DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megint csak ismételni tudom magamat már nagyon sokadszor: képviselő úr, a vizitdíj és a kórházi napidíj mértéke 300 forint, és 300 forint is marad a mérték.
Hallgattam, hogy beszél arról a képviselő úr, hogy nem jutott eszünkbe - azt mondta - a pénzcsinálás. Ez elég furcsa fogalom, pénzt csinálni legfeljebb a jegybank tud, de hátha a képviselő úr a forrásteremtésre gondolt, így megpróbálok a forrásteremtés oldaláról válaszolni, hogy mi minden történt.
A forrásteremtés oldaláról először is sikerült elérnünk, hogy 700 ezer embernek tisztázódott a jogviszonya, közülük több mint 200 ezer járulékfizetőként jelenik meg. Egy év alatt tehát 700 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik potyautasok voltak a rendszerben. Ez egy nagyon nagy szám, nagyon jelentős munka, egy olyan munka, amiben az egészségügyi ágazat vett részt, hiszen az orvosok, a szakdolgozók, a háziorvosok ellenőrizték a jogviszonyokat. Tehát 700 ezer ember így tisztázódott, tudott nőni az egészségbiztosítás bevétele.
Aztán forrásteremtésnek tekinthetjük bátran a gyógyszer-gazdaságossági törvényt valamennyi intézkedésével.
(14.30)
Hiszen, képviselő úr, elindult egy árverseny a gyógyszergyártók között. Ma már több mint 2500 gyógyszert olcsóbban adnak, mint tavaly ilyenkor. (Kontur Pál: Nem igaz. Hazudsz.) Tehát képviselő úr, az árak lefelé mentek, olcsóbban adják a gyártók ezeket. Nagyon egyszerű, hogy mi okozta a gyógyszerárversenyt: a nyilvánosság, a nyilvános licitálás lehetősége és rendszere. Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy a nyilvánossággal és a versennyel tulajdonképpen forrást lehetett teremteni, képviselő úr, az egészségügynek. Mindenképpen idetartozik bizony az orvosösztönző rendszer is, amit képviselő úr oly sokszor vitat. (Kontur Pál: Ami nincs.) De beszélhetünk akár a közös kockázatmegosztásról a gyógyszergyártók, gyógyszerforgalmazók, gyógyszerészek, társadalombiztosítás, betegek, illetve a magyar állam között, a rabatt, illetve a sávos rabatt rendszeréről, amelyek mind-mind olyan elemek, amelyek ahhoz járultak hozzá, hogy források teremtődjenek az egészségügyben.
Forrásteremtés volt tulajdonképpen a kórházi ágyak számának csökkentése, egy relatív belső forrásallokáció javítása, képviselő úr, amiről talán elfeledkezik. És bizony forrásteremtés a vizitdíj és a kórházi napidíj is, amely bevételt jelent, olyan bevételt, ami ott marad a háziorvosi praxisoknál, ott marad a kórházaknál, ott marad a szakrendelőknél. Olyan bevétel, amelyről dönthetnek a háziorvosi praxisok, a szakrendelők és a kórházak, hogy mire fordítják. Hogy fejlesztenek-e belőle, az infrastruktúrát javítják-e, műszert vesznek-e, vagy akár az ott dolgozók bérére fordítják. Képviselő úrnak felhívnám a figyelmét, hogy most már nem csak álom, hogy mindenhol az ott dolgozók bérére fordítsák a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, hiszen az egészségbiztosítási pénztárak törvényének elfogadásával kötelező lesz valamennyi kórháznak, valamennyi szakrendelőnek a vizitdíjbevételének legalább 30 százalékát az ott dolgozó orvosok, szakdolgozók többletjavadalmazására fordítani. Tehát meg tud jelenni a jól dolgozók többletteljesítményének, jobb teljesítményének az elismerése, végre először az egészségügyben, ami, azt gondolom, nagyon régóta hiányzott.
Őszintén örültem, amikor képviselő úr azt mondta, hogy a Zöld könyv decentralizációját hiányolja. Ezek szerint képviselő úr egyetért a kórházak gazdasági társaság formájában való működtetésével. Én ennek egészségügyi miniszterként nagyon örülök, szintén egyetértek vele. Őszintén remélem, hogy az önkormányzatok is ugyanezen a véleményen lesznek, és minél többen követik ezt az utat. (Kontur Pál: Másra gondolt.) Mint ahogy beszélt képviselő úr arról is, hogy nem tiszta, mit milyen ellátásokra fordítunk. Képviselő úr, a költségvetési törvényről és a zárszámadásról tetszenek évente szavazni. Javaslom, tessék megnézni, nagyon világosan benne van, hogy mire, mennyi pénzt hogyan fordítunk. Segítek értelmezni képviselő úrnak is a sorokat nagyon szívesen.
Beszélhetnék még nagyon hosszasan az uniós fejlesztésekről, hiszen ebből tud megvalósulni mindaz az infrastrukturális javítás-fejlesztés, amire szükség van az egészségügyben, ez közel 470 milliárd forint.
Teljesen jogosan hiányolta képviselő úr a prevenciót, a népegészségügy megjelenését. Ebben szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy a korábbi, kizárólag orvosi koncentrációjú népegészségügyről sokkal inkább áttér a tárca az életmódról, szemléletmódról is szóló népegészségügyre, azaz az egészséges életmód meg fog jelenni a tárca programjában.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)