mondjuk, hogy a számok mindig beszédesek. Hadd mondjak egy megyei példát a megye konkrét nevének említése nélkül, mert talán nem is ez az érdekes. 2008. május 1-je és október 20-a között 4931 esetben került sor közigazgatási bírság kiszabására, 198 millió összegben, amelyből 2326 esetben került befizetésre közigazgatási bírság, tehát az esetek 53 százalékában a bírságot kiszabó hatóság az adók módjára történő behajtást fogja kérni az önkormányzati adóhatóságoktól. A behajtott közigazgatási bírság nem önkormányzati, hanem központi bevétel, azt utalni kell a behajtást kérő rendőr-főkapitányság által megjelölt államkincstári számlára. Hozzá kell tenni a háttér felvázolásához, hogy folyamatosan nő azon köztartozások köre, illetve száma, melyet az önkormányzati adóhatóságoknak adók módjára kell behajtani. Ez azt jelenti, hogy nagyobb településeken a köztartozások behajtására irányuló ügyek száma vetekszik a helyiadó- és a gépjárműadó-hátralékokkal kapcsolatos ügyek számával.
A javaslat tulajdonképpen erre épül, hogy a végrehajtási eljárás során beszedett közigazgatásibírság-bevétel is önkormányzati bevétel legyen, hasonlóan az adók módjára behajtandó szabálysértési, pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati számlára érkező bevételhez. A végrehajtási eljárás során behajtott közigazgatási bírság bevételi forrást jelentene az önkormányzatok adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtási feladatai feltételrendszerének finanszírozásához, és ezáltal hozzájárulna a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljáráshoz. Az önkormányzati adóhatóságoknak a feladat ellátásához szükséges anyagi fedezet biztosítása, úgy gondolom, fogalmazhatunk úgy, hogy elengedhetetlen, mivel enélkül a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott elvek érvényre juttatása nem biztosított.
A bírságolási rendszer akkor éri el a célját, és akkor lesz visszatartó erejű, amennyiben a bírság behajtására adóigazgatási eljárás során biztosított eszközöket felhasználva sor kerül, és ezáltal a közúti közlekedésben résztvevőket az önkéntes jogkövetésre ösztönzi. Kérem, képviselőtársaim az elmondottakat figyelembe véve támogassák a módosító indítványt.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)