*

SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném, ha átgondolnák azokat a mondatokat, amelyeket a bölcsődei és óvodai nevelés eredménytelenségéről vagy lehetetlenségéről állítottak, mert szerintem ez méltatlan a gondozókkal és óvodapedagógusokkal szemben, és a valóságnak sem felel meg, hiszen például a bölcsőde 150 éves intézmény a magyar gyermekgondozásban, és a magyar oktatási rendszer legsikeresebb eleme éppen az óvoda, minden gond és probléma ellenére. (Taps az MSZP soraiban.)

Azt is szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy nem minden család képes idilli környezetet és az elvárt nevelést biztosítani a gyermekek számára. Az is megfontolandó a kérdésnél, hogy európai összehasonlításban a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatása nálunk jóval alacsonyabb, tehát a foglalkoztatási szint vállalt és tervezett növelése igenis, ebben a társadalmi csoportban is az eddigieken túl - mint például a munkáltatói járulékkedvezménnyel a gyes melletti elhelyezkedést ösztönző Start Plusz program - további intézkedéseket igényel.

Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor talán nem ördögtől való, ha a gyed és a gyes mai rendszerét nem tekintjük a létező legjobbnak, és gondolkodunk a szükséges és lehetséges, társadalmilag is elfogadható, elfogadtatható változtatáson.

Minisztériumomban olyan gondolkodás folyik, amely választási lehetőségként kíván változtatásokat bevezetni a gyed és a gyes folyósítási lehetőségeiben. A támogatás teljes összegét ez nem érintené, az igénybevétel idejét pedig az érintett maga határozná meg munkábaállási és gyermekelhelyezési lehetősége függvényében.

Tudjuk, hogy ezek a változások csak akkor hoznak a foglalkoztatásban eredményt, illetve jelentenek tényleges választási lehetőséget, ha a gyermekelhelyezés feltételeit lényegesen javítjuk. A KSH tavalyi adatai szerint a bölcsődei ellátást igénybe vevő kisgyermekes családok közel 90 százaléka gyermekét a kétéves kor betöltése után beíratja a bölcsődébe. Ez azt mutatja, hogy ezen szülők többsége vissza kíván térni a munkaerőpiacra. A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a társadalmi folyamatot, és meg kell teremteni a visszatérés lehetőségét azok számára, akik kisgyermekük mellett teljes munkaidőben szeretnének munkát vállalni.

Szükség van a bölcsődei férőhelyek bővítésére. A bölcsődék számában bekövetkezett évtizedes csökkenés után emelkedés történt, köszönhetően az ellátási forma újbóli felértékelődésének és a bölcsődei ellátás fejlesztését célzó forrásoknak. 2003-ban 515 bölcsőde működött, majd évente átlagosan tíz újabb bölcsőde nyílt, 2007-re a számuk 561-re emelkedett. 2004-től EU-s pályázatok is rendelkezésre állnak a bölcsődék és a hozzá tartozó rugalmas szolgáltatások fejlesztésére. Ez ideig bölcsődei témában 31 nyertes pályázó volt, akik összesen 4,1 milliárd forint támogatásban részesültek, melyből mintegy nyolcszáz új bölcsődei férőhely létesült, és további háromszáz felújítására került sor. A 2008-2009-re tervezett regionális operatív programok keretében meghirdetett pályázatokban uniós forrásból mintegy 1100 új férőhely létrehozása várható.

Határozott célunk, hogy a fenntartó önkormányzatokat költségeik csökkentésével érdekeltebbé tegyük a szolgáltatás fenntartásában, bővítésében, amely a szabályozás áttekintésével, deregulációval is támogatható. Ezen túl a térítési díj fizetésére nem képes családok gyermekei esetében terveink szerint az állam fogja pótolni az önkormányzatok vagy más fenntartók számára a kieső szülői térítési díjnak a szolgáltatás működtetéséhez szükséges részét. És megvizsgáljuk a családi napközik szabályozását is, mert kevésnek tartjuk a 80 működő napközit.