DR. GÖNCZ KINGA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! “Értékteremtő nyugdíjasok, értékvesztő kormányzatö címmel kezdeményezett politikai vitanapot a Fidesz - ehhez képest nagyon kevesen vannak itt a frakciót képviselendő ebben a teremben, mintha nem lenne mégsem igazán fontos számukra ez a téma.

Más szempontból sem értettem egészen, hogy miért is kezdeményezte a Fidesz ezt a vitanapot. Nincs ebben az országban egyetlen ember sem, aki megkérdőjelezné azt, hogy a nyugdíjasok valóban értékteremtők. (Dr. Áder János: És hogy a kormány értékvesztő!) Pontosan tudjuk, hogy ebben a nagyon nehéz időszakban, a rendszerváltás előtt és a rendszerváltás után nagyon sokat tettek az országért, aktív korukban is és nyugdíjasként is. Senki előtt nem kétséges az sem, hogy a velünk élő nyugdíjasok mindennapi tevékenységükkel ma is hozzájárulnak a társadalom jobbításához; azt gondoljuk, ezt a Fidesz sem gondolja másként. Kérdés, hogy akkor mi végre ez a mai politikai vitanap.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, a nyugdíjasok ügyét a Fidesz a saját parlamenti pozíciójának megfelelően értelmezte a korábbi kormányzati ciklusokban is. Az Antall-kormány idején a Fidesz-frakció többször is ellenezte a szerintük túlzott nyugdíjemelést, ami akkor nagy visszatetszést is keltett a nyugdíjasok körében. A Fidesz-kormány alatt “A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének növeléseö címmel '98-ban kezdeményezett politikai vitanapon az akkori miniszterelnök a következőkkel érvelt a törvény szerinti nyugdíjemelés megváltoztatása mellett: “Az első kérdés: van-e a kormánynak joga megváltoztatni az előző kormány által alkotott törvényt? Van. Ez egy feles törvény. A mostani kormánynak erre joga van, és a változtatáshoz szükséges többséggel is rendelkezik.ö Ez a '98-as szöveg. “A második kérdés: indokolt-e, hogy a kormány az itt elmondott, minden korábbitól valóban eltérő módszer szerint emelje a nyugdíjakat? A válaszunk az, hogy igen, indokolt, mert a polgári koalíció pártjainak a teljes kormányprogramot kell betartaniuk, nemcsak a nyugdíjemelésre vonatkozó kormányzati ígéretekkel kell szembesülnünk, hanem más ígéretekkel is. Ezért betartjuk a család többi tagjának tett ígéretünket is.ö Ezzel indokolta az akkori miniszterelnök, hogy miért vesz el a nyugdíjasoktól 53 milliárd forintot.

A Medgyessy-kormány eddigi intézkedéseivel tiszteletben tartotta a családot, de úgy adott az unokáknak, hogy a nyugdíjasoktól sem vett el; szemben az előző kormány filozófiájával, amely versenyeztette a különböző generációkat. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Medgyessy-kormány nem fogja megváltoztatni a nyugdíjemelésre vonatkozó törvényi előírásokat, még akkor sem, ha az ez évi bérkiáramlás és árszínvonal meghaladja a tervezettet, és ebből következően több kell hogy jusson a nyugdíjasoknak.

A Medgyessy-kormánynak hivatalba lépésekor szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy korrekcióra van szükség az előző kormány által súlyosan megrongált, '97-ben útjára bocsátott nyugdíjreform intézményei kapcsán, és újra kellett teremteni a nyugdíjas-társadalommal való párbeszédet is. A kormány programja tiszta és világos a tekintetben, hogy mit kíván tenni a 2002-2006 közötti időszakban, hogy megszilárduljon az időskori biztonság, s hogy minden idős ember számára megteremtődjön a tisztes megélhetés összes feltétele. A kormány tehát elkötelezett a nyugdíjasok életkörülményeinek javításában, a nyugdíjak értékének megőrzésében, növelésében. Változatlanul vallja, hogy a nyugdíjat a nyugdíjasok aktív korban végzett értékteremtő munkája alapozza meg, és a járulékfizetésük támasztja alá. Tehát a nyugdíj értékteremtéssel, munkával, járulékfizetéssel megalapozott járandóság, nem pedig adomány.

