DR. MAGDA SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2004. március 30-ai ülésén a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/9583. számú törvényjavaslatot megvitatta, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálva, 13 igen és 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

Az előterjesztő szóbeli kiegészítésében az alábbiak szerint indokolta a törvényjavaslat beterjesztésének és sürgős tárgyalásának szükségességét. A törvényjavaslat a termőföld és a termőföldnek nem minősülő ingatlan uniós állampolgárok részére történő értékesítési feltételeit szabályozza. A jelenleg hatályos, termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény értelmében külföldi természetes személyek Magyarországon a termőföld tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Magyarország az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésből eredően jogharmonizációs kötelezettséggel bír a termőföld-tulajdonjog megszerzését illetően. A törvényjavaslat tartalmazza - a csatlakozási szerződésben meghatározott derogációnak megfelelően - a termőföldnek nem minősülő ingatlan tagállami állampolgárok általi tulajdonszerzésének szabályozását is.

A fenti javaslat a szerződésben vállalt kötelezettséget teljesíti a természetes személyek termőföldtulajdon-szerzésére vonatkozóan, valamint a termőföldnek nem minősülő ingatlanok tulajdonszerzése vonatkozásában is. Az előterjesztés az egységes jogértelmezés érdekében definiálja a termőföld és a termőföldnek nem minősülő ingatlanok tulajdonszerzésével kapcsolatos fogalmakat.

A törvényalkotó a szabályozásnál a feltételrendszer kialakításával és a határidők beiktatásával arra törekedett, hogy minél inkább leszűkítse a külföldiek részére a termőföldtulajdon-szerzés lehetőségét. A külföldiek termőföldnek nem minősülő ingatlanszerzése a hatályos jogszabályok szerint engedélyköteles, azaz külföldi személy ingatlanszerzéséhez a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének engedélye szükséges. Ez a kötelezettség nem tartható fenn, ezért május 1-jétől a törvényjavaslatban foglalt szabályozás szerint, illetve bizonyos engedélyezési és bejegyzési korlátokkal szerezhetnek külföldiek Magyarországon nem termőföldnek minősülő ingatlant.

Az előterjesztő kihangsúlyozta, hogy a jelen törvényjavaslat mielőbbi elfogadása megteremti a spekulációs föld- és ingatlanértékesítés megakadályozásának feltételét.

A törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága mellett voksoló képviselők kihangsúlyozták, miszerint a törvényi szabályozásnak és a támogatáspolitikának azt a célt kell megvalósítania, hogy a hazai gazdálkodók lehetőségei egyre inkább bővüljenek, a földbirtokszerzés, a földbirtok-összevonás, a fölhasználat tekintetében. Fontos szempont, hogy kizárható legyen a spekulációs célú termőföldvásárlás. A törvény hiányában viszont a külföldiek májustól lényegesen egyszerűbben szerezhetnének földtulajdont.

Tisztelt Ház! Kiemelten kívánom hangsúlyozni: az előterjesztés jogharmonizációból eredő kötelezettség a kormány számára. A kormány célja, hogy a magyar gazda a nyugat-európaihoz hasonlóan jól éljen. Senkinek nem kötelező eladni a földjét; hangsúlyozandó és mindenki számára egyértelműen kijelentendő, ha valaki mégis szeretné eladni a földjét, nem kell külföldinek eladni azt, hanem a Nemzeti Földalap elővásárlási joggal rendelkezik a termőföld esetében is.

A csatlakozási szerződésben foglaltak szerint átmeneti mentességet élvezünk a kérdésben, így a külföldi hét plusz három éven keresztül nem vásárolhat földet - megerősítjük a magyar gazdákat, hogy felkészülhessenek az uniós versenyre.

A kormány tiszteletben tartja az elődje által megkötött megállapodást, annak végrehajtását azonban szigorúbb feltételekhez kívánja kötni.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottság részéről kérem a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását és támogatását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

 

(21.40)