*

SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Nagyon fontos kérdést feszeget Filló Pál és Török Zsolt képviselőtársunk, hiszen valóban igaz az, hogy a szakképzettek munkaerő-piaci esélye az elhelyezkedésre lényegesen jobb, mint a képzetlenek vagy a szakmailag nem orientált és nem célzott képzettséggel rendelkező embereké.

A szakképzés reformjának kiemelt célja a szakképzés és a gazdaság együttműködésének erősítése, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelítése. Jelenleg a szakképzettséggel rendelkező, de elhelyezkedni mégsem tudó pályakezdő fiatalok száma azt jelzi, hogy még ma is sokan tanulnak olyan szakmát, amelyre a munkaerőpiacnak nincs szüksége, ugyanakkor vannak olyan szakmák, ahol tartós munkaerőhiány alakult ki, és még magasabb fizetéssel sem találnak megfelelő végzettségű munkásokat, szakmunkásokat a munkáltatók.

Ezen a helyzeten a kormány úgy kívánt változtatni, hogy a fejlesztésekbe a gazdasági élet szereplőit sokkal erőteljesebben kívánja bevonni. Nagyobb beleszólást biztosítunk számukra, hogy a struktúrára, a képzés szakirányaira és arányaira vonatkozó döntések hatását közvetlenül a rendelkezésre álló munkaerő-kínálat összetételén keresztül érzékelhessük.

Ezt a célt szolgálják az átalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok is, amelyek 2008-tól a régiók szakképzési kapacitásainak koordinációját látják el. A regionális munkaerő-piaci igények hatékony érvényesítése érdekében a bizottságokban megnőtt a gazdaság szereplőinek részvétele a gazdasági igényérvényesítés erősítése érdekében.

A bizottságok gazdasági elemzésekre alapozva meghatározzák a szakképzés irányait és arányait a térségi integrált szakképző központok számára. Nem támogatják az olyan túltelített szakmákra történő beiskolázást, amelyekben az elhelyezkedés esélye minimális. Ezek a bizottságok megkezdték működésüket.

További intézkedések is léteznek, amelyek támogatják a hiányszakmákban történő képzést. A szakképzésről szóló törvény kimondja, hogy ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a kötelezően meghatározott pénzbeli juttatáson felül adóterhet nem viselő járandóságként havonta a kötelező minimálbér 20 százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben hiányszak-képesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt.

A tanulók gyakorlati képzésében részt vevő gazdálkodó szervezet a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során elszámolható anyagköltséget a hiányszakmák esetében további 20 százalékkal növelheti. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, eredményes szakképzést folytató szakképző iskola nívódíjban részesülhet, erre a célra a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének decentralizált keretéből ebben az évben 327 millió forint adható.

Végül vizsgáljuk, hogy a regionális fejlesztési és képzési bizottságok által meghatározott, a gazdaság által igényelt, illetve hiányszakmákban alanyi jogon járó tanulmányi ösztöndíj kerüljön bevezetésre a szakiskolákban, szakképző évfolyamokon tanuló fiatalok számára. Ezen ösztöndíjrendszer koncepciójának kidolgozása a vége felé tart, egyeztetése hamarosan megkezdhető.