A kormány ebből is adódóan kötelességének tartja a nyugdíjak reálértékének megőrzését és annak a gazdasági lehetőségekkel alátámasztott, azzal arányban lévő növelését. A feladat nehézsége abban áll, hogy miközben széles körű egyetértés van a nyugdíjak reálértékének növelésében, az ezt megalapozó gazdasági források természetesen szűkösek.

(9.20)

A nyugdíjak éves rendszeres emelésén kívül a kitűzött céloknak megfelelő intézkedésekre is sor került, illetve sor kerül a továbbiakban is. Ennek megfelelően és a kormányprogramnak megfelelően 2002-ben sor került az egyszeri 19 ezer forintos juttatás kifizetésére, ez 3,1 millió nyugdíjast érintett ebben az országban, és közel 60 milliárd forint volt összességében.

Visszaállítottuk a méltányossági nyugdíjemelést, amit az előző kormány megszüntetett. Ennek keretében a legrászorultabbak nyugdíjai kerülnek újra emelésre. 2002-ben 197 ezer ember kapott méltányossági nyugdíjemelést, 2003-ban pedig 168 ezer kisnyugdíjas.

2003-ban megkezdődött a 13. havi nyugdíj bevezetése, ez négy év alatt valósul meg, hetenként emelve ezt a pluszkifizetést. 2003-ban a havi nyugdíj negyedrészének megfelelő nyugdíjkifizetés történt, ez 2 millió 700 ezer főt érintett, az átlagosan kifizetett összeg 12 500 forint volt, és összességében több mint 34 milliárd forint összkiadást jelentett.

A 2004. évben a havi nyugdíj fele kerül kifizetésre, terveink szerint két részletben, és éppen most hétfőn szavazta meg az Országgyűlés nagy többséggel azt, hogy az első kifizetésre hamarabb kerüljön sor, pontosan amiatt, hogy ez kiszámítható legyen; ez nemcsak ebben az évben fog így történni, hanem a továbbiakban is. Fontos, hogy a nyugdíjasok által is kalkulálható, előre kiszámítható legyen ez a kifizetés, és ebben szeretnénk a nyugdíjasok igényeit is figyelembe venni.

Még egy dolog, amit érdemes megemlíteni, hogy a saját jogú nyugellátásokkal együtt folyósított özvegyi nyugdíjak mértéke két év alatt 50 százalékkal emelkedik, tehát 20 százalékról 30 százalékra, és ennek első lépése szintén megtörtént 2003 novemberében; a második lépésre 2004 novemberében kerül sor. Ez 520 ezer főt érintett, átlagosan 2600 forint kifizetéssel, és több mint 16 milliárd forinttal.

Csak azért érdemes a számokat említeni, mert ez azért kifejezi azt, hogy a kormány próbál a gazdaság adta lehetőségeken belül, nemcsak a kötelező nyugdíjemelés keretein belül mozdulni és a nyugdíjasok számára nyújtani valamit.

Azt azért szeretném megemlíteni, hogy itt egy súlyos félremagyarázás volt az özvegyi nyugdíjakkal kapcsolatban az ellenzék részéről, hogy ez valamennyi özvegyre kiterjedt volna. Kezdettől azt mondta a kormány, hogy csak a saját nyugdíj mellett igénybe vehető nyugdíjakról van szó, amelyek messze lemaradtak, és ahol a legnagyobb szükség volt arra, hogy ennek emelése megtörténjen. A hozzátartozói ellátásként biztosított özvegyi nyugdíj a nyugdíjemelés általános szabályai szerint történik, és emelkedett eddig is.

2003-ban az Országgyűlés elfogadott egy határozatot “A nyugdíjasok helyzetének és életminőségének javításáról az uniós csatlakozás folyamatábanö címmel. Ennek keretében a kormány meg fogja vizsgálni a következőket, hogy a nyugdíjemeléseknél mikor és hogyan lehet áttérni a tervezett, várható bér- és árnövekedés-mutatókról az előző évi tényleges bér- és árnövekedési mutatók alkalmazására, egyrészről; másrészről, hogy milyen módon lehet megalapozni a keresetek és nyugdíjak reálérték-emelkedése közötti különbség csökkentését - ez egyébként ebben az évben el is fog indulni -; milyen eszközökkel korrigálhatók a nyugdíjak belső aránytalanságai, különösen a rendkívül hosszú szolgálati idővel szerzett alacsony nyugdíjak esetében.

