HARRACH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az volt a mai rendkívüli vitanap címe, hogy “Értékteremtő nyugdíjasok - értékvesztő kormányzatö.
Mit is jelent ez az értékteremtés? Ez jelent anyagi értékteremtést is, hiszen az előttünk élő nemzedék, generáció megteremtette a mi anyagi jólétünk alapjait, de úgy is fogalmazhatnám, hogy a mi jelenünket és a gyermekeink jövőjét teremtették meg a mi szüleink.
Mit jelent az értékvesztő kormányzat? Arra utal ez a kifejezés, hogy azt tapasztaljuk az országot járva, hogy a nyugdíjasok is, a családok is... - és tegyük itt rögtön zárójelbe, hogy nem véletlenül emlegetik képviselőtársaim a gyermekeket és unokákat, hiszen ha belegondolunk, az a relatív védettség, ami a nyugdíjasoknál megvan a svájci indexálással, az nincs meg a családoknál; tehát a veszélyeztetettség bizonyos értelemben nagyobb a gyermeket nevelő családoknál, mint a nyugdíjasoknál. De most a nyugdíjasokról van szó. Azt tapasztaljuk, hogy a gondjaik nagyok, megszenvedik az áremeléseket, a gáz-, az áram-, a gyógyszer-, az élelmiszerárak emelkedését, és ezen a vitanapon közben azt halljuk, hogy a számok azt igazolják, hogy minden rendben van; amit egy nyugdíjas így fogalmazott: önöknek számaik vannak, nekünk pedig számláink.
Két olyan kérdést is kell említenem, ami gyakran előkerült, és érdemes kicsit a dolog másik oldalát is megnézni. A gyógyszerár-emelkedés és az azzal kapcsolatos problémák. Egy olyan jellemzést hallottam az előbb, ami a Mikola-féle szerződést nem a legjobb fényben tüntette fel. Két lényeges eleme volt ennek a megállapodásnak. Az egyik az, hogy az infláció 70 százaléka alatt tartotta a gyógyszerárak emelését. Ezt nem lehet másképp magyarázni: a gyógyszerfogyasztónak nem került olyan sokba a gyógyszer, mint ahogy most sokba kerül.
Azért azt se felejtsük el, hogy az emelkedés oka nem a gyógyszergyártók mohósága volt, hanem a kormány intézkedése, az, hogy a támogatást lecsökkentette. Ez nyilvánvaló, ezt mindenki tudja, csak ritkán hangzik el. Ezért a megoldás - és én nem a gyógyszergyártókat védem, távol álljon tőlem - egy végleges megoldás kell hogy legyen, vagyis nem egy 180 napos, és nem fog megoldást jelenteni a végtelenített hatósági ár, mert azoknak a gyógyszergyártóknak, akik majd be akarják hozni a hasznot, a gyógyszerfogyasztók fogják megfizetni ezt a hasznot előbb-utóbb.
Vagy a gázkompenzáció. Önmagában véve az ötlet jó, csak a kivitelezés rossz. A probléma az, hogy a szociális szempontot egyáltalán nem veszi figyelembe, csupán a fogyasztás mértékét. Ez pedig nem azt jelenti, hogy a szegény ember kevesebbet fogyaszt, mert a milliárdos bankár üdülőjében ugyanúgy kompenzálják a gázszámlafizetést, mint ahogy a kisfogyasztónál otthon. De tudjuk azt is, hogy 1500 köbméter fölött van a többség, messze fölötte van, tehát nagyon rossz helyen húzták meg a határt. Ez egy jó szándékú intézkedésnek a rossz kivitelezése, mert ismét utalok arra, hogy valaki azt mondta, hogy az ellenzék azt állítja, hogy rossz szándékú a kormány a nyugdíjasokhoz. Megint csak mondom: nem rossz szándékú - ügyetlen. Ügyetlen, mert a gazdaság oda jutott, ahová jutott, és a nyugdíjasok, a családok és minden magyar állampolgár esélyei romlottak, hiába hozták létre az esélyegyenlőségért felelős kormányhivatalt.
A polgári kormány kiszámítható, biztonságos, nyugodt időszaka után valóban belevezettek minket egy kiszámíthatatlan, szorongást keltő, minden társadalmi réteget veszélyeztető időszakba. Ez érvényes a nyugdíjasokra, érvényes a gyermeket nevelő családokra is. Mi azon dolgoztunk a módosító javaslatainkkal, hogy ezt a helyzetet megváltoztassuk. Minden egyes alkalommal lesöpörték ezeket a javaslatokat. Nem adjuk fel, továbbra is próbálkozni fogunk, abban a reményben, hogy előbb-utóbb sikerül a nyugdíjasok és a családok helyzetét is javítani.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)