PARRAGH DÉNES (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás 31. és 40. pontjaihoz és a köztük lévő pontokhoz szeretnék visszakanyarodni, ami a korlátozásokról szól, amelyeket az előző képviselőtársaim is érintettek, és amely természetesen kapcsolódik a kártérítési megváltási árhoz is, és már volt szó róla a vitában.
Mégis egy kicsit más módon is szeretném ezt a kérdést megvilágítani; bár természetesen a legfontosabb az, hogy a gazdák hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, hiszen láthattuk, hogy az elmúlt hónapokban éppen ennek a kérdésnek, nemcsak a megváltási árnak, hanem az itt végezhető tevékenység behatárolásának pontatlansága is vezetett az eddigi kudarcokhoz, és nem győzzük az általános, részletes vita kapcsán mi, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselők elmondani, hogy milyen mértékben fájlaljuk a rendszer legfontosabb eleme, a Tisza-Szamos-közi tározó meg nem építését és azt is, hogy az ennek előkészítésében részt vevők kudarca milyen komoly kudarc, és hogy mennyire nagy gond ez.
(23.00)
De térjünk vissza a korlátozásokra! Örömmel hallottam Herbály képviselő úr azon kijelentését, hogy ők is rájöttek arra, hogy bizottsági módosítóval kicsit módosítani kell az eddigi szavazásokat, tehát a módosító indítványok elutasítását. Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy a Vásárhelyi-terv, bár valóban a magas vízjárás korlátozásáról szól, azonban mégiscsak az egész Tisza-völgy ökológiai rendszerének valamilyen szintű helyreállítása is a célja. Hiszen látjuk azt, hogy a Tiszán és a mellékfolyókon kialakuló árvízi helyzet a határon túli ökológiai helyzettől sem elválasztható.
Mit is jelent ez? A mi esetünkben is azt jelenti, hogy az itt folyó gazdálkodásnak valamilyen módon alkalmazkodnia kell a táji adottságokhoz. A Felső-Tisza-vidék érdekeit képviselő képviselőkként azt kell hogy mondjuk, hogy ezek a korlátozások, ahogy már korábban is elhangzott, nemcsak hogy túlzóak, és ezzel nehezítik annak a bizonyos megváltási, kártérítési árnak a megállapítását is, amelyről eddig a vita szólt, hanem azt is jelenti, hogy nem illeszkednek a Felső-Tisza-vidék hagyományos gazdálkodásához.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ezért nagyon fontos az, hogy a következő napok bizottsági szavazásakor tisztelt képviselőtársaim gondolják ezt végig. Valóban, azok a túlzott megszorítások, amelyek nem indokoltak, gazdaságilag sem indokoltak, gondolják azt végig, hogy a hagyományos tájhasználat miatt sem indokoltak, mert igazából nem érthető az, hogy nyári szállások és időszakos építmények létrehozását miért kell elutasítanunk; vagy ahogy Pap János mondta, bizonyos talajjavítási formákat miért kellene elutasítanunk. Sőt, fölhívnám a figyelmet, hogy a Felső-Tisza-vidéken a dzsungelgyümölcsös és az időszakosan elborított diósok telepítése, évszázados megléte is hagyományos, a tájgazdálkodáshoz hozzá tartozik, sőt, a preferálandó tájgazdálkodásnak is része.
Tulajdonképpen tehát nem lenne szabad ezeket megtiltani, mert egyrészt gazdasági kárt okozunk, másrészt bizonyos hagyományos művelési módokat tiltanánk meg. Ebben mindenképpen legyünk kicsit rugalmasabbak, akár tájegységenként is, hiszen nyilván a Jászságban, Szolnok megyében, az Alsó-Tisza-vidéken már más szempontok érvényesülnek, más talajok vannak, más tevékenységet kívánnak folytatni; nyilván minden képviselő abból a területből indul ki, amelyet képvisel, amelyet ismer. Föl szeretném hívni a figyelmet ennek fontosságára, és föl szeretném hívni annak fontosságára, egyetértek Fónagy János képviselő úrral, hogy elsősorban a gátépítésről, az árvízi munkákról szól ez az előterjesztés, és értem aggodalmát azért, hogy az ide fordítandó összeget erre fordítsuk. Mégiscsak ki kell emelnem, hogy valahol az egész Tisza-völgy ökológiai rehabilitációjáról is szó van, és hogy a vízügy, az általam is nagyra értékelt, az általam itt, a parlamentben is védett vízügy is azt az egyet felejtette el, mint a gyertyakészítők, hogy nem gyertyát készítettek, hanem fényt árultak. Ha a vízügy is rájönne arra, rájött volna arra, hogy vízgazdálkodást kell folytatnia - én is végeztem ezt a tevékenységet -, ebben a területben is még nagyobb hasznot is találhat, mint a gátépítés és a tározóépítés.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)