DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Komolyan megnyugtatott volna, ha Németh Zsolt elnök úr ahelyett, hogy elkezdett volna vádaskodni, utánanézett volna annak, hogy ténylegesen miről szól ez, és még mielőtt elkezdett volna aggódni, esetleg információkat szerez. Ugyanis mindaz, amit elmondott, az egy magánalapítású alapítvány megszüntetésére vonatkozik, miközben pontosan tudja Németh Zsolt elnök úr is, hogy a Teleki László Alapítvány a kormány által alapított, közpénzből működtetett alapítvány volt, azaz közalapítvány.
Ebben az értelemben a megszüntetésének jogalapja nem a polgári törvénykönyv, hanem erre másfajta törvényi előírások vonatkoznak, nevezetesen a 2006. évi LXV. törvény 1. §-a, amely hatályon kívül helyezte a közalapítványokra vonatkozó rendelkezéseket, és speciális szabályokat alkotott ezek megszüntetésére. Ezt minimális utánajárással ki lehetett volna deríteni, és azt gondolom, hogy akkor az egész interpelláció fölösleges lett volna. Az a törvény kifejezetten felhatalmazta az alapítót az alapítvány megszüntetésére, és úgy rendelkezett, hogy a megszüntetéskor a vagyon az alapítóra száll vissza. Az ingó vagyonról is rendelkezik, miszerint azt kifejezetten előírja, hogy az alapítványi célokat folytató szervezetnek hasonló célokra kell átadni.
Azzal a kitétellel kapcsolatban, miszerint a vagyon alapítóra való visszaszállása azt jelenti, hogy a tulajdonos a magyar állam lett, és a tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak lett kötelessége azt bejegyeztetni, az ingatlanok állami vagyonként történő bejegyzésekor a Külügyminisztérium kötelező hatályú megállapodást kötött a KVI-vel; nem volt más választásunk, teljesen egyértelműen következik a jogszabályból. Ennek a jogutódja a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., amelynek lényege az, hogy a vagyonkezelés hozadéka az alapítványi célokra fordítandó.
Azt gondolom, hogy ez gyakorlatilag mindazt megválaszolja, amit a képviselő úr felvetett.
De amit még el kell mondanunk, hogy mennyire méltányosan járt el a Külügyminisztérium, mennyire próbált odafigyelni a Teleki László Közalapítványnál alkalmazásban állókra, illetőleg az ott megbízással dolgozókra, azt kell elmondanom, hogy a lehető legméltányosabb eljárást tanúsítottuk, amit egyébként Németh Zsolt képviselő úr is elismert akkor, amikor erről beszéltünk. Jóval a kötelező minimum felett adtunk juttatásokat, illetőleg több olyan kötelező juttatást, amelyet korábban a közalapítvány vezetése nem adott oda az ott dolgozóknak, azokat a Külügyminisztérium a saját forrásaiból fedezte, részben a felmentéssel járó illetményt 38 munkatársnak, illetve a végkielégítést 34 munkatársnak fizettük ki. Ez ötvenegynéhány-millió forintot jelentett a Külügyminisztérium számára. A Külügyi Intézet 9 főt vett át, illetőleg még azt is megtettük, hogy a támogatási összegeket visszautaltuk az eredeti támogatóknak, hogy a folyamatban lévő programok befejeződhessenek. Azt gondolom, hogy a lehető legkorrektebb módon jártunk el.
Kifejezetten magyarságkutatást említett még a képviselő úr. Öt kutatót vett át a Magyar Tudományos Akadémia, és az ő bérükkel kapcsolatos összeget is átadta a Külügyminisztérium a Tudományos Akadémiának.
Az egyes határon túli programok esetében a Külügyminisztérium pályázati támogatásos alapon szeretne a továbbiakban is együttműködni, közreműködni. Részben egy csángóföldi iskola átépítését vállaltuk magunkra, illetőleg a most már valóban magánalapítványként létrejövő Teleki László Alapítvány csángó magyarsággal kapcsolatos konferenciájához szintén hozzájárulunk.
Azt gondolom, hogy messzemenően méltányosan jártunk el, a képviselő úr pedig nem nézett utána (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az információknak. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)