Az Országgyűlés határozatának megfelelően a kormány különös figyelmet fordít a legalacsonyabb ellátásokból élők helyzetére, és ennek keretében törekszik arra, hogy ne keletkezzenek túlzottan alacsony nyugdíjak, és mérséklődjenek azok a hátrányok, amelyek abból adódnak, ha a nyugdíjjogosultság nem jön létre a szükségesnél kevesebb szolgálati idő megszerzése miatt. Foglalkozunk az egyedülálló idősek jövedelemkiegészítésének bevezetésével is.

Tisztelt Országgyűlés! Még néhány dolgot szeretnék említeni. Abban egyetértünk, hogy a nyugdíjak mellett sok minden egyébre is szükség van ahhoz, hogy az idősek ebben az országban valóban biztonságban érezzék magukat, és hogy az idős emberek életminőségét javítani tudjuk.

Tudjuk, hogy ma nagyon nagy mértékben befolyásolja az idősek életminőségét az, hogy milyen nagyságú településen élnek. Szeretném megemlíteni, hogy a kormány egyik nagyon fontos törekvése az, hogy különösen a kistelepülésen élő idősek számára nyújtson segítséget, valóban helybe vigye a szociális szolgáltatásokat. Nagyon sokszor nagyon nehéz látnunk, hogy azokon a településeken, ahol az önkormányzat is szegény, ott a legszegényebbek nagyon sokszor éppen a legidősebb emberek, és magukra hagyva küzdenek az élet nehézségeivel. Az ő helyzetük javítása kiemelt prioritás.

Ugyanilyen fontos az, hogy az idősek hozzájussanak a szükséges gyógyszereikhez. Tudjuk, hogy ez ma nagyon nagy terheket okoz. Éppen most, a napokban vezette be a kormány azt, hogy a krónikus betegek is hozzájussanak csökkentett áron azokhoz a gyógyszerekhez, ami szükséges ahhoz, hogy az egészségüket meg tudják őrizni, és hogy meg is állítottuk a gyógyszerárak növekedését, a nyugdíjasok is olcsóbban juthatnak a gyógyszerekhez. A Fidesz a nemzeti petíciójában arra kéri a kormányt, hogy a nyugdíjasok érdekében tartósan csökkentse a gyógyszerek árát. Azt gondolom, ez egy olyan kérés, amit villámgyorsan teljesített a kormány; talán még nem volt olyan kérés, amit ilyen gyorsan teljesített volna a kormány.

Szeretném azért hozzátenni, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben, sok patikában történt vizsgálat után mondhatjuk, hogy nincsen gyógyszerhiány. Egyértelműen nincsen, itt igazából egyfajta félelemkeltésről volt szó.

A kormány fontosnak tartja azt is, hogy a nyugdíjas-társadalmat közvetlenül érintő intézkedéseit az érintettek bevonásával, javaslataik, észrevételeik figyelembevételével tegye meg. A kormány hivatalba lépését követően első intézkedései között újjáalakította az Idősügyi Tanácsot, aminek a miniszterelnök úr az elnöke, kifejezve azt, hogy ez egy egészen kiemelt téma a kormány számára is.

Tisztelt Országgyűlés! A Statisztikai Hivatal adatai szerint a nyugdíjkorhatár betöltésekor átlagosan a férfiak számára 13, a nők számára 18 nyugdíjas év adatik meg. Azt gondolom, közös felelősségünk, hogy ezeket az éveket az idős emberek méltóságban és biztonságban élhessék meg; mindannyiunkra ez a sors vár. Az időskor biztonsága a társadalom valamennyi generációjának közös felelőssége, és tartózkodnunk kell minden olyan megnyilvánulástól, amely gyengíti a generációk közötti szolidaritást, a társadalmi közbizalmat. Őszintén remélem, hogy a mai napon nem hangzik el olyan állítás, amely ezzel ellentétes lenne.

A kormány nyitott az idősek életminőségét javító minden javaslatra, főként akkor, hogyha ezek a javaslatok tiszteletben tartják a társadalmi és gazdasági realitásainkat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)