HARRACH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, mert Béki Gabriella volt kedves a számba adni olyan megjegyzéseket, amiket nem tettem meg. Mert én nem beszéltem a saját családképemről, hanem általában a családról beszéltem, akkor is, ha én magam a saját életemben egy másfajta családeszményt követek, mint amit egyébként el tudok fogadni a társadalomban. Hiszen a magyar valóságot olyannak kell elfogadni, amilyen, még akkor is, ha az én szemléletem szerint a társadalmat formálni is kell, és nemcsak elfogadni. Én azt mondom, hogy ha a társadalomban felnőtt emberek vállalkoznak bizonyos fajta együttélésekre, azt el kell fogadni.

Az egy másik kérdés, hogy ha megnézzük a felméréseket, akkor azt kell látnunk, hogy például a házasság termékenyebb, mint az élettársi kapcsolat. Lehet elemezni a különbségeket. De nem értékítélet volt, amit mondtam, mint ahogy a magyar törvények is különbözőképpen ítélik meg ezt az együttélési formát; ahogy a magyar alkotmány a családnak és a házasságnak biztosít védelmet, úgy bizonyos törvények viszont megengednek támogatásokat, családtámogatásokat élettársi kapcsolatban is. Tehát a megítélés ambivalens.

Minden politikusnak kell legyen egy saját családképe is, és kell legyen a társadalomról és a társadalom családjairól alkotott képe, és az a dolga elsősorban, hogy szolgálja és ne megítélje azokat. Viszont a valóságot nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a valósághoz hozzátartoznak azok az elemek is, amelyekre utaltam - de amit ön említett, azt nem mondtam.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)