JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat három nagyobb tárgykört ölel fel, egyrészt az állami tevékenységek hatékonyabb ellátásának érdekében egyszerűsíti a külföldi felhasználásra szánt közjegyzői okiratok felülhitelesítésének rendjét, másrészt bevezeti az úgynevezett elektronikus letéti tár intézményét, harmadrészt pedig a konzuli tevékenységet érintő módosítással az uniós tagállamokkal való szorosabb együttműködés alapját teremti meg.
Magyarország 1973-ban csatlakozott a hágai egyezményhez, amely alapján a magyar közokiratokat az egyezmény 92 részes államában nem szükséges a külföldi jogérvényesítéshez egy hosszadalmas eljárási láncolatban diplomáciai felülhitelesítéssel ellátni. Ehelyett elegendő a külföldi felhasználáshoz az, ha az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a Külügyminisztérium olyan hitelesítési záradékot, közismertebb francia nevén apostille-t vezet az iratra, amely igazolja azt, hogy az okiratot aláíró személy milyen minőségben járt el, továbbá hogy az aláírása és pecsétje valódi.
Az igazságügyi tárcához érkezett kérelmek döntő többsége közjegyzői okiratok záradékolására vonatkozik. Mivel a tanúsítvány kiadásához alapvetően a közjegyzői szolgálat fennállását, valamint az aláírás és bélyegző eredetiségét kell megvizsgálni, ez a feladat jóval egyszerűbben ellátható az Országos Közjegyzői Kamaránál. A közjegyzői kamarák vezetik ugyanis a nyilvántartást az okiratokat kiállító közjegyzőkről, valamint az aláírásmintájukról, a bélyegzőlenyomatukról, így a minisztériumnál nem szükséges külön adatbázist létrehozni azokból az apostille kiállításához. Ezzel az egyébként a külföldi jogrendszerekben is ismert megoldással az ügyfelek gyorsabban hozzájuthatnak majd például egy külföldi cégügylet érdekében az aláírási címpéldányhoz, az örökösödési minőség igazolására az öröklési bizonyítványhoz vagy bármilyen igényérvényesítéshez kapcsolódóan a közjegyzői okiratba foglalt szerződéshez. Ezzel együtt jelentősen egyszerűsödik a tanúsítvány kiállításával felmerült jelenlegi állami adminisztráció.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 2009. január 1-jétől bevezet egy új közjegyzői szolgáltatást, az úgynevezett elektronikus letéti tár intézményét. Ennek keretében a közjegyző az ügyfél kérelmére egy központi elektronikus adatbázisban, az elektronikus letéti tárban helyezi el az ügyfél által bemutatott irat elektronikus hiteles másolatát. Mindez jelentősen megkönnyíti az okirati bizonyítást, az okiratok benyújtását és felhasználását azzal, hogy az okiratról készült közjegyzői másolat a későbbiekben a hároméves őrzési időn belül bármelyik közjegyzőnél rendelkezésre áll akkor is, ha az irat fizikailag nincs ott az ügyfélnél. Az őrzési idő kérelemre többször is meghosszabbítható, így az elektronikus letéti tár számottevően csökkentheti az ügyfelek adminisztratív terheit, mert az okleveleket, bizonyítványokat, egyéb igazolványokat nem kell folyamatosan őrizniük vagy magukkal vinniük. Az elektronikus adatbázisban tárolt okirat ráadásul jól használható a jövőben az elektronikusan lefolytatott eljárásokban is, ha az irat másolatát ilyen formában kell majd benyújtani. Az elektronikus letéti tár kiépítéséhez szükséges informatikai háttér a közjegyzői kamaránál már rendelkezésre áll.
A közjegyzői tevékenységet érintően a javaslat ezzel egyidejűleg a legsürgetőbben megoldásra váró kérdéseket is rendezi, így az új pénzmosási törvénnyel összhangban szigorítja a közjegyzői működés felügyeletére vonatkozó szabályokat, pontosítja a segédszemélyek fogalmát és a közjegyzői iroda átalakulásával kapcsolatos szabályozást, ésszerűsíti a közjegyző nyelvi jogosítványának kiadási rendjét, valamint törvényi szinten rendezi a közjegyzői igazolvány adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket.
Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat harmadik szabályozási tárgyköre a konzuli tevékenységet érintő módosítás, amely a Magyar Köztársaság és más uniós tagállamok közötti szorosabb együttműködéshez szükséges belső jogi hátteret teremti meg. Ez alapján Magyarország és más uniós tagállamok olyan megállapodásokat köthetnek majd, amely alapján a magyar külképviseletek más uniós állampolgároknak akkor is segítséget nyújthatnak valamely tagállamban, ha a saját államuk abban az országban egyébként rendelkezik diplomáciai vagy konzuli képviselettel, de azok megközelítése vagy a velük való kapcsolatfelvétel aránytalan nehézséggel járna.
Ennek köszönhetően megállapodás vagy viszonosság alapján a külföldön bajba jutott magyar állampolgár érdek-képviseleti ügyeit is elláthatja majd más tagállam akkor is, ha az adott országban egyébként működik magyar képviselet vagy magyar tiszteletbeli konzuli hivatal. Ezáltal a magyar állampolgárok érdekvédelme különösen azokban a nagyobb területű országokban érvényesülhet hatékonyabban, ahol Magyarország külképviselete vagy tiszteletbeli konzulja a nagy földrajzi távolság miatt nehezen elérhető.
(19.30)
Ebben az esetben a külföldön segítségre szoruló magyar állampolgár a közelebbi városban található más uniós tagállami külképviselettől kérhet majd védelmet és támogatást, így például kérvényezheti az uniós ideiglenes úti okmány kiállítását is, amivel visszatérhet Magyarországra. Az Osztrák Köztársaság részéről egyébként már érkezett ilyen együttműködési javaslat a magyar képviseletekhez.
A javaslat egyúttal bővíti a konzuli szolgáltatások körét. A konzuli tisztviselő a jövőben már nemcsak a külföldön kiállított közokiratokat láthatja majd el diplomáciai felülhitelesítéssel, hanem azokat a magánokiratokat is, amelyeket közhitelességgel felruházott külföldi szerv vagy személy, így bíróság, közigazgatási szerv vagy közjegyző hitelesített.
Indokolatlan akadályokat és felesleges költségeket eredményez ugyanis, ha a diplomáciai felülhitelesítést nem lehet valamennyi olyan külföldi okirat esetében elvégezni, amikor a konzuljaink rendelkeznek az okiratot hitelesítő szerv vagy személy bélyegző- és aláírásmintájával, a felülhitelesítési lánc pedig követhető, folyamatos láncot alkot.
Tisztelt Országgyűlés! A fentiek alapján a törvényjavaslat a hatósági ügyintézést könnyíti, gyorsítja, egyszerűsíti, ezzel egyidejűleg a közszolgáltatások körét bővíti, valamint Magyarország uniós kapcsolatainak fejlesztését is szolgálja. Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypártok soraiban.)