KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 2004. március 30-án, kedden megtartott ülésén megtárgyalta a T/9583. számú, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az ellenzék részéről hangsúlyoztuk, hogy mi is fontosnak tartjuk ennek a törvénynek a megtárgyalását. Ezt jeleztük azzal is, hogy a törvényjavaslat sürgősségi tárgyalását támogattuk, és majdnem egyhangúlag megszavaztuk a parlamentben. Mégis vannak aggályaink a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban. Úgy érezzük, nem nyújt megfelelő védelmet a magyar termőföldnek.

Annak idején mi is megkaptuk a törvényjavaslat tervezetét, és azt most összehasonlítottuk a benyújtott törvényjavaslattal. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kettő nagyon sok pontban eltér egymástól. Például az akkori tervezetben még szerepelt a “mezőgazdasági tevékenység folytatásaö meghatározás. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy ez a meghatározás, mivel a jelenlegi törvényjavaslat is több ponton hivatkozik a mezőgazdasági tevékenységre, maradjon meg, például a 2. § (2) bekezdésében, illetve a 3. § c) pontjában.

Szeretném felolvasni, hogy a tervezetben hogyan volt ez annak idején meghatározva: “Mezőgazdasági tevékenység folytatása: a k) pontban meghatározott tevékenységi kör gyakorlója a tevékenységet saját nevében, saját kockázatára végzi.ö Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez kerüljön bele a törvénybe, ez ugyanis valamiféle védelmet biztosítana a törvény kijátszásával szemben.

A másik, ami számunkra elfogadhatatlan a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatban, hogy az mennyiségileg sem lesz szabályozva. Ugyanis azt is mondhatjuk mezőgazdasági tevékenységnek, ha egy külföldi állampolgár - most már EU-s állampolgár -, aki itt nálunk letelepszik, például zöldséget termel, kétszer egy évben kimegy a piacra, az APEH felé jelenti, hogy 100 százalékban mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ezek után korlátlan földvásárolóként jelentkezhet, akár az ország másik részében. Ugyanakkor az, aki esetleg 10-15 millió forint értékben valóban mezőgazdasági tevékenységet folytat, de nem éri el az 50 százalékot, nem vásárolhat földet. Lehet, hogy abban lesznek érdekeltek ezek a külföldiek, hogy csak látszat mezőgazdasági tevékenységet folytassanak.

A további összehasonlításból kiderül az is, hogy a 3. § (5) bekezdésében már nincs a c) pont az a) és a b) pontok mellett. Az eredeti tervezetben ez a c) pont így nézett ki, idézem: “Vállalja, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzése esetén a Magyarországon folytatott tevékenységéből keletkező nettó bevételének több mint 50 százaléka az a) pont szerinti mezőgazdasági tevékenységből származik.ö Fontosnak tartjuk, hogy ilyen formában kerüljön vissza a törvénybe.

A törvényjavaslatban leginkább azt kifogásoljuk, hogy a földszerzésnél és a földbérlésnél való előjog nem változott. Ez biztosítaná igazából a magyar föld védelmét, ehhez beadtunk egy törvénymódosító javaslatot.

Kisebbségi véleményként továbbá az is elhangzott, hogy az előterjesztés mellől hiányzik egy háttéranyag, hiszen az Európai Unió országaiban egyébként régi európai uniós tagok, más állampolgárok is vehetnek földet, de azért vannak olyan szabályok, amelyekkel igyekeznek ezt korlátozni. Ezek például az ott lakást, megfelelő végzettséget és egyéb kritériumokat jelentenek. Jó lett volna, ha ezek a feltételek - országonként felsorolva - az előterjesztésben szerepeltek volna.

A törvényjavaslatot ebben a formában nem tartjuk alkalmasnak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)