MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban az önkormányzati és az állami megrendelések jelentős mértékben visszaestek az építőiparban. A megrendelésállomány tartós csökkenése a közeljövőben a vállalati leépítések kényszerű lépéséhez vezethet, ami sem az államháztartásnak, sem az üzleti szférának nem érdeke.

Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy az építési konjunktúra erősödése nem kis mértékben a polgári kormány otthonteremtési rendszere sikerének köszönhető, amelyet önök a legutóbbi választási kampány során mézes-mázos szavakkal dicsértek, majd hatalomra kerülésük után tönkretettek, megszüntettek.

Ha egy konjunktúra lendületének kellős közepén a megrendeléseket egyik hónapról a másikra gyakorlatilag jegelik, mint ahogy ez a decemberi lakáspánik után történt, akkor ez hasonlatos ahhoz, mint amikor a metró mozgólépcsőjét valaki hirtelen leállítja. Mi történik ekkor? Nos, uraim, az történik, hogy az utasok nagy része egyszerűen lerepül a mozgólépcsőről, és balesetet szenvedhet. Ez a sors vár most azokra az építőipari cégekre, amelyek jelentős mértékben bővítették a kapacitásukat, új munkaerőt vettek fel, új gépbeszerzéseket eszközöltek, és hiteleket vettek fel a forgóeszközök finanszírozására a jövendőbeli megrendelések reményében. Önök, tisztelt pénzügyminiszter úr, egy sebtében meghozott decemberi döntéssel megnyomták a gombot, és leállították a mozgólépcsőt. S mit látunk most? Nagy ívben repül lefelé az építőipari cégek egy része, alkalmazottakkal, gépekkel együtt, mivel váratlanul azzal szembesülnek, hogy a megrendelések szépen kifutnak alóluk. Az új gépeket visszaadni már nem tudják, a munka nélkül maradó alkalmazottak elbocsátása után végkielégítéseket kell majd fizetniük. A hiteleket megrendelések hiányában is törleszteniük kell. Mi ez, ha nem a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika csimborasszója?

Nem tudom, hogy az államtitkár úr készített-e életében valaha is üzleti tervet. (Derültség az MSZP soraiban.) Ha készített, akkor tudná, hogy az üzleti elképzelések kidolgozása általában az év második felében történik, decemberre már kész tervvel kell rendelkeznie minden cégnek. Ekkor, tehát decemberben rukkoltak elő önök az otthonteremtési rendszer befagyasztásának ötletével, amire senki sem számított, néhány nappal előtte ezt még határozottan cáfolták. Csoda-e ezek után, ha elfordul önöktől az üzleti szféra, és az építőipari vállalkozások egész serege tépi szét dühösen az idei évre vonatkozó üzleti tervét?

Önöknek, államtitkár úr, súlyos a felelőssége az építőipari cégek aggasztó helyzetének alakulásában, épp ezért kérdezem önöket, hogy mit kívánnak tenni a bajba jutott építőipari cégek helyzetének javítása érdekében, illetve ígérik-e, hogy a jövőben kiszámítható körülmények között készülhetnek a cégek a következő éves terveikre. (Taps a Fidesz soraiban.)